Luca-nap: Minden, amit tudnod kell december 13-áról
A Luca-nap a legtöbbeknek egy misztikumokkal, rejtélyekkel és boszorkánysággal teli eseményt jelent, ami nem is alaptalan! Azonban a legkevésbé sem merül ki ez a nap ennyiben, hiszen számos érdekes történet, babona és szokás kapcsolódik hozzá, amelyeket sokan a mai napig tartanak. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk mindent, amit érdemes tudni a december 13-ra eső Luca napjáról.
Reklám
Reklám vége
Tartalomjegyzék
A cikk tartalma:
- 1 Ki volt Luca?
- 2 Sokak szentjévé és védelmezőjévé vált
- 3 Miért pont ezen a napon ünnepeljük Luca napját?
- 4 Luca-napi szokások, népszokások
- 5 Luca-nap Olaszországban
- 6 Luca-nap Svédországban
Kapcsolódó cikkeink
Ki volt Luca?
A legfőbb kérdés, amely rendszerint felmerül e téma kapcsán, hogy mégis ki volt Luca, aki miatt ilyen sokféle szokás, babona és hagyomány kötődik ehhez a naphoz? Nos, mindezt egy Szent Lúcia nevű hölgyre vezethetjük vissza, aki annak idején az 5. században vértanúhalált halt. Sajnos a helyzete nem volt ilyen „egyszerű”, halálát igen komoly kínzások előzték meg, amelyet nem más hajtott végre rajta, mint egykori szerelme, a volt vőlegénye. De lássuk, mi is történt pontosan!
Szent Lúcia portréja. Kép forrása: Wikimedia commons
A magas rangú Lúcia édesanyja megbetegedett, így a lány Szent Ágotához imádkozott azért, hogy meggyógyuljon. A történet szerint álmában megjelent neki a szent, és meggyógyult az édesanyja, hálából örök szüzességet fogadott, a hozományát pedig a szegényeknek adta. Ám a vőlegénye mindenképpen bosszút szeretett volna rajta állni, így először megpróbálta a lányt bálványimádásra kényszeríteni, majd mikor ez nem sikerült, egy bordélyházban akarta ártatlanságát elvétetni. Ám Isten megsegítette a lányt. Az ármány nem vált be, de a vőlegény elérte, hogy rabtartói kínzásoknak vessék alá az egykori kedvesét. Kezdetnek kiadta a parancsot, hogy olajjal és szurokkal öntsék le, majd égessék el a lányt, viszont mindez hiába történt, a tűz nem fogott Lúcián. Végül egy, a torkába döfött kard oltotta ki az életét, de még így sem halt meg egészen addig, amíg be nem fejezte az imádságát.
Sokak szentjévé és védelmezőjévé vált
Bizonyos történetek szerint a kérője a szemeit tartotta a legszebbnek, így kivájta szemét, de Szűz Máriától még szebb szemeket kapott. Ebből kifolyólag Lucát a szemfájósok, szembetegségben szenvedők és vakok mennyei pártfogójának tartják. Ő a bűnbánó utcanők és a hegyes szerszámokkal dolgozók védőszentje is, sőt, ő segíti meg az írnokokat, jegyzőket, kocsisokat, szabókat, szíjgyártókat, üvegeseket, varrónőket, torokfájósokat, vérfolyásban és vérhasban szenvedőket is.
Sokan a „fényhozó” jelzővel illetik, ugyanis a Lucia név a latin lux, azaz a „fényesség“ szóból származik. E párhuzamból is számos legenda is ered, hiszen a Luca-nap az év legsötétebb időszakára esik, és mielőtt a szent meghozná a fényt, a néphit szerint a gonosz, alantas szellemek visszajárnak a mi világunkba. Sok helyen éppen a fentiek miatt a temetőkápolnákat is neki szentelték, sőt, a katolikus liturgia azért könyörög, hogy az egyház halottainak „az örök világosság fényeskedjék”.
Mindezeket az 1900-as évek végéig nagyon sok helyen igen komolyan vették, és még a mai napig vannak, akik tartják a hozzá fűződő hagyományokat.
Szent Lúcia szobra a szirakúzai dómban. A dómban számos Szent Lúciához köthető ereklye is található. Forrás: Giovanni Dall’Orto. via Wikimedia commons
Miért pont ezen a napon ünnepeljük Luca napját?
