Magyar nemzeti ünnepek és hivatalos emléknapok
Magyarország nemzeti ünnepei kiemelkedő történelmi eseményeket idéznek fel, amelyek napjainkra is jelentős hatással vannak. A magyar nemzeti ünnepek többet jelentenek a múlt eseményeiről történő egyszerű megemlékezésénél; kulcsfontosságúak a nemzeti identitás, az összetartozás és a történelmi örökség megőrzésében. Március 15-e, az 1848-49-es forradalom kezdete, a szabadság és függetlenség iránti vágyat hirdeti. Augusztus 20-a, Szent István király napja, az államalapításra emlékeztet, amikor országunkat megalapították, míg október 23-a az 1956-os forradalom és szabadságharcra összpontosít, amely arra emlékszik meg és hívja fel a figyelmet, hogy a magyarok a kezükbe akarták venni saját sorsuk irányítását.
Reklám
Reklám vége
Tartalomjegyzék
A cikk tartalma:
- 1 A magyar nemzeti ünnepek közé tartozik, Magyarország alaptörvénye alapján, az alábbi három ünnepnap:
- 2 Magyarországi hivatalos ünnepek és emléknapok, amelyek nem kerültek a magyar nemzeti ünnepek közé
- 2.1 Január 1. – Újév napja
- 2.2 Január 22. – A magyar kultúra napja
- 2.3 Február 1. – A köztársaság napja
- 2.4 Február 25. – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
- 2.5 Minden évben változó napon – Nagypéntek
- 2.6 Minden évben változó napon – Húsvét
- 2.7 Április 16. – A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja
- 2.8 Május 1. – A munka ünnepe
- 2.9 Minden évben változó napon – Pünkösd
- 2.10 Június 4. – A nemzeti összetartozás napja
- 2.11 Június 16. – Nagy Imre emléknap
- 2.12 Június 19. – A független Magyarország napja
- 2.13 Július 22. – A nándorfehérvári diadal emléknapja
- 2.14 Augusztus 23. – A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja
- 2.15 Október 6. – Az aradi vértanúk emléknapja
- 2.16 November 1. – Mindenszentek napja
- 2.17 November 2. – Halottak napja
- 2.18 November 4. – Az emlékezés napja
- 2.19 November 13. – A magyar nyelv napja
- 2.20 November 25. – Gulag-emléknap
- 2.21 December 25-26. – Karácsony
Ezek a napok nem csupán a múltat idézik fel, hanem az összetartozás, a nemzeti büszkeség és a kulturális hagyományok ünneplésének lehetőségét is kínálják. Az ünnepek során változatos programok, beszédek, kulturális események és közösségi rendezvények segítik a magyarokat minden korosztályban, hogy megismerjék és megtapasztalják nemzeti történelmük meghatározó pillanatait. Az iskolákban, közintézményekben és köztereken zajló megemlékezések a történelmi tudatosságot és a nemzeti identitást erősítik, így a magyar nemzeti ünnepek habár a múltra tekintenek, mégis a jelen és a jövő generációinak is fontos üzeneteket közvetítenek.
A magyar nemzeti ünnepek közé tartozik, Magyarország alaptörvénye alapján, az alábbi három ünnepnap:
Március 15. – Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe
Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc az európai szabadságharcok sorának kiemelkedő eseménye volt, amely az akkor a Habsburg Birodalom részét jelentő Magyar királyság területén zajlott. A forradalom kitörése 1848. március 15-én Pesten történt, ahol a fiatal értelmiség, köztük olyan neves alakok, mint Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál, több követelésessel éltek az uralkodó felé, köztük a sajtószabadságért, felelős kormányzásért és évenkénti országgyűlésért.
A forradalom hátterében gazdasági, társadalmi és nemzeti problémák húzódtak meg. A polgári reformokat követelő mozgalom célja a feudális rendszer megszüntetése, a polgári jogegyenlőség, a jobbágyfelszabadítás és az igazságos közteherviselés bevezetése volt. A nemzeti önrendelkezés igénye is erős volt, amely a Habsburg abszolutizmus és centralizáció ellen irányult.
