Advent: a várakozás története, szimbólumai és jelképei

Az advent a karácsonyt megelőző időszak neve. Így tehát nem egy ünnepről beszélünk, hanem egy több hetet magába foglaló időszakról, amely több ünnepet is magába foglal. Mik az adventi szokások, milyen ünnepekkel találkozunk még az adventi időszakban? Tudj meg mindent az izgalmas és hangulatos várakozás időszakáról, az adventről.

C

Reklám

B

Reklám vége

Az advent szó az eljövetelt jelenti, Jézus eljövetelét. Az elnevezés az adventus Domini, ieiunium Spiritus Sancti, vagyis az Úr eljövetelét hirdető szent időre utaló latin szövegből ered. Ez az időszak a december 25-ét megelőző 4.  vasárnapon kezdődik 18 és 24 napig tart; ez egyben az egyházi év kezdete is. Advent ideje alatt a hívők több ünnepel is találkoznak, és felkészítik lelküket a karácsonyi ünnepre.

Az advent kialakulása, története

Az advent, mint az Úr eljövetelére történő várakozási időszak a 4. század folyamán alakult ki a nyugati keresztény egyház, azon belül a Gallikán liturgiát követő keresztény közösségekben. A kialakulásakor azonban, a mai szemmel furcsa módon egy rövidebb, összesen 3 hetes időszak volt az advent és karácsony után tartották egészen vízkeresztig, ugyanis ekkor még a felnőttkeresztelésig eltelt időszakot jelölte.

A ma is ismert karácsony előtt tartott adventre még egy évszázadot várni kellett, amikor az 5. század folyamán 3 héttel megtoldották és áthelyezték karácsony elé. Ekkor viszont már nem a felnőttkeresztelésre történő várakozást, hanem a Jézus Krisztus születésnapjára, az Úr eljövetelére történő felkészülést jelentette és már november közepe előtt elkezdődött. Azonban a várakozás időszaka így már 6 hetes volt és egészen Szent Márton napjától kezdődve december 25-ig vagyis karácsony napjáig tartott.

A Keleti Egyházak a mai napig ezt a 6 hetes időszakot tartják adventi időszakként, viszont a Nyugati Egyházak Szent Szimpliciusz pápának köszönhetően már csak négy hétig várják az Úr eljövetelét. VII. Gergely pápa tovább finomította az időtartamát: négy adventi vasárnapot állapított meg, amellyel az adventi időszak így már Szent András napjától számított első vasárnaptól tartott – és tart is manapság is – egészen karácsonyig, azaz december 25-ig.

Habár elnyerte mai formáját az eljövetelre történő várakozás időszaka, de ekkor még ünneplése nem volt kötelező az egyházban. VII. Gergely pápa 11. században bekövetkező „utolsó simításai” után még V. Pius pápa regnálásáig várni kellett egészen a 16. századig, hogy kötelező legyen ez az időszak, mint az egyházi év kezdete és egyben első időszaka.

Az advent szokásai, jelképei és szimbólumai

A várakozás időszaka több más ünnepből tevődik össze, ezeknek az ünnepeknek a kialakult szokásai és népi babonái egyben az advent szokásai is. Ezekről a szokásokról lejjebb részletesebben olvashatsz, ahol felsoroljuk, hogy milyen ünnepekkel találkozhatsz karácsonyig.

Azonban mindezek mellett magának az időszaknak is van ma már nem tartott és több ma is őrzött hagyománya, amelyekről érdemes szót ejteni:

Adventi böjt

A várakozás utolsó napja december 24., ami a tévhittel ellentétben nem karácsony, ellenben még Jézus Krisztus születésére történő várakozás és ezért sok háztartásban az adventi böjt még tart. Habár a katolikus egyházon belül már nincs kötelező adventi böjt, ez a régmúltra – főleg a középkorra – annál inkább jellemző volt.

