A Szent András nap varázsa: Babonák, hiedelmek és hagyományok november 30-án

Ki volt Szent András?

Szent András Jézus 12 tanítványának egyike, az első apostol, Szent Péter testvére volt. A két testvér kezdetben halászatból élt, majd András Keresztelő János tanítványává szegődött. A legenda szerint Pétert is András vitte el Jézushoz, és míg András önként jelentkezett, hogy Jézust szolgálja, Péter esetében a Megváltó utasította, hogy csatlakozzon. Így indultak útnak igét terjeszteni szerte a világban.

András csodálatos cselekedeteiről számos legenda él a mai napig világszerte. Az egyik monda szerint például a mai Etiópia területén a megvakított és bebörtönzött Máté apostol után küldte őt az Úr angyala, ám ő azt válaszolta, nem ismeri az utat. Ezt követően azt parancsolta neki az angyal, hogy menjen a tengerpartra, és szálljon föl az első hajóra. Az apostol így is tett, majd pontosan ott kötött ki, ahol megtalálta Mátét (aki ezután vissza is nyerte a látását).

Később a mai Kis-Ázsia és Örményország területén is tevékenykedett, történetek szólnak arról például, hogy segített egy életveszélyben levő vajúdó asszonyon, ördögöt űzött, sőt, tengerbe fulladt keresztényeket is támasztott fel. Az egyik legenda szerint egy ártatlan, vérfertőzéssel vádolt keresztény ifjú perén pedig imádkozni kezdett, a föld megremegett, a jelen levő bíró pedig azonnal megtért és hívő lett.

Egy nemes ifjú is mellé szegődött egy időben, annak ellenére, hogy a szülei tiltották tőle. Mivel semmit nem ért a szavuk a fiú számára, a szülők felgyújtották azt a házat, melyben az apostollal együtt volt a gyermek is. Mikor már egészen magasra csaptak a lángok, a fiú fogott egy kancsót, a benne levő vizet a tűzre loccsantotta, amitől az azonnal elaludt. A szülők látták ezt, a fiukat varázslónak hitték, és elindultak felé a lépcsőn, ám a látásuk elhomályosult, nem látták a lépcsőfokokat. Ez szimbolizálta a hitetlenségüket. E hír hallatán sokan megtértek azon a helyen, a szülők viszont 50 nappal később, ugyanabban a pillanatban hunytak el.

Egy másik alkalommal András egy város kapujához ért, ahol éppen akkor vittek ki egy halott fiút. Az apostol érdeklődött, mi történt vele. Azt válaszolták neki, hogy 7 kutya esett neki a szobájában, és szétszaggatták. András sírva imádkozni kezdett, a fiú pedig feltámadt, majd a tanítvány mellé szegődött.

Végül Andrást Jézus halála után három-négy évtizeddel találták bűnösnek, amikor a görög proconsul feleségét kereszténységre térítette. Büntetésül a keresztre feszítést szabták ki neki, de ő azt mondta, nem méltó arra, hogy ugyanúgy haljon meg, ahogy Krisztus, ezért kérésére egy X alakú keresztre kötözték ki kötelek segítségével. Ez nem okozta azonnali halálát, még 2 napon át prédikált az odalátogató, mintegy 20 000 ember számára, majd később éhen, illetve szomjan halt. Ezt, az X formájú keresztet nevezik azóta Andráskeresztnek.

A csodák egyesek szerint a halálát követően is folytatódtak, a kivégzését elrendelő helytartó ugyanis szörnyethalt, András sírjából pedig manna és illatos olaj áradt, ami azt jelezte vidék lakóinak, hogy jó lesz a termés a következő évben.

Ma főként Románia, Oroszország, Skócia és Görögország védőszentjeként ismerik.

Skóciában is számos legenda kering róla

Skóciában nagyon nagy kultusza van Szent Andrásnak, így itt kering a legtöbb legenda róla. Az egyik, itt hallható történet még a 9. századra nyúlik vissza, amikor Angus király Skóciában harcra készült az angolok ellen. Szent András megjelent az uralkodó egyik álmában, amely győzelmet ígért neki, ráadásul a csata napján egy X szimbólum jelent meg az égen. Ekkor a király megfogadta, hogy ha nyernek, Szent Andrást Skócia védőszentjévé avatják. A győzelem pedig nem maradt el, és nem csupán névleg lett védőszent, de Skócia zászlaja ma is magán viseli a nagy X szimbólumot András tiszteletére.