A forradalom és szabadságharc, noha vereséggel zárult, azonban mély nyomot hagyott a magyar történelemben és nemzeti tudatban, elősegítve a modern magyar állam és társadalom kialakulását. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméi – a szabadság, a nemzeti önrendelkezés és a polgári jogok – tovább éltek, és későbbi történelmi eseményekben is meghatározó szerepet játszottak. Az 1848. március 15-i és az azt követő események jogosan érdemelték ki, hogy minden magyar a nemzeti ünnepek között ünnepelje.
Március 15. – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe
Augusztus 20. – Az államalapítás és államalapító Szent István király, valamint az új kenyér ünnepe
Augusztus 20-a Magyarországon egy különleges és jelentős ünnep. Ezen a napon Szent István királyra, az első magyar királyra emlékszünk, aki a magyar állam megalapításának atyjaként ismert. Apjától Géza fejedelemtől vette át a magyar törzsek szövetségéből létrejött fejedelemséget és fejedelemként elkezdte államszervezői feladatait. Őt koronázták meg első magyar királlyá – a ma használt, Gergely naptár szerinti – 1001. január 1-én, majd ezt követően a fejedelemséget átalakította egy egységes keresztény állammá.
Augusztus 20. nem csak egy a Magyar Nemzeti Ünnepek és az állam által kiemelt fontosságúnak tartott napok között, hanem kiemelt helyet foglal el. Augusztus 20-án a magyar államiság létrejöttét és immár több mint 1000 esztendős fennmaradását ünnepeljük, ami a magyar identitás és összetartozás egyik fontos pillére.
Az ünnep számos hagyományos eseménnyel és szertartással telik. Országszerte különböző programok, koncertek és rendezvények zajlanak. A legjelentősebb események közé tartozik a szent jobb körmenet hagyományos kenyérszentelés, ezen a napon megáldják keresztények az új kenyeret, valamint nemzeti színű szalaggal is átkötik azt.
Az augusztus 20-i napot sok helyen tűzijátékok és fényjátékok zárják, lenyűgöző látványt nyújtva. Különösen Budapest, a főváros híres nagyszabású tűzijátékáról, amelyet minden évben a Duna partján rendeznek, és amelyet több ezer ember tekint meg a helyszínen.
Augusztus 20: az államalapítás csodálatos ünnepe
Október 23. – 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe
1956. október 23-án történelmi jelentőségű események zajlottak le Magyarországon, amelyek mély nyomot hagytak nem csak a magyar történelemben. Ezen a napon kezdődött el a magyar forradalom és szabadságharc, amely a szovjet megszállás elleni tiltakozásként robbant ki. A forradalom a magyar nép bátorságát és vágyát tükrözte a szabadság és a függetlenség iránt. Diákok, munkások és értelmiségiek egyaránt utcára vonultak, hogy hangot adjanak elnyomás elleni haragjuknak, és igényüket a demokratikus reformok iránt. Az események gyorsan eszkalálódtak, és hamarosan országos felkeléssé nőtték ki magukat.
A forradalom, bár rövid életű volt és a Szovjetunió brutális beavatkozásával ért véget, jelentős hatással volt a későbbi magyar és nemzetközi eseményekre. Az 1956. október 23-i eseményekre történő megemlékezés bekerült a Magyar Nemzeti Ünnepek közé, amelyet az egész országban megemlékezésekkel, ceremóniákkal és különféle rendezvényekkel ünneplünk. Ez a nap egyrészt a forradalom hőseire emlékeztet, másrészt pedig a magyar nép szabadságvágyának és a demokrácia iránti elkötelezettségének örök jelképe.
Október 23. nemzeti ünnep – 1956-os forradalom és szabadságharc
Magyarországi hivatalos ünnepek és emléknapok, amelyek nem kerültek a magyar nemzeti ünnepek közé
A magyar nemzeti ünnepek mellett vannak olyan napok is az év folyamán, amelyek a magyar állam által hivatalosan is elismert ünnepek. Ilyen például Újév napja, amely hivatalos ünnep és egyben munkaszüneti nap is, de ilyen a nándorfehérvári diadal emléknapja, amely nemzeti emléknapként van számontartva, de nem történik aznap nagyszabású megemlékezés, vagy nincs munkaszüneti napként nyilvántartva. Ezen napok közül néhány keresztény vallási eredetű ünnep, vagy emléknap mások pedig a magyar állam által kiemelt napként létrehozott és nyilvántartott nap.