Egyáltalán nem véletlen, hogy éppen december 13-án van Luca-nap. Az 1582. évi, XIII. Gergely pápa által bevezetett naptárreform előtt is ekkorra esett ez a nap, ugyanis a néphit szerint ez az év leghosszabb éjszakája és a legrövidebb napja. Mivel ez a nap a forduló, vagyis innentől kezdve a sötétség ideje csökken, a fényességé pedig nő, az időjárási és csillagászati változásokat számon tartó ősi néphagyomány jeles napként tartotta számon Luca napját.
Főleg az ország déli részein, Szeged környékén volt jellemző a mondás: „Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja”. Mindez magában rejtette egy új, „világosabb” időszak reményét, ám ugyanakkor azt is tartották, hogy az ördög a Luca nap és a karácsony közötti tizenkét napban támad a leghevesebben, így ekkor nagyon óvatosnak kell lenni. Ennek az oka, hogy a Sátán ilyenkor érzi hatalmának végét, fél Jézus Krisztus eljövetelétől, és kétségbeesetté válik.
Luca-napi szokások, népszokások
Számtalan, különböző Luca-napi szokás, babona, hagyomány és jóslás létezik, amelyek közül sokat a mai napig tartanak. Lássuk ezek közül a leggyakrabban előfordulókat!
Luca széke
A Luca-nap egyik legismertebb népszokása a Luca szék készítése. A különleges szerkezetet megépítését ezen a napon kell elkezdeni összerakni és szentestére kell elkészülnie. A lényege, hogy ha az alkotó az éjféli misén, ha rááll a székre, akkor megláthatja a rejtőző boszorkányokat, ezért olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát is megtartsa.
A széket területenként másmilyen alakúra kellett készíteni, néhol ötszög, valahol pedig négyszög formájúra. Elkészítéséhez kilencféle fát kellett felhasználni, amelyek a következők: kökény, boróka, jávorfa, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser és rózsafa. Szögek helyett kizárólag fából faragott ékek tarthatják össze. 13 napig készült, nem véletlen a mondás, hogy „lassan készül mint a Luca széke”. Ennek oka, hogy minden nap csak egy műveletet lehetett rajta elvégezni.
Így néz ki a Luca széke. Kép forrása: Dömötör Tekla: Magyar népszokások
Fontos, hogy a misén, ha a készítő széken állva a boszorkákat felismerte, gyorsan el kellett szaladnia, maga mögé pedig mákot kellett szórnia, hogy a nyomába eredő boszorkányok utol ne érhessék. Otthon már biztonságban volt, viszont a széket mindenképpen és mielőbb el kellett égetni. A történet szerint ilyenkor a tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett, így ha teljes csend honolt a karácsonyi hajnalon, lehetett hallani a boszorkányok jajveszékelését. Mikor elégett a szék, a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni, egy kést pedig a bal ajtófélfába vágni, sőt, hogy a rontástól teljesen védett legyen a ház, a söprűt is keresztbe kellett állítani.
Mire jó a Luca széke? Miért és kik készítik el?
Reklám
Reklám vége
Luca naptár
A Luca naptár kevésbé ismert, mint az adventi naptár, de más is a lényege: A Luca naptár az időjárással kapcsolatos jóslásokat tartalmazza. Lényege, hogy a következő év januárjában olyan idő volt várható, mint amilyen december 13-án volt, februárban olyan, ami a következő napon. Ezt folytatták további tizenegy napon át, egészen december 24-ig, minden nap egy hónapot jelentett.
Luca naptár és hagymakalendárium: Izgalmas népszokás, hogy megtudjuk milyen időjárást hoz a jövő év
Luca tök
Magyarországon, különösen a Dunántúlon igen elterjedt hagyomány volt a Luca tök készítése. Hasonló volt a ma ismert Halloween tökhöz, a tökökbe két szemet, egy vigyorgó szájat és egy orrot faragtak. A tököket ezt követően az az ablakokba helyezték, hogy ijesztgethessék egymást. Éjszaka még egy gyertyát is meggyújtottak bennük, hogy még látványosabbak legyenek.