András és a magyarok

Emellett azonban a magyarok történetében is nagyon fontos személy András, ugyanis sokan úgy vélik, mi is a szkítáktól származunk, akiknek András volt a hittérítője. A történet szerint a jó hírt elsőként nem térítő papoktól, hanem András és Fülöp apostoltól kapta, így az sem lehet a véletlen műve, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok nagy része Szent András tiszteletére épült.

Sőt, még a honfoglalás kori sírokban is rengeteg András keresztet találtak. A legenda szerint a magyar táltosok annak idején önmagukat az András apostol által hozott hit őrzőinek tartották, sőt, ennek megfelelően „mentek szembe” az akkoriban újnak tartott, római hittel.

Szent András nap szokásai

Számos olyan szokás létezik, amelyet Magyarországon is ismernek és alkalmaznak november 30-án.

1. A népi hagyományban ilyenkor az emberek Szent András apostolra és vértanúra, a keleti egyház védőszentjére emlékeztek, aki Jézus első tanítványa, Szent Péter testvére volt.
2. A másik ok, amiért kiemelt figyelmet kapott, hogy e naphoz legközelebb eső vasárnap volt az egyházi év, az advent kezdete, ami a karácsonyra való felkészülés, tágabb értelemben a reményteli várakozás, a befelé fordulás, a lélek ünnepe.
3. Harmadrészt a Szent András nap elsősorban a fiatalok számára volt izgalmas, mert számos népi jóslás kötődik hozzá, amelyek keretein belül például megtudhatták azt is, ki lesz majd a házastársuk. Bár a különböző vidékeken más-más praktikák jelentették e téren a hagyomány részét, a lényeg minden esetben ugyanaz volt: a lányok szerették volna tudni, ki lesz majd a férjük, a fiúk pedig azt, kit vesznek el feleségül.

A cikk az ajánló után folytatódik!

• Az álmok jelentősége

Előfordult olyan, hogy a lányok férfinadrágot, a legények női szoknyát tettek a párnájuk alá erre az éjszakára azért, hogy megálmodják Szent András nap utáni reggelre, hogy kivel kötik majd össze az életüket.

Előfordult olyan is, hogy az almamagot használták fel a jósláshoz. A lányok november vége felé igyekeztek minél több almát enni. A gyümölcs magjait összegyűjtötték, majd papírba csomagolták, András-nap estéjén pedig ezt a kis csomagot a párnájuk alá tették abban a reményben, hogy megálmodják, ki lesz majd a férjük.

• Mi érkezik a tetőről?

Ezen a napon mérvadó volt az is, hogy mi hullott le a lány kötényébe a megrázott zsúpfedélről. Ha búza esett bele, akkor jómódú lesz a kérő, ha rozsmag, szegény ember. Ha viszont pondró pottyant le, az azt üzente, a lány már a következő évben kisbaba érkezését várhatja majd.

• A disznók és a kutyák is fontos jelet adtak ezen a napon

Létezett egy úgynevezett hallgatódzásra épülő jóslás is. Ilyenkor a lányok megrugdosták a disznóól ajtaját, és ahányat röffentett odabenn a malac, annyi évet kellett még várniuk arra, hogy bekössék a fejüket. Ha néma maradt az állat, az azt jelentette, hogy a lány még abban az évben kérőt talál.

Bizonyos helyeken az is számított ilyenkor, hogy az ól rugdosását kövezően az anyadisznó hallatta a hangját, vagy a malac. Az első esetben a leendő férj özvegyember, az utóbbi esetén viszont legényember lesz.

Volt olyan hagyomány is, amely a szemétdombra „csalta” a lányokat, ugyanis ha itt állva valamelyik irányból kutyaugatást hallottak, abból az irányból kellett jönnie a kérőnek.

• A főzés sem maradt ki a jóslásokból

Magyarország számos táján tartották azt a szokást is, hogy Szent András nap folyamán a lányok gombócot vagy derelyét főztek. Ehhez kis cédulákra különböző férfinevet írtak, ezeket belegyúrták a tésztába, majd kifőzték azokat. Azt a gombócot vagy derelyét, amely a főzés során először jött fel a víz tetejére, gyorsan kivették, ugyanis az ebbe rejtett név a leendő férj nevét jelentette.

• Ólomöntés férjjóslásként

A férjjóslás egy másik ismert módja az ólomöntés volt. Ennek során a forró ólmot vízbe öntötték, és megnézték, milyen forma jön ki belőle. Ez alapján próbálták kitalálni, vajon mi lesz majd a ház leendő urának a foglalkozása.