Az úgynevezett kisböjt ideje a középkorban még 4 hetes volt, a keresztény egyházakon belül különböző szigorral, például a katolikus egyház híveinek csak húsra, tejre, illetve tejtermékekre korlátozódott a tilalom. Ezt követően XIV. Kelemen pápának köszönhetően a 18. század folyamán rövidült szerdai, pénteki és szombati szigorú böjtre. Ez később tovább rövidült: 1918-tól egészen 1956-ig már csak december 24-ére korlátozódott a szigorú böjti nap, amely napnak egyébként egyik elnevezése (a másik kettő mellett) a karácsony böjtje.

adventi koszorú

Adventi koszorú

Az adventi koszorút először 1839-ben készített el egy Johann H. Wichern nevű, németalföldi evangélikus lelkész. Az első adventi koszorú tulajdonképpen egy szekérkerék volt, amire a lelkész örökzöldekről származó ágakat erősített, hogy elfedje a kerék anyagát, majd gyertyákkal díszítette, és minden nap egyel többet gyújtott meg belőlük egészen karácsony napjáig. A szekérkerék méretű koszorún el is fért a 4 hét minden napjára elegendő gyertyamennyiség, azonban ez otthoni keretek között nehezen kivitelezhető.

Napjainkban szerencsére az adventi koszorún csupán 4 gyertya kap helyet, amelyek advent négy vasárnapját jelképezik. Ezek közül a katolikusoknál 3 lila és 1 rózsaszín gyertya, míg a protestánsoknál a lila és rózsaszín helyett 4 piros szerepel. Manapság már gyakorlatilag bármilyen színű, méretű és formájú gyertya kerülhet a koszorúdra a lényeg, hogy megemlékezz az adventi vasárnapról és a közeledő karácsonyról.

Részletesebben az adventi koszorúról, a szimbolikájáról a koszorút összefoglaló teljes cikkünkben olvashatsz:

adventi koszorú
adventi koszorú

Adventi koszorú, mit jelentenek a színei, dekorációi?

Ki találta ki, miért és mit jelképez a koszorú? Fedezd fel az adventi koszorú varázslatát és jelentőségét, történetét a karácsonyra való várakozásban. Tudj meg mindent az adventi koszorú és készülj fel az ünnepre!

Adventi naptár

Az adventi naptár használata egy nagyon kedves történettel kezdődött. Egy Gerhard névre hallgató kisfiú az 1800-as évek végén már hetekkel karácsony előtt türelmetlenül várta, milyen ajándékok várják majd őt a karácsonyfa alatt. Édesanyja, hogy kielégítse kisfia kíváncsiságát, megszámolta a karácsonyig hátra lévő napokat, majd egy kartonlapot felosztott 24 részre. Ezt követően minden egyes osztásra rögzített egy darab csokoládét, és megengedte kisfiának, hogy minden nap megegyen egy kis ajándékot, míg várakozik.

A kisfiú felnőttként sem felejtette el az édesanyja által kitalált játékot: vállalkozást épített rá, és minden kisgyermek számára elérhetővé tette a különleges adventi naptárat, ahol kis számozott spaletták kinyitása után láthatóvá vált, milyen cukorkát vagy csokit rejt az aznapi ajándék.

Ma már sokféle adventi naptárat lehet kapni: édességgel teletömöttet, sörkalendáriumot vagy éppen a smink-kalendáriumot, de egy kicsi kreativitással saját naptárat is készíthetsz. Igazából mindegy is, hogy melyik mellett döntesz, a lényeg, a szeretett személy megajándékozása 24 aprósággal advent alatt.

Az adventi naptárról is van egy érdekes cikkünk, olvasd el azt is!

adventi kalendárium

Az adventi kalendárium története, eredete. Minden, amit tudni szeretnél az adventi naptárról

A karácsonyi időszakhoz közeledve, november végén-december elején nyílik az adventi kalendárium első kis ablaka. Honnan ered az adventi naptár hagyománya, és hányféle verziója létezik napjainkban?
karácsonyi vásár

