Mi a húsvéti tojás és hogyan kapcsolódik a húsvéthoz?

Az húsvéti tojás vagy másik ismertebb nevén a hímes tojás esetleg a piros tojás az egyik legismertebb és legfontosabb húsvéti szimbólum. Az ősi népek már régóta ismerték és tisztelték a tojást, mint az élet forrását és a termékenység szimbólumát. A kereszténység ezt a hagyományt átvette és a tojást az ünnepi asztal elengedhetetlen részévé tette.

A húsvéti tojás története

A húsvéti tojás nem csak egy finom étel, hanem egy ősi szimbólum is, amely az életet és a megújulást jelenti. Az eredete nem csak a tavasz köszöntő pogány ünnepekig nyúlik vissza, hanem már több tízezer éves leletek is bizonyítják ősi vallási jelentőségét

A tojás kulturális fontosságát mutatja, hogy Afrikában 60.000 éves díszített, vésett strucctojásokra bukkantak. Egyiptomból, Mezopotámiaból és krétai kultúrából fennmaradt emlékek szerint a tojásokat a halál, az újjászületés, illetve a királyság jelképeként is tisztelték. Az ókori sumérok 5000 évvel ezelőtt pedig arany és ezüst strucctojásokkal temették el a halottaikat. Kínában már 2000 éve jelen van a tojás, mint a tavasz szimbóluma, míg Németországban piros tojásokat találtak több mint 1500 éves sírokban. Az ókori egyiptomiak, perzsák, rómaiak és a görögök éppúgy díszítettek tojásokat, mint manapság a húsvétra készülő keresztények.

A kereszténység elterjedésekor a húsvéti tojás szimbolikus jelentése is részben megváltozott, az újjászületés, a feltámadás és a remény szimbólumává vált, így ma már a húsvéti tojás Jézus Krisztus feltámadásának mindenki által ismert jelképe.

A keresztény egyházon belül már a 4. században megáldották a tojásokat, de a 12. században vált hivatalosan is szokássá. Ez később elterjedt hazánkban is, de így is a húsvéti tojás hagyománya már évszázadokra nyúlik vissza Magyarországon is és a római katolikus egyházban majdnem napjainkig megtartották ezt a hagyományt.

A húsvéti tojás díszítésének története

A húsvéti tojásfestés ma is népszerű hagyomány sok országban szinte az egész világon elterjedt, és számos országban sajátos hagyományok kapcsolódnak hozzá. A legszembetűnőbb a tojásfestés, amelynek sokféle módja létezik, beleértve a természetes adalékokkal történő festést is, mint például a hagymahéj, a cikória, a cékla vagy a vöröshagyma héja. Az egyes országok és régiók hagyományai eltérőek lehetnek a tojásdíszítés színét és mintázatát illetően.

Magyarországon több mint 200 éves múltra tekint vissza a tojásdíszítés hagyománya. A magyar népi tojásdíszítési technikák között szerepel a batikolás, a krizantémdíszítés, a viaszolt és a hímzett tojás, de gyakori volt a népművészeti értékkel is bíró tojásfaragás is.

A batikolásnál viaszolt mintázatokat visznek fel a tojásra, majd festik meg. A krizantémdíszítésnél festékszóróval permetezik be a tojást, hogy árnyalatos mintát kapjanak. A viaszolt tojást előbb viasszal díszítik meg, majd festik le, míg a hímzett tojáson kis minták láthatók, amelyek együttesen adják ki az egész mintát.

Idén te is szeretnél húsvéti tojást festeni? Tanuld meg az alábbi videóból!

Szimbolikája

A termékenység szimbólumaként is ismert élelmiszer jelenleg szinte az összes színárnyalatát magába foglalja a tojásfesték széles választékának köszönhetően. Azonban nem vitatható, hogy korábban a piros tojások uralkodtak, mivel a piros szín Krisztus vérere utalt. A népi hagyomány szerint egy asszony tojással teli kosárral állt meg imádkozni a keresztfa alatt, amikor Krisztus vérének cseppjei ráhulltak a tojásokra. A piros színt régebben nem műfestékekkel érték el, hanem természetes adalékokkal, mint például a hagyma héjából származó festékkel.

Tehát a piros szín Krisztus vérére utal, de a tojás miért kapcsolódik ennyire szorosan ehhez az ünnephez?

Hímes tojások tálon. Forrás: Rlevente, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

A húsvéthoz sokféle tavaszi motívum társul, például a kiscsibe, a virágok, a zsenge fűszálak, Magyarországon a barka, ezeknek mind-mind ugyanaz a mondanivalója. Ahogy maga a tavasz és az előbb felsoroltak szimbolikája, ugyanúgy a tojás szimbolikája is a feltámadásra, az újjászületésre és a megújulásra utal, ami nagyon fontos szerepet játszik a keresztény hagyományban. A tojást azért is tekintik a feltámadás szimbólumának, mert az élettelennek tűnő héj egy új életet rejt magában.

Egyes keresztények szimbolikusan összekapcsolják a húsvéti tojások feltörését Jézus üres sírjával, de a francia tojásgurítás hagyománya is a sír előtti sziklatömbök elmozdításával kapcsolatos.

A húsvéti tojáshoz kötődő szokások Magyarországon

Tojás megszentelése

Húsvétvasárnap reggelén a nagyböjtöt követően a katolikus hagyományok szerint nem csak a tojást szentelik meg, hanem további ételeket is, amelyek a vallásban külön-külön szimbolikával bírnak. Megszentelik a kalácsot, amely Krisztus testét jelképezi, néhol a tésztafonatokat is, amely a töviskoszorúra emlékeztet, megszentelik a bort, ami Krisztus vére, a tormát, ami a keresztre feszített Krisztusnak kínált ecet keserűségére emlékezeti a hívőt és mindezek mellett a tojást.

