Farsang Mohácson, a busójárás ünnepe
Szerző: Balogh Liza | 2023.01.27.
Reklám
Reklám vége
Tartalomjegyzék
A cikk tartalma:
- 1 Mi az a busó? Ki rejtőzik a maszkok mögött?
- 2 A jankele és a sokaclány is „jár” a busó mellett
- 3 A busójárás eredte, története, legendája
- 4 A busójárás eredte, története, legendája
- 5 A mohácsi busójárás van máshol is?
- 6 Mikor van a busójárás?
- 7 Az UNESCO szellemi-kulturális világörökségi listájára is felkerült a busójárás
Kapcsolódó cikkeink
A farsangi, vagy karneváli felvonulások a világ minden táján megtalálhatóak, a világhírű riói és velencei karneváli felvonulások mellett vannak kevésbé ismertek, de hasonlóan érdekesek, mint az előbbi kettő. Nekünk magyaroknak az busójárás a télűző felvonulásunk, amelyet minden évben Mohácson rendeznek meg, így már a neve sem egyszerűen busójárás, hanem mohácsi busójárás. A busójárás napjainkban is nagyon népszerű Magyarországon, és sok turista is ellátogat Mohácsra, hogy megnézhessék ezt a hagyományos eseményt.
Mi az a busó? Ki rejtőzik a maszkok mögött?
A busójárás főlátványossága és -szereplője maga a busó. A busó egy szörnyalak, ami félig ördögi, félig emberi kinézetével kiválóan alkalmas a mindennapokból történő kilépésre, a zaj- és zavarkeltésre, a tél elűzésére.
A busók sokan vannak, de mégis mind különbözőek. A busó tulajdonosa a saját kedve szerint (a hagyományos megjelenést meghagyva) alakítja a busójának kinézetét. A hagyomány része, hogy a felvonuló busók többségében csoportokba tömörülnek és a különböző csoportok igyekeznek a többi csoportnál viccesebb, különlegesebb megjelenést adni maguknak.
Persze létezik a mai napig olyan vállalkozás is, ami busóálarcokat készít másoknak a felvonulásokhoz. Ha te is szeretnél busóálarcot, kattints át ide. Fontos azonban tudnod, hogy busóálarcot, a hagyományok szerint, csak mohácsi személy vehet fel és hordhat, de otthonodba dísznek készíttethetsz egyet.
A busó elmaradhatatlan része a szokás szerint fűzfából faragott és állatvérrel festett ördögálarc, amelyek egyedileg készülnek el, sajátos vonásokat és kinézetet kölcsönözve a viselőjének. Az álarcoknak van szemük, szájuk, amely mosolyog és a rikító fehér fogaik is jól látszanak. Ehhez az álarchoz gyakran kapcsolódik még bajusz vagy szakáll is az egyediség kedvéért. A busóöltözék kötelező része még a fejhez tartozó 2 szarv is, ezek tovább fokozzák az ördögi kinézetet, ez is minden jelmezen megtalálható, alaptartozéka a busó megjelenésének.
A hagyományos busó viselet a birkabunda kabát és csuklya, amely az álarccal együtt viselve teljesen elfedi a viselőjének kilétét. A ruha azonban nem csak ennyiből áll: bundás felsőrész mellett hosszú nadrágot viselnek, ami sokszor ki is van tömve a minél groteszkebb megjelenés kedvéért, valamint fontos összetevője még az öltözéknek a busó bocskora. A maskara kiegészítője lehet még az öv vagy lánc, esetleg kötél, ami összefogja a ruhát.
A busójárás egyik célja a zajkeltés ezért minden busónál megtalálható legalább egy olyan kellék, amely erre alkalmas. Ezért tehát a busójárás hangzavarában felismerheted állandó tartozékként a kolompot, a kereplőt, tülkölőt és még gyakori a fabuzogányt is.
A jankele és a sokaclány is „jár” a busó mellett
A szépbusó vagy sokaclány
Az izgalmas és ijesztő kinézetű busók mellett felvonulnak a szépbusók, vagy más néven sokaclányok is. A busójárás alapjaiban kapcsolódik a sokácsághoz és ez a felvonuló a nevében hordozza ennek emlékét. A sokaclány hagyományos sokác női népviseletbe öltözve halad a busók oldalán az ünnepi menetben. Segítséget nyújt a haladásban, tájékozódásban a faálarcos busóknak, ugyanis a busómaszk nem enged túl sokat látni a maszkon kívüli világból.