Adventi vásár

Az adventi vásár eredetileg a különböző ételek, italok, édességek adás-vételéről szólt, valamint a karácsonyi vacsora kellékeinek beszerzéséről. Mindenki vitte, amije volt: juhot, bárányt, kacsát, gyümölcsöt, zöldséget, fazekat, fakanalat, asztalterítőt, gyertyákat, vagy éppen tálakat. Ezeket aztán vagy elcserélték egymás közt, vagy pénzért adták azoknak, akik ellátogattak a vásárra. Napjainkban az adventi vásárokról nem koptak ki a különféle ételek és italok, azonban a kínálat rengeteg kézműves ajándékkal, könyvvel és karácsonyi dekorációval bővült, továbbá gyakori, hogy élőzenés műsorokkal szórakoztatják az adventi vásárra látogatókat.

karácsonyi vásár
karácsonyi vásár

Karácsonyi vásár 2024: Adventi programok kicsiknek és nagyoknak

Az advent időszakában Magyarország szerte számos város várja a látogatókat különleges karácsonyi vásárokkal és ünnepi programokkal. Budapesten, Szegeden, Győrben és Sopronban egyaránt varázslatos díszkivilágítás, kézműves vásárok, adventi koncertek és gyerekprogramok kínálnak felejthetetlen élményeket.
C

Reklám

B

Reklám vége

betlehemi jászol

Betlehemi jászol-állítás

A történet szerint József és felesége Mária, aki már terhessége végén járt, útnak indult Betlehem városába, ahol népszámlálás miatt összeírást tartottak. Késő este a városba érkező József és Mária már nem talál szállást, ezért kénytelenek voltak egy állatoknak szénával kibélelt jászolban megszállni. Itt született meg Jézus és ide vezette a csillag a napkeleti bölcseket is.

A jászol-állítás egyszerre adventi és egyszerre karácsonyi szokás is. A jászol felállítása az adventi időszakban történik, amikor még az Úr, vagyis jelen esetben a kisdedre való várakozás időszakát éljük. Ekkor kerülnek be a jászolba József, Mária, illetve a napkeleti bölcsek figurái és emellett pedig az állatok, de az újszülött Jézus még nem. Majd karácsonykor bekerül a már megszületett kisded is a jászol középpontjába.

Szentcsalád-járás

A szentcsalád-járás vagy másik nevén a szentcsaládkilenced egy újabb keletű, kedves szokás, ami a betlehemi jászol-állításhoz hasonlóan József és Mária Betlehembe történő vándorlására emlékszik meg. Az a különbség a két adventi szokás között, hogy míg a jászol egy pillanatot örökít meg, a szentcsalád-járás hagyománya magába foglalja a vándorlás aktivitását. 

A szentcsalád-járás lényege, hogy hívő katolikus családok együtt állítanak emléket a Betlehembe vándorlásnak és szálláskeresésnek. A 9 család 9 napon keresztül egészen karácsonyig, felváltva ad otthont a szent családot ábrázoló képnek. Amikor a soron következő házhoz „érkezik a szent család”, ott a házi oltárra helyezik a képet, megáldják szentelt vízzel és ezen a helyen gyűlik össze a résztvevő többi család is. Amikor összegyűltek a családok a szent család képe előtt imákat mondanak és énekelnek; a háziak pedig, amíg náluk van a szent család képe még többször rövid imákat mondanak előtte. A következő napon pedig tovább vándorol a kép a következő családhoz.

A 9 nap elteltével a kép a helyi templomba kerül vagy egy olyan személyhez, akiről tudják, hogy a következő adventig épségben megőrzi azt.

Adventölés

Az adventölés két részből áll. Az egyik a szálláskeresés megjelenítése, ami gyakorlatilag a fentebb leírt szentcsalád-járás egyik változata, a másik pedig a kántálás. A kántálás a protestáns felekezetű diákok között alakult ki a 16 században azzal a céllal, hogy vallásos dalokat, verseket előadva alamizsnát gyűjtsenek. A kántálók házról házra járva az vallásos dalokat adtak elő, majd a dalok végeztével a háziaknak jókívánságok és köszöntőket mondtak. Ez a szokás nem volt hosszú életű, ugyanis a 19. században a református iskolák megszüntették ezt a fajta alamizsnagyűjtést.