A tojást azért szentelik meg, mert a feltámadást jelképezi a hívők számára. Egyes helyeken a tojások az apostolokat is szimbolizálja, ezért az apostolok számának megfelelő, vagyis 12 tojást szentelnek húsvét első napjának reggelén.

Húsvétfa-állítás

A húsvétfa vagy másik nevén húsvéti tojásfa egy olyan hagyomány, amelyet többek között Magyarországon, Romániában, Ukrajnában és Lengyelországban gyakorolnak. Ez egy olyan fa vagy ág (általában barka), amelyet húsvétkor tojásokkal díszítenek fel a lakásban, vagy az udvaron.

A hagyományos húsvétfa csak a növényből és a tojásokból áll, azonban manapság már bármilyen tavaszhoz kapcsolódó szimbólum megjelenhet, úgy mint a húsvéti nyuszi, csibék, tojások, virágok,stb.

A tojás, mint locsolkodási ajándék

A hímes tojás készítése húsvétkor nálunk hagyomány, amely évszázadok óta töretlenül fennmarad. A magyar népi szokások szerint a húsvéthétfői locsolkodás során a szép versekért és a locsolóvízért cserébe piros vagy hímes tojással ajándékozzák meg a lányok, a nők, a fiúkat és férfiakat.

Bár elsősorban a lányok és asszonyok készítik, egyre több férfi is csatlakozik a tojásfestők táborához. A díszítéshez különösen értő idősebb asszonyok segítenek a kevésbé művészlelkű fiataloknak, hogy a tojásokat a legkülönlegesebb módon díszíthessék. A kész tojásokat általában elfogyasztják az ünnepek alatt, de a legértékesebbeket, a díszesebbeket, már művészi értékkel bírókat az emberek megőrzik emlékként.

Tojás alternatívák

Az évek folyamán már nem csak a normál tojás annak festett változatai kerültek reflektorfénybe a húsvét kapcsán. Immár az üzletekben – a gyerekek és az édesszájú felnőttek örömére – sokféle ízű és formájú tojás alternatívát lehet kapni a nagy gyártók kínálatától kezdve a kevésbé ismertekig.

Csokitojás

Ha húsvét és tojás, akkor egyértelmű és közismert húsvéti tojás alternatíva a csokitojás, ami igazából már nem is húsvéti tojás-pótló, hanem szinte ezt tekintjük igazi húsvéti tojásnak. Többségében ezeket dugjuk el mi felnőttek, hogy húsvét vasárnapján a gyerekek nagy örömmel megkereshessék és nem a kifújt és megfestett tojáshéjakat.

A csokitojások is sokfélék lehetnek. Lehetnek kicsik és nagyok, töltöttek és töltelék nélküliek, amilyet csak el tudunk képzelni.

Marcipán-tojás

A marcipán édesség világa mindig is varázslatos volt, és az érzelmeket is könnyedén előhozza az emberekből. A marcipán története pedig valóban olyan, mint egy élvezetes utazás a múltba, amely tele van különleges történelmi utalásokkal.

Kutatók szerint a mawthaban (mautaban) szóból eredet marcipán szó, ez pedig egy egzotikus és rejtélyes történetbe vezethető vissza, ami közvetetten kapcsolódik Jézushoz. A mawthaban kifejezés mögött az „ülő úr” titokzatos szava rejtőzik, amit az arabok az egyik bizánci pénzérmére használtak. Ezen az érmén Krisztus szerepelt trónon ülve.

A középkorban az európaiak között már közkedveltnek számított a marcipán és ez mit sem változott az évszázadok során, manapság is sokan kedvelik, nem is csoda, hogy a közkedveltsége és történelmi előzményei miatt húsvétkor is szívesen adják egymásnak az emberek.

Fa, műanyag, művészeti értékkel bíró tojások

Manapság a dekorációkhoz általában nem valódi hímestojásokat használunk, hanem valamilyen alternatív tojást. Ilyen lehet a műanyag vagy polisztirolból készült húsvéti tojás, amely törésállósága miatt kiváló választás lehet egy kültéri tojásfa kidekorálásához. Ha pedig natúr, fehér műanyag vagy polisztirol mellett döntesz, akkor húsvét előtt családi program is lehet, hogy együtt kifestitek azokat és az egész család együtt díszíti a lakást (és a kertet).

Emellett persze léteznek művészeti értékkel bíró tojások is, gondoljunk csak a Fabergé-tojásokra, amelyeket III. Sándor orosz cár kérésére készítette el Peter Carl Fabergé francia származású orosz ékszerész és értéküknél fogva nincsenek minden háztartásban. Művészeti értékkel természetesen más, kevésbé drága tojások is rendelkeznek, akár egy kerámia tojás vagy népművészeti szinten elkészített, fából vagy igazi tojáshéjból faragott tojás is.

Csokinyúl

A nyúl, a tojás mellett a legismertebb húsvéti szimbólum, így hát nem is csoda, ha a tojás alakú édességek mellett nyúl alakú is van. A csokinyúl minden bolt polcán megtalálható húsvét előtt, ahogy a csokitojás is, így azt nagyon könnyű beszerezni annak, aki ilyet szeretne ajándékozni. A csokinyulak közül is szinte bármilyen lehetséges: a különlegestől az egyszerűig, a töltelékestől a töltetlenig szinte bármilyet lehet találni.

Csokicsibe

Manapság már a sokféle édesség mellett, illetve a hagyományosnak számító csokitojás és csokinyúl mellett lehet kapni csokicsibét is, mint a tavasz, az újjászületés egy újabb szimbólumát. A csokitojástól és a csokinyúltól általában csak kinézetében tér el.