Luca-napi pogácsa
December 13-án minden évben bő zsírral készítették a lucapogácsát a háziasszonyok, amelyből a család élő tagjai együtt ettek. Ezt azért lényeges kihangsúlyozni, mert a halott rokonoknak is eltettek néhány darabot. Úgy tartották ugyanis, hogy az év leghosszabb éjszakáján a halottak hazatérnek, így ők ezzel várták őket. Nem volt ritka e babonából fakadóan az sem, hogy aprópénzt sütöttek bele az asszonyok, sőt, annak érdekében, hogy gazdagabb legyen az újév, morzsájából az állatok eledelébe is kevertek.
Hasonló elven alapult a Luca kása is, amelynek lényege, hogy a tejben keményre főtt, mézzel ízesített köleskása volt az aznapi menü, amelyből a ház körüli állatok is kaptak. Ezzel igyekeztek biztosítani a közeljövőben a bőséges állatszaporulatot.
Luca-napi búza, vagy Lucabúza
Ezen a napon lett elültetve az úgynevezett Luca-napi búza is, amelynek lényege, hogy ilyenkor kis tálkába búzaszemeket kellett tenni a kemence közelébe. Ezt karácsony napjáig folyamatosan öntözni kellett és minél magasabbra hajtott ki, valamint minél jobban kizöldült az ünnepekre, annál bővebb termést jósoltak a következő esztendőre. A jóslást kövezően a zöld búzát az oltár feldíszítésére használták.
A búza zöldje emellett az adventi remény beteljesülését is hivatott volt jelképezni, sőt, sokan tettek gyertyát a közepébe, így a Megváltó érkezését is hirdette. Maga a búza emellett az élő kenyér, Jézus jelképe is volt. Volt olyan, ahol szokás volt a Luca búzát az ünnepek után a saját földjeiken szétszórni, közben pedig azt mondogatták: „Neköm kinyerem, jószágomnak legelője, züld mezeje”.
Mondókázás, kotyolás, Luca-napi versek
Sok helyen még hazánkban is él az ezzel kapcsolatos hagyomány, amelynek lényege, hogy ezen a napon az adott környéken élő gyermekek meglátogatták a falu házait, mondókákkal, Luca-napi versekkel kívánnak bő termést és jószágszaporulatot, amiért cserébe finomságokat kapnak.
Hogy még biztosabbra menjenek a termés és az állatok terén, a Luca-napi alakoskodók, más néven kotyolók is segítettek, akik házról házra járva mondták termékenységvarázsló rigmusaikat. Ez volt az úgynevezett kotyolás, amely a néphagyomány szerint segítette a bőséges újesztendőt. Főként a fiúk voltak, akik kotyoltak, sokszor lopott szalmán vagy fadarabon térdelve mondják köszöntőjüket. Ezt később a gazdasszony a tyúkok alá vitte, vagy éppen a tehenek alá tette. Fontos azonban tudni, hogy amennyiben ezek a legények nem kaptak adományt, fenyegetőzni kezdtek. Olyan rigmusok maradtak fenn ebből a korból, mint például: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen “! Vagyis érdemes volt felkészültnek lenni, és megjutalmazni a Luca napján érkezőket.
Egy másik ismert hagyomány szerint a háziasszony vízzel fröcskölte le és kukoricával öntötte le a kotyoló fiúkat, majd libáival, tyúkjaival etette-itatta fel a földre szóródott maradék kukoricát.
Egy népszerű kotyolás szövege:
Luca-Luca, kitty-kotty, kitty-kotty
Galagonya kettő, három.
Szárazkörtét várom.
Ha nem adnak szalonnát,
Levágom a gerendát.
Ha nem adnak hurkát,
Elviszem a Julcsát.
Szabad-e Lucázni????
Szerelmi, férjfogó és -jósló hagyományok
Természetesen a különböző jóslásokból és mágikus praktikákból sincs hiány ezen a napon, és mint sok más hagyománynál, itt is a szerelem a központi téma. Az egyik legismertebb jóslás, hogy Luca estéjén 12 gombócot főztek a hajadon lányok, akik szerettek volna mielőbb férjhez menni. Minden egyes gombócba papírcetlit rejtettek, amelyekre férfinevek kerültek. A legelső, ami főzés közben feljött a víz tetejére, jósolta meg, hogy fogják hívni a jövendőbelijüket.