Roráte, hajnali mise vagy angyalmise

A roráte elnevezés a szentmise kezdetén elhangzó latin szöveg első bekezdésének első szavából ered: „Rorate caeli desuper, et nubes pluant iustum.” A roráte mise egy különleges katolikus szertartás, amit hagyományosan az adventi időszakban tartanak, de különlegességét fokozza, illetve erről kapta az egyik elnevezését is, hogy hajnalban, szokás szerint 6 órai kezdettel tartják meg. A szertartás során hangsúlyosan jelenik meg a vágyakozás a messiás eljövetelére és a Mária-tisztelet egyaránt. A mise zárásaként elhangzik még az angyali üdvözlet evangéliuma is, ezért nevezik többek között angyali misének is.

Az adventi időszak ünnepei

Advent több jeles napot is magába foglal, amelyeket külön-külön is érdemes megemlíteni, hiszen nagyon érdekes és izgalmas ünnepeket ismerhetsz meg:

Karácsony előtt majdnem 1 hónappal van Szent András nap

Szent András nap

Minden év november 30.-án ünnepeljük Szent Andrást, Skócia és a keleti egyház védőszentjét, aki apostol és vértanú is volt egykor. Ezen a napon volt szokás a férjjóslás: az asszonyok ólomöntéssel vagy főtt gombócból jóslással igyekeztek megtippelni a fiatal leányok számára, mi lesz a férjük foglalkozása vagy neve. A jövendőbeli megálmodására országszerte más-más praktikákat is alkalmaztak, a disznóól ajtajának rugdosásától, a kutyaugatás hallgatásán át, a megrázott zsúpfedéltől várt „jel” megpillantásáig.

Habár Szent András nap még nem tartozik az adventi időszakhoz, mégis kiemelten fontos az advent és a karácsony szempontjából. Az ehhez a naphoz legközelebb eső vasárnap az advent kezdete, vagyis advent első vasárnapja és ekkor kell meggyújtani az adventi koszorún az első gyertyát.

Karácsony előtt majdnem 1 hónappal van Szent András nap
szent andrás nap

A Szent András nap varázsa: Babonák, hiedelmek és hagyományok november 30-án

A Szent András nap a görög származású András apostol és vértanú „égi születésnapja”. Több szempontból is jelentős ez a dátum, az egyik, hogy ezen a napon kezdődik Advent. De nézzük,, mik ezek még!
C

Reklám

B

Reklám vége

Karácsony előtt, december 6-án jön a Mikulás

Szent Miklós nap (Mikulás, Télapó)

Szent Miklós, Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában a nehéz körülmények között élők védőszentje. A monda szerint Szent Miklós püspökként szegény házhoz, ahol eladósorban lévő lányok is éltek, aranyat vitt, ezzel biztosítva, hogy a lányoknak legyen hozományuk, így pedig ne nyilvánosházban végezzék a későbbiekben. A jószívűsége pedig évszázadokon átívelően történetekbe, mondákba szövődött és alakult ki a Mikulás története.

Magyarországon december hatodikára virradó hajnalban minden, az ablakba kihelyezett, fényesre suvickolt kiscipő megtelik ajándékkal. Van, aki csokoládét, mogyorót, almát, narancsot vagy játékot kap, más pedig szenet, virgácsot – attól függ, jó vagy rossz gyermekként viselkedett az év során és a világ melyik pontján él.

Napjainkban ez a hagyomány is többé vagy kevésbé átalakult: a gyerekek már anélkül is (sokszor nagy értékű) ajándékot kapnak, hogy megtisztítanák vagy kiraknák a cipőjüket, az pedig tulajdonképpen mindegy is, hogyan viselkedett a gyerkőc az elmúlt évben: a Mikulás-napi csokoládé mindenképpen várja őt.