• Feleségjóslás

Bár a jóslási technikák legtöbbje főként a lányoknak szólt, természetesen a fiúk sem maradhattak ki a sorból, hiszen ki ne szeretné tudni, hogy ki lesz majd a párja? Ők ezen a napon 13 cédulára különböző lányneveket írtak fel. Ezeket egyesével, egészen Luca napjáig eldobálták, majd az utolsónak maradt papíron található név jelentette a majdani feleség nevét.

A legenda szerint anno egy Balaton-felvidéki faluban egy István nevű legény vissza is élt a babonákkal, és Szent András nevében győzte meg a választottját. A lány ugyanis éjjel elment Szent András szobrához a templomba, és imádkozott, hogy szerelme, János viszontszeresse őt. A lányba szerelmes István viszont elbújt a szobor mögött és azt suttogta a fiatal hölgynek, hogy felejtse el Jánost, és válassza inkább Istvánt. A lány erre azt válaszolta:

„Lelkem, Uram Szent András, István is jó, ha nincsen más”!

• Az időjárásra is következtettek Szent András nap eseményeiből

A másik nagy kérdéskör, amely foglalkoztatta Szent András napján az embereket, az időjárás megjóslása volt. Úgy tartották, hogy ha november 30-án esik az eső, vagy a hó, úgy akkor 40 napon át csapadékos lesz az idő. Ám ha ezen a napon fagypont alá süllyed a hőmérséklet, akkor esős lesz a karácsony.

A pontos „meteorológiai jelentéshez” sok háznál gyümölcsfaágat is virágoztattak, hogy ez alapján jósolják meg, milyen lesz az időjárás. Az ágat vízbe tették, ami bevittek a szobába, és a kemence mellé állítottak. Ilyen körülmények között az ág a karácsonyi ünnepekig kivirágzott. Úgy tartották, hogy ha az alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje lesz kemény, viszont ha a közepén, akkor a január lesz hidegebb. Amennyiben az ág hegyén jelenik meg a virág, akkor a tél vége lesz fagyos, és havazással teli.

„Disznóölő András”

Mivel jellemzően november végén, András napján kezdődtek a disznóvágások is, ettől a naptól kezdve egészen a februári farsangig szinte mindig volt egy olyan ház, ahol éppen disznótor volt. Ez az első 2 hónapban – András napjától vízkeresztig – csendesebb volt, hiszen az adventi időszakban nem volt illendő hangosan bulizni, ezért is hívják „hegedűnémító”-nak Andrást.

A disznóvágásra mindig kértek rokoni, baráti segítséget és mindenkinek megvolt a maga feladata a vágás, a perzselés vagy éppen a tepertő készítés, kolbásztöltés folyamatában. Az asztalra került jellemzően toros leves, töltött káposzta, sült kolbász, sült hurka, de hájas pogácsa és rétes is. A munka és a vacsora végeztével a távozók kóstolót is kaptak, amit magukkal vittek. Így ment ez minden héten, annyi különbséggel, hogy minden alkalommal más háznál volt disznóvágás.

Szent András nap éjfélkor viszont szigorúan befejeződtek a munkálatok és a mulatság, hiszen megkezdődött a várakozás időszaka, az Advent.

András napi mondókák

Számos, november 30-hoz kötődő mondóka is létezik, amelyekben utalnak a fentebb leírt szokásokra, hagyományokra. Lássunk néhányat ezek közül:

“Aki böjtöl András napján,
Vőlegényt lát iccakáján.”

“Ágyláb, léplek
Szent András kérlek,
mondd meg, hogy ki lesz férjem!”

„Ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik”

Hogy ünnepelnek a világ más országaiban?

Skóciában

Skóciában különböző módon ünneplik a Szent András nap eljövetelét. Ilyenkor minden épület fel van lobogózva, ráadásul a skót kultúra ünnepét is jelenti ez az időszak. Hagyományos skót ételekkel, zenével és tánccal teli rendezvények kapnak itt helyet, amelyek sok településen akár karácsonyig is eltarthatnak Általában nagy ünnepségeket tartanak és táncolnak az emberek, sőt, skót country táncot is lejtenek e nemes nap alkalmából.

Emellett olyan hagyományos ételeket esznek, mint például cullen skink, amely füstölt tőkehalból, krumpliból és hagymából készül leves, de jellemző étel ilyenkor a halászlé és a bárány is. Mivel törvényileg nem munkaszüneti nap a Szent András nap, sokaknak dolgoznia kell, de hagyományokat ennek ellenére is tartják.