A cetlizést egyébként nem csak a konyhában vetették be: a tizenkét kis papírlap kerülhetett párnahuzatba is, amelyek közül minden nap egyet kellett kivenni, majd elégetni. Mármint a papírlapot, nem a párnát:) Az utolsó, ami a végére maradt, az árulta el a titkot, a jövendőbeli férj nevét.
Jósló praktika volt emellett a december 13-án vízbe tett ág is. Ha ez kizöldült karácsonyig, az azt jelezte a házban élők számára, hogy a következő évben férjhez megy a lány.
Egyéb jóslások
Természetesen nem csak a szerelemmel kapcsolatban léteznek jóslások Luca napján. Egy székely hagyomány szerint ilyenkor egy hagyma segítségével meg lehet jósolni a jövő évi időjárást. A hagymáról tizenkét réteget húztak le, amelyek közül mind a következő esztendő egy-egy hónapját jelezte. A rétegeket ezt követően megsózták, és megfigyelték, mi történik. Azokban a rétegekben, azaz hónapokban, ahol elolvadt a só, esős időre számíthattak, míg a többi réteg száraznak ígérkezett.
Luca-napi csínyek
Ezen a napon tréfálkozásból sem volt hiány, amely főként a fiatal legények csínyeiből állt. Azért voltak ilyenkor annyira népszerűek a különböző rosszaságok, mert gond nélkül a rossz szellemekre és boszorkányokra foghatták ezeket.
Luca-napi babonák
Bár a fentiek kapcsán már több különböző babonából fakadó hagyományról is szó esett, mégis végtelennek tűnik a Luca-napi hiedelmeknek a tárháza. Például komoly félelemre adott okot ezen a napon lucapuca vagy lucaasszony névvel illetett női boszorkány alakja. Ebből fakad az is, hogy bizonyos időszakban nagyon ritka női név volt a Luca, úgy tartották, hogy aki ezt a nevet kapja az „elviszi a Luca” – de ha ezt megússza, akkor is felnőtt korára házsártos, rossz természetű asszony lesz belőle. Sőt, sokan, akik december 13-án születtek, nem is tartották ezen a napon a születésnapjukat, inkább december 14-én ünnepeltek.
Szintén a babonákból fakadnak bizonyos tiltások, Luca napján például nem szabad házimunkát végezni, de még a szövés, a fonás, a tűzgyújtás, a mosás és a kenyérsütés is mind tiltólistásak voltak. Aki mégis megszegi ezeket, az magára haragítja Lucát, aki páratlan eszközökkel büntet. Vannak, akik szerint orsót hajít a fonó asszonyokhoz, összegubancolja a fonalat, a varró nők tyúkjainak fenekét bevarrja, így ők a tojástól is elesnek. Kenyeret pedig csak az süssön, akit nem zavar, hogy lapos lesz, ugyanis Luca rávág egyet a lapátjával. Fontos, hogy ezen az egy napon még kölcsönkérni sem szabad, ugyanis a december 13-án kölcsönbe adott lábasnak is bottal ütheti a nyomát az ember.
A boszorkányok és az ártó szellemek ellen is érdemes volt védekezni ilyenkor a néphagyomány szerint. Például fokhagymával dörzsölték be a jószágok fejét, lefekvés előtt pedig a ház minden lakója fokhagymás kenyeret evett. Sőt, a biztonság kedvéért hamut is szórtak a kapuk elé!
Hogy lehetnek ilyen sokfélék a szokások?
Elképesztően színesek és sokfélék a Luca napjához kapcsolódó hagyományok, babonák és szokások, ami egyébként nem meglepő. A néphagyomány ugyanis kétféle Lucát tart számon: az egyik jóságos, míg a másik gonosz boszorkány. Magyarországon inkább az utóbbi volt jelen a köztudatban, sőt, a legtöbb helyen úgy vélték, hogy ilyenkor szabadon garázdálkodhatnak a gonosz szellemek és a boszorkányok, akik ellen fontos a megfelelő módon védekezni. Mindez főként abból fakadhatott, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja, így tulajdonképpen nem is olyan meglepő, hogy baljós dolgokat kapcsoltak hozzá.