Mikulás ül az ajándékok mellett. A Télapó várja, hogy elvihesse a gyerekeknek

Csodálatos Mikulás: A Télapó és december 6-ának varázslatos története

Nincs olyan kisgyermek, aki ne tudná, ki az a Mikulás, és ne várná minden évben olyan nagyon a kedves, szakállas, piros ruhába öltözött bácsit. A Télapó története és létezése körül számos különböző legenda kering, amelyek mindegyike különleges.
December 13-a Luca nap

Luca-nap

December 13-hoz számos néphagyomány kötődik. Az év legrövidebb napja volt ez a naptárreformot megelőzően, amelyen Szent Lúciára ma is emlékezünk. Lúcia, aki fiatalon szüzességet fogadott, életét Jézusnak szentelte, majd mártírhalált halt hitéért, a tisztaság jelképévé vált a katolikus egyházban és a szentek közé emelkedett.

A néphit azonban a jóságos Lúcia vagy Luca mellett ismer egy kevésbé jót, a boszorkányost. A Luca-tök faragásával a boszorkányos Lucával ijesztgetik egymást a gyerekek és szomszédok: hasonlóan a kelta eredetű angolszász halloween-i tökfaragó szokáshoz a Luca-tökökre is vicces, morcos vagy ijesztő arcokat faragnak, sötétedéskor pedig gyertyát helyeznek el a belsejébe a még rémisztőbb hatás kedvéért.

Luca napján számos helyen fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, fokhagymás kenyeret vacsoráztak, keresztet rajzoltak az ólak ajtajára, és hamut szórtak a kapuk elé, hogy az újévben megóvják a családot, az állatokat és a termést a betegségektől, és minden rossz dologtól, amellyel egy boszorkány sújthatná őket.

Ilyenkor szokás elkészíteni Luca székét is, ami „olyan lassan készül, mint Luca széke”. Nem is véletlenül ragadt meg ez a szólás a magyar nyelvben, hiszen a szék a hagyomány szerint különösen lassan készült el, Luca-naptól egészen karácsonyig. A karácsonyi misén pedig a szék misztikus erejét kihasználva felismerhetőek lettek a templomban az emberek közé betolakodó, betegségeket és rontást hozó boszorkányok.

December 13-a Luca nap
Luca nap: Luca a boszorkány, lucapogácsa, lucatök és lucabúza

Luca-nap: Minden, amit tudnod kell december 13-áról

A Luca-nap a legtöbbeknek egy misztikumokkal, rejtélyekkel és boszorkánysággal teli eseményt jelent, ami nem is alaptalan! Azonban a legkevésbé sem merül ki ez a nap ennyiben, hiszen számos érdekes történet, babona és szokás kapcsolódik hozzá.
December 24-én van Szenteste és egyben Karácsony vigíliája

Szenteste; Karácsony vigíliája, másik nevén karácsony böjtje.

A karácsony vigíliája elnevezés a karácsony előestéjét jelenti, ami így közvetlenül utal a dátumra is, vagyis december 24.-ére, illetve annak estéjére.

Fentebb már említettük, hogy az adventi időszak alatt a keresztények Jézus érkezését várva régebben szigorú böjtöt tartottak advent ideje alatt, ami lerövidült és már csak december 24.-e volt a szigorú böjti nap, amely aznap éjjel ér véget. Ezen a napon este, vagyis szenteste, az ünnepi asztalra legfeljebb növényi eredetű étel kerülhetett, tehát halat sem ehettek akkoriban a hívők. Ebből fakad a karácsony böjtje elnevezés.

A böjt végeztével a karácsonyi vacsorán azonban már helyet kapott a hal, – amely azóta is hagyományos karácsonyi ételnek számít – és az egyéb húsok, tejtermékek, valamint tésztás ételek, édességek.

A karácsonyi halfogyasztás egyik magyarázata, hogy amikor Jézus Krisztus az apostolokat az emberek halászaivá tette, a hal egyúttal a megtért és megkeresztelt ember szimbóluma is lett. A hal motívum a kereszt mellett az egyik legfontosabb jelentésű, mivel nemcsak a feltámadt Krisztusban való hitet jelképezi, hanem mindazokat, akik követik Krisztust.