Romániában

Romániában viszont a Szent András nap nemzeti ünnep, így sok ember számára szabadnap, munkába és iskolába sem mennek ilyenkor. A román hagyományok szerinti babonákat is sokan tartják, például egyesek fokhagymát tesznek ki a szellemek elűzésére, akik a legenda szerint ezen a napon visszatérnek. Mások egy különleges típusú sós kenyeret esznek annak reményében, hogy megálmodják azt a személyt, akit feleségül vesznek. Sőt, olyannyira komoly ünnepkör ez arrafelé, hogy az ortodox vallású városokban és falvakban november 14-től egészen december 7-ig ünnepelnek.

Egy érdekes trák kultuszt is gyakran felemlegetnek ilyenkor, mely szerint régen ezen az egy éjszakán mindenhol nyitva hagyták az istállók ajtaját, szabad bejárást engedve ezzel az arrafelé ólálkodó farkasoknak. Úgy vélték, ilyenkor a farkas tud beszélni is, ám az, aki meghallja őket, nem sokáig marad az élők sorában.

Sokáig őrizték itt azt a szokást is, hogy november 30-án, kora reggel kimentek az erdőbe faágat gyűjteni, és ezekből minden család számára koszorút készítettek. Akinek ez a koszorú kivirágzott újév napjára, az a babona szerint szerencsés és egészséges lesz a következő esztendőben. Egy olyan – magyarhoz hasonló – hagyomány is él itt, amelynek megfelelően a lányoknak ilyenkor negyvenegy gabonaszemet kellett a párnájuk alá tenni alvás előtt. Ha azt álmodták, hogy valaki ellopja a gabonájukat, akkor az azt jelentette, hogy a következő évben férjhez mennek.

Vannak olyan részei az országnak, ahol a húsvétról megmaradt gyertyákat használták fel férjjósláshoz, egy szökőkútnál éjfélkor meggyújtották azt, Szent András pedig megmutatta a jövendőbeli férjüket.

Lengyelországban

A lengyeleknél kevésbé komoly a Szent András nap hagyománya, ám a babonákból itt is fennmaradt valamennyi:

• Ha Szent András napon levágtak egy cseresznyefa ágat és az Karácsonyra kivirágzott, akkor az a küszöbön álló házasságot jelentette.
• Az eladósorban lévő lányok egy álomért imádkoztak Szent Andráshoz ezen a napon, amelyben meglátják jövendőbeli férjüket. Ha az álmot megkapták, akkor az álomban szereplő férfi a jövendőbelijük.
• Férjjelöltet vonzott be a házhoz, ha a lent, amit vetettek egy férfinadrággal gereblyézték be.
• Itt Andrzejki néven ünneplik a november 29-ről 30-ra virradó éjszakát, amikor a hagyomány szerint éjfélkor gyertyát gyújtanak, a forró viaszt a kulcs lyukán keresztül öntik egy vízzel teli tálba, és a megdermedt viaszból jósolják a jövőt.

Portugáliában

Ebben az országban egy egészen érdekes kis hagyománya van ennek a napnak. Van ugyanis egy ősi halászfalu, Povoa Varzim, amelynek közelében található a Cape Santo André, azaz a Szent András szikla, valamint egy ugyanerre a névre hallgató kápolna is, amely még az 1500-as években épült. Régen itt temették el a vízbe fulladt halászokat és itt imádkoztak a sikeres zsákmányért is.

A legenda szerint azért különleges ez a hely, mert itt találták meg Szent András köpenyét és lábnyomát is egy titokzatos mélyedésben – éppen ezért számos babona is kötődik ide. Például azoknak a lányoknak, akik szerettek volna férjhez menni, egy kis követ kellett ledobniuk a kápolna tetejéről. Amennyiben ez eltalált egy fát, hamarosan valóra vált, amire vágytak.

Sőt, annak idején, november 29-én este a halászok csoportja elzarándokolt a kápolnához, lámpással a kezükben. Úgy tartották ugyanis, hogy a halászok védőszentjének is tartott András kihozta a megfulladt halászokat a vízből és ide temette el őket. A babona szerint azok a halászok, akik életükben nem tudtak elzarándokolni erre a helyre, azok a haláluk után szellemként jönnek el ide.

Elképesztően sok történet, legenda és babona kapcsolódik Szent Andráshoz, így nem véletlen, hogy a november 30. vagyis a Szent András nap minden évben ennyire különleges és egyedi. Bár egyre kevesebb helyen tartják a régi bevett szokásokat, mégis vannak a mai napig, akik fenntartják ezeket, és tovább táplálják a hagyományokat a következő generáció számára.

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!