-
Január 1. – Újév napja
Az Újév napja, január 1-je, világszerte az év első napjaként ismert és ünnepelt. Ez a nap nem csupán a naptári év kezdetét jelzi, hanem új kezdetek, fogadalmak ideje is. Számos kultúrában az Újév napja különleges szokásokkal és hagyományokkal bír, mint például tűzijátékok, különféle ünnepi rendezvények és családi összejövetelek. Magyarországon az Újév napja hivatalos munkaszüneti nap, amikor az emberek pihenéssel, baráti és családi találkozókkal töltik az időt, valamint szilveszteri mulatságok utáni regenerálódással. Ez a nap lehetőséget nyújt az elmúlt év értékelésére és az új év terveinek megfogalmazására.
Újév napja, az év első lépései: az újév története, hagyományai, szokásai
Reklám
Reklám vége
-
Január 22. – A magyar kultúra napja
1985-ben Fasang Árpád zongoraművész javaslatára alakult meg a magyar kultúra napja, melyet 1989 óta január 22-én ünnepelnek. E nap a magyar örökség és kultúra ünnepe, amely Európa és a világ kulturális gazdagságához is hozzájárult. Az ünnep hivatalos állami emléknapként 2022 óta van jelen. Szerte a világban magyarok emlékeznek meg kulturális értékeikről kiállítások, koncertek, irodalmi és színházi események révén. Az „Együtt szaval a nemzet” program és a Magyar Drámaíró Verseny döntője is e napra esik, továbbá kulturális és oktatási területen kiemelkedő munkát végzők elismerése is ekkor történik. Ez a nap nem munkaszüneti nap.
-
Február 1. – A köztársaság napja
1946-ban, az első demokratikus választások után, Magyarország új államformáját hozták létre, amikor a nemzetgyűlés január 31-én elfogadta az erre vonatkozó 1946. évi I. törvénycikket. Másnap, február 1-jén Tildy Zoltán lett a köztársasági elnök, ezzel hivatalosan is kikiáltva a köztársaságot. Az emléknapot 2005-ben Magyar Köztársaság kormánya hozta létre, így február 1-je a köztársaság emléknapjaként szolgál, felidézve az ország demokratikus átalakulásának fontos pillanatát és tisztelegve az akkori történelmi döntések előtt. Február 1. vagyis a köztársaság napja nem munkaszüneti nap.
-
Február 25. – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
2000-ben a magyar országgyűlés február 25-ét nyilvánította a Kommunizmus áldozatainak emléknapjává. 1947-ben ezen a napon Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára esett a kommunizmus brutalitásának áldozatául, amikor a szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták és Szovjetunióba deportálták. Ezt követően kilenc évet töltött különböző szovjet börtönökben és munkatáborokban, mentelmi jogától megfosztva. Kovács Béla sorsára emlékezve ez a nap a kommunista rezsim sérelmeinek és az ártatlanul szenvedők emlékének szenteljük Magyarországon.
-
Minden évben változó napon – Nagypéntek
Nagypéntek, a húsvét előtti péntek, Jézus Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának emléknapja. Ezen a napon a keresztények világszerte Jézus szenvedésére, halálára és sírba tételére emlékeznek. A katolikus egyházban e nap a legcsendesebb, hiszen ekkor nem mutatnak be szentmisét, helyette egy speciális igeliturgiát tartanak. A szertartás három részből áll: igeliturgiából, kereszt előtti hódolatból és szentáldozásból. A hívek megcsókolják a feszületet és térdet hajtanak előtte, majd az áldozással zárul a ceremónia. Nagypénteken a katolikus egyház szigorú böjtöt kér a híveitől, hogy kifejezzék szeretetüket és tiszteletüket Jézus iránt.
-
Minden évben változó napon – Húsvét
A karácsony mellett a húsvét a keresztény naptár egyik legfontosabb ünnepe, amely Jézus Krisztus feltámadását ünnepli. Időpontja változó, általában március végétől április közepéig esik, a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő vasárnap. Húsvétvasárnap és a rákövetkező hétfő is munkaszüneti napok. Az ünnep köré számos hagyomány és szokás csoportosul, mint a tojásfestés és a locsolkodás. A húsvéti időszak a Nagyhét kezdetével, virágvasárnappal indul, amely Jézus jeruzsálemi bevonulását idézi fel. Itt olvashatsz még többet a húsvétról.