Manapság már nem csak a kevésbé vallásos családoknak, de a hívőknek sem kötelező a böjt, ezért nem csak a karácsonyi vacsoránál, hanem december 24-én a szentesti vacsoránál is fogyaszthat bárki állati eredetű ételt is, többek között halat is.

család ünnepel szenteste - karácsony vigíliájakor otthon

Szenteste és Karácsony vigíliája – December 24.

Magyarországon karácsonykor kitüntetett figyelmet kap a szenteste. Ez nem véletlen, ráadásul nem is új dologról van szó: ez a nap a Karácsony Vigíliája vagy más néven a karácsony előestéje is.

Karácsony: az advent zárása

Az advent maga a várakozás, várakozás az úr eljövetelére, a kisded Jézus megszületésére és ezáltal a karácsonyra, ami december 25-e, illetve karácsony másnapja december 26-a. A szenteste jelenti az adventi időszak utolsó ünnepét és egyben napját, a karácsony megérkezése pedig a várakozási időszak vége.

advent zárása a karácsony

Karácsony az év egyik legfontosabb és leghangulatosabb ünnepe a keresztény egyházakban és keresztény gyökerű országokban, amelyet a különböző országokban, különféle hagyományok és szokások kíséretében tartanak meg. Például emlékezzünk csak a magyar szemmel kicsit fura, de a legismertebb különbségre, ami Magyarország és az USA között van: az USA-ban a Mikulás hozza a karácsonyi ajándékot december 25-re virradóra, míg Magyarországon a Jézuska csempészi be a fa alá az ajándékokat december 24-én estére.

A karácsony alapvetően nem keresztény eredetű ünnep, ugyanis mint sok más keresztény ünnepnek, ennek is ókori, pogány gyökerei vannak, amelyet aztán Jézus Krisztus születésével kötöttek össze. A karácsony esetében ez az ókori római szaturnália ünnep, amit a karácsonyhoz hasonlóan a téli napforduló környékén tartottak, a Gergely naptár szerinti december 18. és 24. között.

karácsony a karácsonyi dekorációval teljes

Karácsony

A karácsony fogalma napjainkban inkább karácsonyi időszakként él a köztudatban, hiszen számos kisebb ünnep köthető a karácsonyhoz: advent, vízkereszt, Szenteste, és még sorolhatnánk. Hogyan is épül fel a karácsony az év legmeghittebb ünnepe?

Karácsonykor az emberek szeretteiknek és barátaiknak ajándékokat adnak, hogy kifejezzék szeretetüket. A karácsonyi ajándékozás – egyes értelmezések szerint – azt az ajándékot szimbolizálja (arany, tömjén és mirha), amit a három napkeleti bölcs vitt Jézusnak a születésekor. Egyes történetek Luther Mártonhoz kötik az ajándékozás hagyományát, aki a gyerekeknek szerette volna érdekesebbé tenni apró ajándékokkal, meglepetésekkel az ünnepet. Más történetek pedig a 17. századi Hollandiához kapcsolják az ajándékozás megjelenését, ahol nemes egyszerűséggel a Mikulás által adott ajándékot a kis Jézushoz kapcsolták és gond nélkül december 6-ról áttették december 25-re az ajándékok átadását. Azonban mindezek mellett az ajándékozást a már említett szaturnália ünnepből is eredeztetik. A szaturnália ünneplésekor az emberek egymásnak szerencsehozó tárgyakat, például szerencsehozó gallyakat vagy süteményt és pénzt is ajándékoztak azért, hogy a megajándékozottnak a következő éve szerencsében és gazdagságban bővelkedő legyen.

Összességében tehát az eljövetelre való várakozás időszaka és utána a karácsony egy olyan időszak, amely az öröm, a szeretet, az összetartozás és izgalmas várakozás ünnepei. Bár keresztény vallási időszakról és ünnepről beszélünk, mégis a világ számos részén ünneplik vallásosak és nem vallásosak egyaránt.

C

Reklám

B

Reklám vége

Kapcsolódó cikkek

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!

Kapcsolódó cikkeink
C

Reklám

B

Reklám vége

Legújabb cikkeink
C

Reklám

B

Reklám vége

C

Reklám

B

Reklám vége

C

Reklám

B

Reklám vége