A sokaclány a sokác népviselet szerint öltözik fel: egy fehér blúz, egy piros díszes szoknya és fekete vastag kendő a hagyományos öltözéke, de a hagyományos öltözet mellett még szemüket, arcukat eltakaró maszkot és kendőt is viselnek a felvonulás alkalmával.
A jankele
A felvonuló busók és sokaclányok között megjelenik egy harmadik ismertebb karaktere is a busójárásnak, ők a jankelék. A jankele teljesen különbözik a másik két felvonuló maskarától, se nem szörny, se nem hagyományos öltözékű, se nem nő, sem férfi. A jankele egy rongyokba bújt alak, aki ugyancsak rongyokkal takarja el az arcát vagy korommal maszkírozza magát felismerhetetlenné.
Feladata is fontos, mert míg a busó zajt kelt, a sokaclány pedig a busó szeme, addig a jankele távol tartja a másik kettőtől a bámészkodókat. A túl közel merészkedőket megcsapkodja a korábban hamuval és liszttel, de manapság már csak rongyokkal megtöltött zsákjával.
A jankele alakhoz is kapcsolódik egy legenda, amely szerint volt egy öreg zsidó kereskedő Mohácson, aki utcáról utcára járva nyersbőröket vásárolt. A gyerekek gyakran csúfolták őt egy mondókával a kinézete miatt, amely a történet szerint a következő volt:
– „Jánkele gri, jánkele gri, jánkele gri, kell e nokedli?”
Az öregember a gyerekek csúfolódására válaszul a bőrökkel teli zsákkal feléjük csapott, ezzel fejezve ki nem tetszését.
Hogy ez a történet igaz-e vagy sem, nem tudható. Egyes kutatók szerint a jankele karakter inkább a helyi német közösséghez kapcsolható, de sajnos források híján az eredete bizonytalan.
A busójárás eredte, története, legendája
Eredete
A mohácsi busójárás egy hagyományos karneváli rendezvény, amelynek gyökerei a 18. századig nyúlnak vissza. Legalábbis ebből az időből származnak az első magyar írásos emlékek, amelyek említik a busójárás hagyományát. Vélhetően már jóval korábban elindult a szokás kialakulása, de a történészek szerint nem Mohácson és még csak nem is magyar területen kezdődött a busójárás története, hanem valahol a mai Bosznia-Hercegovina területén.
Innen jutott el hazánkba egy kis dél-szláv etnikum, a sokácság. Ez a szláv népcsoport fokozatosan északra húzódott, – valamint a török uralom alatt elnéptelenedett területekre betelepítések által jutott el – és hozta magával hazájából a télűzés ilyesfajta szokását. A sokácok hazánk déli területein – többségükben Bácskában és Baranya megyében – telepedtek le, ez utóbbi része a mai napig is Mohács települése.
A hagyomány mai formáját a sokácság letelepedése után, az egykori magyar királyság területén érte el a 18. – 19. század folyamán.
Reklám
Reklám vége
A legenda
A mohácsi busójárás legendája szerint a hagyomány megjelenése a törökök elűzéséhez kapcsolódik. A történet a magyar hadak mohácsi vereségét és a király halálát követően kezdődik, amikor a török megszállás és elnyomása elől menekülő mohácsi sokác lakosság a mohács-szigeti mocsaras területen talált menedéket. Mivel a mocsár kiváló rejtekhely volt, ezért a szerencsésen elmenekült és elrejtőzött mohácsiak évekig bujkáltak, amikor egy nap az egyik öreg így szólt a többiekhez:
„Álmot láttam. Az álmomban egy aranyszőrű lovon ülő arany ruhás férfi azt mondta nekem: Szedd össze az embereket, bújjatok birkabőrbe, készítsetek ijesztő maszkokat, melyek se állatot se embert nem ábrázolnak. Vigyetek magatokkal mindenfélét, amivel hatalmas zajt csaptok, aztán amikor a nap még nem kelt fel, de már úton van, keljetek át a Dunán és ijesztő öltözéketekkel, hatalmas zajjal, lármával űzzétek ki a törököt a városból.”
Forrás: busoalarc.hu
Erre az eseményre készültek el az első álarcok és maskarák, amelyeket felöltve, hangos zajt csapva akkora sikert arattak a mohácsiak, hogy a törökök elmenekültek városból.