Húsvét, az év egyik legfontosabb keresztény ünnepe
-
Április 16. – A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja
2001 óta minden év április 16-án emlékezünk meg a holokauszt magyarországi áldozatairól, 1944-ben április 16-án megkezdődött a magyar zsidók gettóba zárása. Az emléknapot Pokorni Zoltán oktatási miniszter kezdeményezte 2001-ben, hangsúlyozva az események történelmi jelentőségét. A magyarországi zsidó közösség tragédiája hosszú, fokozatosan romló jogi helyzetből eredt, amelyet a numerus clausus törvény és a későbbi zsidótörvények jelentettek. Ezek a törvények korlátozták a zsidók (és más az országban élő “népfajok, nemzetiségek”) oktatási, gazdasági és közéleti részvételét. A német megszállást követően 1944-ben tömeges deportálások kezdődtek, több százezer zsidó és roma embert hurcoltak el haláltáborokba, a túlélőket csak a háború végén szabadították fel. Az emléknap a tragédia és az emberi jogok fontosságának emlékeztetője. Április 16., vagyis a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja nem munkaszüneti nap.
-
Május 1. – A munka ünnepe
Május elseje, a munka ünnepe, hagyományosan a munkások gazdasági és szociális vívmányait ünnepli, gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza. Eredetileg a brit ipari forradalom idején, Robert Owen gyártulajdonos kezdeményezte a munkaidő csökkentését. Az ünnep mára Magyarországon munkaszüneti napként ismert, ahol a kommunizmus alatt politikai jellegű felvonulásokkal ünnepelték, ma már viszont országosan számos ponton rendezvényekkel ünnepelünk. Az ünnep egyházi vonatkozása is jelentős, május 1-jét XII. Piusz pápa “Munkás Szent József” ünnepévé nyilvánította. A népi hagyományok között a májusfa állítás szerepel, amely szerelmi gesztusként és a tavasz ünneplésének szimbóluma. Ez az ünnep nem csak Magyarországon ünnep, vagy a kereszténységen belül fontos, hanem globális jelentőségű nap, Ázsiában például többnapos rendezvényekkel kapcsolódik.
Május 1. a munka ünnepe. De valóban csak erről szól ez a nap?
Reklám
Reklám vége
-
Minden évben változó napon – Pünkösd
Pünkösd a keresztény hagyományban Jézus feltámadását követő ötvenedik napon ünnepelt esemény, amikor a Szentlélek kiáradt az apostolokra. Mivel ennek az ünnepnek a napja függ húsvéttól, ezért minden évben máskor, általában május végén vagy június elején van. Pünkösdvasárnap és a rákövetkező hétfő, vagyis pünkösdhétfő, az egyházi év fontos állomásai és egyben Magyarországon is munkaszüneti nap.
Pünkösd jelentése, ünneplése – Mit ünneplünk pünkösdkor?
-
Június 4. – A nemzeti összetartozás napja
A Nemzeti Összetartozás Napja része a Magyarországi hivatalos ünnepek és emléknapok sorának, azonban nem számít munkaszüneti napnak. A nemzeti összetartozás napja június 4-én emlékezik meg az 1920-as trianoni békediktátum aláírásáról. Ez a nap az egységes magyar nemzet államhatárokon átívelő összetartozásának jelképe, amelyet az Országgyűlés 2010-ben fogadott el. A törvény célja a Kárpát-medencében, de az anyaországon belül és határai kívül élő magyarok, valamint Európa más részein szétdaraboltan élő magyarok összefogása és összetartozásának erősítése. A nemzeti összetartozás napja a történelmi Magyarország szétdarabolására emlékeztet, kihangsúlyozva a magyar nemzet egységét.
-
Június 16. – Nagy Imre emléknap
Június 16., Nagy Imre emléknapja, a Magyarországi hivatalos ünnepek és emléknapok közé tartozik és nem munkaszüneti nap. Ez a nap az 1956-os forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökének, Nagy Imrének, valamint mártírtársainak emlékét őrzi. 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét és társait, akik az 1956-os események alatt a szovjet csapatok távozásáért, a többpártrendszer bevezetéséért és Magyarország semlegességéért küzdöttek. 1989. június 16-án rendezett újratemetésük a rendszerváltás jelképes eseményévé vált, emléket állítva 1956 minden kivégzett és elesett mártírjának. Az esemény a magyar demokrácia és a szabadság iránti vágy meghatározó jelképévé vált.