Reklám
Reklám vége
Luca-nap Olaszországban
Olaszországban egészen pontosan Santa Luciára emlékeznek ezen a napon, ugyanis a szent a legenda szerint Siracusában született. Egy igen komoly csodát is véghezvitt itt, amikor az 1646-os nagy éhínség idején az éhező lakosság hozzá imádkozott segítségért. Ekkor egy galamb szállt le a katedrális tetejére, ezzel egyidőben pedig a kikötőbe pedig egy gabonával teli hajó érkezett – mindezt a nép egyértelműen Santa Lucia tettének tulajdonította. Annyira éhesek voltak, hogy azonnal megfőzték a kapott gabonát és egy kis olajjal ízesítve felfalták. Az egyik legenda szerint mindez Luca szülővárosában, Siracusában történt, míg mások úgy mesélik, Palermo volt a helyszín.
Ám az bizonyos, hogy innen ered a hagyomány, mely szerint Szicíliában Lucia napján nincs se kenyér, se tészta az asztalon, kizárólag magát a búzát fogyasztják. Olyannyira komolyan veszik mindezt, hogy a pékségek zöme ilyenkor zárva tart, de a cukrászdák is csak lisztmentes édességekkel kedveskednek a vendégeiknek. Nagyon sokan eszik ilyenkor az úgynevezett arancinot, amely egy ropogós aranyszínűre sült, töltött rizsgolyó, a receptjét pedig még a szaracénektől eredeztetik. Létezik hússal, gombával, spenóttal kolbásszal, lazaccal, de még csokival töltött verziója is.
Luca-nap Svédországban
A svéd tradíciók között igen előkelő helyet foglal el Luciadagen, azaz Luca-nap, ugyanis ezen a napon kezdetét veszi a karácsonyi időszak, és számos, érdekes rituáléval töltik a napot.
December 13-a reggelén a család legidősebb lánygyermeke korán kel, fehér ruhába öltözik, a fején örökzöld koszorút visel és testvéreivel közösen kávét – amelyet ezen a napon Luca kávéjának neveznek -, valamint péksüteményt – Luca kenyeret – visznek be a szülőknek, akik még az ágyban pihennek. A fiúk csillagokat, a lányok pedig égő gyertyákat tartanak a kezükben, így emelve a hangulatot.
Dr. Linus Pauling Nobel-díjas kémikus és felesége svédországi útjukon Luca kávét és Luca kenyeret kapnak reggel. Kép forrása: Gettyimages
Emellett a különböző településeken, sőt, az iskolákban is saját Luciákat választanak, ami itt nagyon komoly versenynek számít, a jelöltek még a helyi újságokba is bekerülnek. A templomokban a választott Luciák 7 égő gyertyával ellátott koszorúval a fejükön vonulnak végig, míg a többiekkel az ünnephez méltó dalokat énekelnek.
Lányok fehérben, élükön a választott “Lúciával”. Forrás: Bengt Nyman via Wikimedia Commons
Láthatod, hogy elképesztően sokféle hagyomány és babona áll a Luca-nap mögött, amelyek közül sokan érdekes módon még ma is köztudatban maradtak, bár nem mindegyiket gyakoroljuk már manapság. Sokan a fiatalabb generáció tagjai közül is jól ismerik a Luca székét vagy éppen a gombócfőzési jóslási technikát.
Az biztos, hogy ez egy igazán különleges nap, így érdemes valamilyen nekünk tetsző hagyományt szokássá alakítani december 13-án!
Reklám
Reklám vége
Kapcsolódó cikkek
Luca naptár és hagymakalendárium: Izgalmas népszokás, hogy megtudjuk milyen időjárást hoz a jövő év Mire jó a Luca széke? Miért és kik készítik el?
Kapcsolódó cikkeink
Reklám
Reklám vége
Legújabb cikkeink
Iratkozz fel az új cikk értesítőnkre!
Rendszeresen elküldjük neked az új cikkeinket emailen.
Havonta egyszer küldünk neked emailt, de ha gyakrabban rakunk fel új érdekességeket, akkor lehet, hogy többször kapsz tőlünk értesítőt.
Reklám
Reklám vége
Reklám
Reklám vége