A mondával ellentétben történelmi tény, hogy a terület 1682-ben szabadult fel a török befolyás alól, majd ezt követően az elnéptelenedett területekre települtek be a sokácok. Így erről a legendáról biztosan tudjuk, hogy csupán kitaláció, ami persze így is izgalmas eredettörténetet kínál a busójárás hagyományának.
A busójárás eredte, története, legendája
A busójárás egy szimbóluma és célja a tél elűzésének és a tavasz köszöntésének, amely a hagyományos népi vallásosság és varázslás része. Fontos célja volt még, hogy jó termést és egészséget hozzon a következő évre azoknak, akiknek házát meglátogatták a busók.
Ma már nem csak falusi házakat látogatnak meg a busók, hanem február közepén rendezett többnapos programsorozat várja a Mohácsra látogató érdeklődőket. A programsorozat érdekes látványosságokat kínál felnőtteknek, gyerekeknek, a gasztronómia iránt érdeklődőknek, a zene és tánc kedvelőinek, a múzeumba látogatóknak és még sok mindenkinek, aki szereti a hagyományőrző programok széles skáláját. A rengeteg program közül mégis a legérdekesebb, amikor a híres busók átkelnek a Dunán, aztán kisérőikkel a jankelékkel, valamint a sokaclányokkal végigvonulnak a városon, máglyát gyújtanak és a tél koporsóját rituálisan elégetik.
A busók egy csoportja, akiket „Dunai átkelés” csoportoknak neveznek, 1990 óta minden farsangvasárnapon, a busójárás alkalmával átkel a Dunán a mohácsi-szigetről indulva a Sokac révig evezve. Az 50 főt számláló csoport ezzel idézi fel a legendát, amelyben az első busók megérkeztek Mohácsra elijeszteni a törököket. Az érdekesség a dunai átkelésben az, hogy az erős dunai sodrásban, teljes busó maskarában, saját készítésű ladikokon hajtják végre a korántsem veszélytelen átkelést.
A dunai átkelést követően ez a csoport egyesül a többi busó csoporttal és megkezdődik a felvonulás, ahol a résztvevők kereplőkkel, dudákkal vagy kiabálva hangos zajt csapnak és űzik el a telet. A felvonulás közben gyakran hallani a „bao-bao” kiáltást is, ami – úgy, mint az álarc – a busójárás hagyományos része. A busók vonulása végén következik a máglyagyújtás, amely körül tánc és farsangolás kezdődik.
A busók szerepe itt még nem ér véget. Farsangvasárnapot követően, húshagyókedden újból végigmennek a városon a busócsoportok és a főtérre érve ismét máglyát gyújtanak. Ekkor azonban nem farsangolás kezdődik, hanem máglyára helyezik a tél koporsóját, ami a tél elbúcsúztatásának egy újabb szimbóluma.
A mohácsi busójárás van máshol is?
Az Euronews cikke egészen érdekes hasonlóságokat tár fel a magyarországi busójárás, valamint más európai országokban tartott farsangi felvonulások között. A cikk szerint a farsangi időszakban több európai ország több városában is tartanak felvonulásokat, de a svájci Lötschental város utcáin, a spanyol La Vijanera fesztiválon és Olaszország egyes felvonulásain is hasonló jelmezeket viselő, maszkos és kolompot rázó figurák jelennek meg. Bulgáriában pedig már évszázadok óta tartanak felvonulásokat hasonló jelmezekben, mint a magyarországi busójárás résztvevői.
Az említett városok farsangi karneváljai közül a svájci az, amelyen olyan busónak látszó maskarák jelennek meg, amik valóban nagyon hasonlítanak a mohácsi busójáráson megjelenő figurákkal. A különbség azért mégis szemmel látható, habár kifordított birkabőr, kitömött nadrág és bocskor dukál mindkét esemény résztvevőinek és fontos része a felvonulásnak a zajkeltés, a fából készült maszkokon már kevésbé látszik hasonlóság. Míg a magyar busójáráson a maszkokon egy torz, vigyorgó ember ábrázat jelenik meg, addig a „svájci busók” maszkjai egyértelműen rémalakok.