-
Június 19. – A független Magyarország napja
Június 19., a Független Magyarország napja. Ezt a napot 2001-ben azért jelölték ki, hogy megemlékezzünk Magyarország szovjet megszállás alól történő felszabadulására 1991-ben. Ekkor távoztak az utolsó szovjet katonák az országból, ezzel szimbolizálva Magyarország teljes szuverenitásának visszaállítását és a hidegháború végét a régióban. Ez a nap a magyar történelemben jelentős fordulópontot képvisel, amely a kommunista uralom véget érését és a modern, demokratikus Magyarország kezdetét jelzi. Az ünnep a nemzeti függetlenség és önrendelkezés fontosságát hangsúlyozza. Ez a nap nem munkaszüneti nap.
-
Július 22. – A nándorfehérvári diadal emléknapja
Minden évben július 22.-én, a nándorfehérvári diadalra emlékezünk, amely nem nemzeti ünnep, de a Magyarországi hivatalos ünnepek és emléknapok közé tartozik és nem munkaszüneti nap. Ezen a napon emlékezünk meg a 1456-os nándorfehérvári diadalról, amely a magyar-oszmán háború egyik legjelentősebb eseménye volt. Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével a keresztény sereg győzelmet aratott II. Mehmed oszmán szultán túlerőben lévő seregével szemben. A diadal jelentőségét a magyar hadtörténelem kiemeli, hiszen ez a győzelem 70 évre megállította az oszmánok európai terjeszkedését. Az emléknapot 2011-ben iktatták törvénybe, amely nem csak a magyar nemzet, hanem a keresztény Európa és világ számára is fontos emlékeztető a hazafiságról, önfeláldozásról, és az európai összefogás fontosságáról. Az emléknapon minden keresztény templom déli harangozása emlékeztet erre a jelentős győzelemre.
-
Augusztus 23. – A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja
Augusztus 23-a 2011 óta nem csak Magyarországon, hanem egész Európában a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja, amelyet a Molotov–Ribbentrop-paktum, ismertebb nevén a Hitler-Sztálin paktum 1939. augusztus 23-i aláírásának évfordulójához kötnek. Ez a nap a huszadik századi Európát alapjaiban megrendítő két diktatúra, a kommunista és a nemzetiszocialista korszakok áldozatainak emlékére szolgál. Az emléknap célja, hogy felidézze és megőrizze az emlékét azoknak a szenvedéseknek és tragédiáknak, amelyeket ezek a totalitárius rendszerek okoztak Európában, hangsúlyozva a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok fontosságát. Ez a nap nem munkaszüneti nap.
-
Október 6. – Az aradi vértanúk emléknapja
Október 6. az aradi vértanúk emléknapja Magyarországon, amely a szabadságharc és forradalom leverése után, 1849-ben kivégzett 13 magyar honvédtiszt emlékét őrzi. Az 1848-49-es szabadságharc végnapjaiban az aradi várban kivégzett tizenhárom honvédtiszt a magyar történelem és nemzettudat megkerülhetetlen alakjai. Az aradi vértanúk emléknapja a magyar hősök bátorságát, áldozatát és a szabadság iránti elkötelezettségüket idézi fel. Ez a nap a magyar szabadságért vívott harc és az önállóságért hozott áldozatok jelképe, mélyen gyökerezve a nemzeti identitásban és emlékezetben. Az emléknap lehetőséget ad a múlt eseményeinek tiszteletére és a nemzeti összetartozás megélésére. Az aradi vértanúk emléknapja nem munkaszüneti nap.
-
November 1. – Mindenszentek napja
Mindenszentek napját november 1-jén ünnepeljük és szorosan kapcsolódik a november 2-i halottak napjához. Mindenszentek napja a katolikus és ortodox egyház ünnepe, mely a mennybe jutott lelkek emlékére lett meghatározva. Mindenszentek napját eredetileg a pünkösd utáni első vasárnapon tartották meg, és az ünnep eredeti célja az volt, hogy Szűz Mária mellett azokra emlékezzenek, akik hitük miatt haltak meg. A 8. században az ünnep november 1-re került át, összekapcsolva egy kelta hagyománnyal. A modern korban a mindenszentek napja az összes üdvözült lélek emléknapja lett, míg a halottak napja az összes elhunytról szól. Az ünnepen jellemző a sírokra helyezett koszorúk és mécsesek, melyek a 19. században váltak hagyománnyá.