Az Euronews által megszólaltatott szakértő véleménye szerint a rengeteg hasonlóság ellenére a magyarországi busójárás, illetve a svájci és a többi nyugat- és dél-európai alakoskodó felvonulás között nincs összefüggés. Nem valószínű az sem, hogy a svájci, spanyol, vagy éppen olasz farsangi szokások befolyásolták volna a sokác és magyar eredetű mohácsi busójárást, de annak is kevés az esélye, hogy mindez fordítva történt volna.
Annál valószínűbb azonban, hogy a több szláv országban tartott farsangi felvonulás és azok közül is a bolgár télűző alakoskodás rokonságban állnak egymással és a magyar busójárással.
Ha szeretnéd magad is megnézni más országok, busójáráshoz hasonló farsangi télűzését, akkor ellátogathatsz a svájci Lötschentalba, Spanyolországba a La Vijanera fesztiválra vagy az Olaszország részét képező, Szardínia szigetén található Mamoiada-ba vagy Ottana-ba.
Reklám
Reklám vége
Mikor van a busójárás?
A mohácsi programok már torkos csütörtökön vagy másik nevén kisfarsangon elkezdődnek (nem összekeverendő a szeptember 29.-i Mihály naptól a november 25.-i Katalin napig tartó kisfarsanggal) és a következő héten húshagyókeddig folyamatosan látványosságokkal szolgálnak a látogatóknak a városban. A busójárás farsangvasárnapon és húshagyókedden van, ezek dátuma azonban sosem határozott dátum, hanem évről évre változik.
A farsangi időszak minden évben január 6-tól, a vízkereszt napjától kezdődik és hamvazószerdáig tart. A január 6-a az egyedüli állandó dátum a farsangi időszakban. A hamvazószerda időpontja és az összes többi farsanghoz kötődő esemény dátuma is változó, mert a húsvét időpontjához igazodik. Húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség után első holdtölte utáni vasárnapra számítják ki, ami március 22. és április 25 közé eshet. Húsvét vasárnapját hét héttel előzi meg a farsangvasárnap, ami így sajnos ugyancsak mindig más dátumra esik.
Az UNESCO szellemi-kulturális világörökségi listájára is felkerült a busójárás
A busójárás kiemelkedően fontos az itt élő emberek számára, ami megmutatkozik abban, hogy évről évre több résztvevővel (immár 1300) és rengeteg nézővel számolhat Mohács. A busójárás a kultúra és a hagyomány őrzője, amely örömmel és jókedvvel tölti el a résztvevőket és a nézőket egyaránt.
Ennek elismerésére az UNESCO 2008-ban kezdte el előkészíteni a busójárás felvételét a szellemi-kulturális világörökségi listájára. 2009-ben az éves kormányközi bizottsági ülésen a 111, a listára felkerülni kívánó hagyomány között a mohácsi busójárást is megvitatta.
Az eljárás lefolytatása után méltán került az UNESCO szellemi-kulturális világörökségi listájára immár nem sokác, hanem magyar kulturális örökségként. Nem csupán a busójárás néven minden évben megrendezett felvonulás tartozik a világörökségi listára, hanem a hozzá kapcsolódó szokások, alakok, jelmezek egyaránt.
Forrás
Csodás Magyarország: Magyarország hivatalos turisztikai oldala – csodasmagyarorszag.hu
A busójárás hivatalos oldala: www.mohacsibusojaras.hu
Busóálarc készítése: busoalarc.hu
Földgömb magazin: afoldgomb.hu/magazin/a-foldgomb-2017-marcius/busok-atkeles-dunan
Kapcsolódó cikkek
5 érdekesség, amit fogadjunk, hogy nem tudtál a farsangról Egyszerű farsangi fánk recept élesztővel Készülj a 2025-ös mohácsi Busójárásra: programok és praktikus Információk A húshagyókedd: az önfeledt farsang vége és a nagyböjt kezdete Farsangi versek ovisoknak, gyerekeknek: A legjobb gyűjtemény a farsangi hangulathoz Farsang: minden, amit tudni akartál róla Amikor a nők is férfi módra szórakozhattak: Az asszonyfarsang
Kapcsolódó cikkeink
Reklám
Reklám vége
Legújabb cikkeink
Reklám
Reklám vége
Iratkozz fel az új cikk értesítőnkre!
Rendszeresen elküldjük neked az új cikkeinket emailen.
Havonta egyszer küldünk neked emailt, de ha gyakrabban rakunk fel új érdekességeket, akkor lehet, hogy többször kapsz tőlünk értesítőt.
Reklám
Reklám vége
Reklám
Reklám vége