Mindenszentek napja és a keresztény hagyományok: mikor van és mit ünneplünk?
Reklám
Reklám vége
-
November 2. – Halottak napja
Halottak napját november 2-án ünnepeljük, amely gyakran összemosódik a november elsejei mindszentek napjával. Míg a mindszentek napja a mennybe jutott lelkekről szól, a halottak napja minden elhunytról való megemlékezést jelent. A katolikus egyház a tisztítótűzben lévő lelkekért imádkozik, segítve őket a mennyországba jutni. A halottak napja egyházi és pogány hagyományokból alakult ki, az ünnepet Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezte 998-ban. Ma virágot és mécseseket viszünk a szeretteink sírjára. A halottak napját más felekezetek is átvették, és a világ különböző részein eltérő módon ünneplik, megőrizve saját kultúrájuk egyedi hagyományait. A halottak napja a mindenszentek napjával szemben nem munkaszüneti nap.
Halottak napja: Az ünnep története, mikor van halottak napja?
-
November 4. – Az emlékezés napja
November 4., az emlékezés napja, Magyarországi hivatalos ünnepek és emléknapok sorába tartozik, de nem munkaszüneti nap. Ez a nap az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emlékét őrzi, amikor 1956. november 4-én a szovjet csapatok brutális erővel leverték a magyar népfelkelést. A nap az 1956-os események áldozatainak tiszteletére szolgál, emlékeztetve a magyar nép bátorságára és a szabadság iránti vágyára. Az emlékezés napja lehetőséget biztosít a magyar történelem egyik meghatározó és tragikus eseményének kollektív megemlékezésére, kiemelve a nemzeti összetartozás fontosságát.
-
November 13. – A magyar nyelv napja
A magyar nyelv napja a magyar nyelv fontosságára és szerepére irányítja a figyelmet, mint a magyar nép szellemi-kulturális örökségének és nemzeti identitásának alapja. Kezdetben 2008-ban az Anyanyelvápolók Szövetsége 2008. december 6-án, április 23-át, a Magyar Nyelv Múzeumának megnyitási dátumát jelölte meg a magyar nyelv napjának. 2011-ben azonban Országgyűlés az ünnepnapot november 13-ra módosította, ugyanis 1844-ben ezen a napon elfogadták a magyar nyelvet államnyelvvé tevő törvényt. Ez a törvény a magyar nyelv használatát írta elő az országgyűlési kegyelmes királyi leiratokban, előadásokban, válaszokban és Intézvényekben, valamint a törvénycikkek megalkotásában.
-
November 25. – Gulag-emléknap
November 25. a Gulag-emléknap Magyarországon, az 1944 őszén kezdődő tragikus eseményekre hívja fel a figyelmet, amikor közel 800 ezer embert hurcoltak el a Szovjetunióba kényszermunkára. A GULAG rabtelepekre sokan politikai foglyokként, vagy ártatlanul, utcáról elhurcolva kerültek, gyakran a magyar hatóságok közreműködésével. A túlélők első csoportja csak egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett vissza Magyarországra, ugyanis ezen a napon futott be Magyarországra az első vonat a Szovjetunióból a korábban elhurcoltakkal. Az Országgyűlés 2012-ben hivatalosan is november 25-ét jelölte ki emléknapként az 41/2012. (V. 25.) számú határozattal, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások tiszteletére.
-
December 25-26. – Karácsony
Karácsony, amikor Jézus Krisztus születését ünneplik a világon mindenhol december 25-én és 26-án. A karácsony a keresztény világ egyik legfontosabb ünnepe és mindkét nap hivatalos munkaszüneti nap Magyarországon is. A karácsonyi ünnepek az ajándékozás, a családi összejövetelek és a vallási megemlékezések ideje. Ellentétben a közkeletű tévhittel, december 24-e, Szenteste, nem része a karácsonynak és nem minősül munkaszüneti napnak. Bár Magyarországon sok család már ezen az estén összegyűlik és megkezdődik a karácsony ünneplése, a karácsony hivatalosan csak december 25-én, Karácsony első napján kezdődik, amit másnap, Karácsony második napja követ.
Reklám
Reklám vége
Legújabb cikkeink
Reklám
Reklám vége
Reklám
Reklám vége