Újév napja, az év első lépései: az újév története, hagyományai, szokásai
Újév napja egyet jelent a naptári év első napjával, sokak számára ez az újrakezdés, a „tiszta lap” ünnepe. De tudtad, hogy korábban ez nem január 1-re esett? Cikkünkben mindent megtudhatsz az újév történetéről, a hozzá kapcsolódó hagyományokról.
Reklám
Reklám vége
Tartalomjegyzék
Kapcsolódó cikkeink
Az időszámítás kezdete, pontosabban az a kor, amikor az emberek elkezdtek években, hónapokban, napokban vagyis időben gondolkodni, nehezen meghatározható. Sőt, soha nem volt egységes, és nem az még ma sem! Abban viszont a világon mindenhol egyetértenek, hogy valamilyen módon megünneplik az új évet, amihez polgári és egyházi tradíciók is kötődnek, illetve számos régi szokás, hiedelem, babona is él vele kapcsolatban. De kezdjük az elején:
Mikor van újév?
Az újévet már az antikvitásban is rendszeresen megünnepelték, de a kezdetekben valamilyen csillagászati esemény alapján határozták meg, ami általában nem január elsejére esett.
Ovidius jegyzete szerint Numa királyhoz köthető a naptárreform, amely által a március idusához közeli mozgó ünnep, az újév, január elsejére tevődik át. Ő mellesleg a Vesta kultusz megalapítója, Romulus utódja, jövendőmondó képességekkel megáldott uralkodó volt, biztosan látta, hogy a jövő a január 1-é:).
Valójában azonban a legendás uralkodó naptárreformja inkább lehetővé tette, minthogy foganatosította volna a változást. A róla elnevezett Numa-féle naptár már 12 hónapos volt a korábbi 10 hónap helyett, Ianuarius (Ianus a kezdet és a vég kétarcú istene, a nász hónapja) és a Februarius (a tisztulás hónapja) hónapokkal egészült ki.
Az írott források is arra mutatnak, hogy a naptárreform következtében nem vált az egyik pillanatról a másikra január elseje az év első napjának meghatározása. A consulok hivatalba lépését például, amely egyet jelentett az év kezdetével i.e. 153.-ig március idusához közeli időpontok jelzik. Hivatalosan pedig a változás az ie. I. századra tehető, amikor a kettősséget végleg megszünteti Julius Caesar naptárreformja i.e. 46.-ban.
Korábban inkább a népi hagyományok éltették a január elseji időpontot: a rómaiaknál a Saturnalia ünnepe december 17 és 23 között zajlott, amelynek volt egyfajta évbúcsúztató funkciója. Ezzel szoros összefüggésben tartották meg január elsején Janus isten ünnepét, amelynek egyrészt volt egyfajta orgia-szerű jellege, másrészt pedig az ajándékozás szokásának volt nagyobb jelentősége. Az újévi kölcsönös ajándékozás hagyománya a keresztény kultúrában innen ered, ahogy az a hagyomány is, hogy ebben az időszakban volt szokás örökzöldekkel, babérral és olajágakkal díszíteni az otthonokat.
A naptárreform azonban az i.e. I században sem vált véglegessé, a Római Birodalom bukása után a kialakuló keresztény államokban újabb heterogenitás mutatkozott meg. A római újév dátuma ugyan a VI. században feledésbe merült, helyette a keresztény államokban különböző vallási ünnepekhez, például a karácsonyhoz kötötték az újév kezdetét. Amikor 1582-ben a reformer XIII. Gergely pápa úrrá lett az időszámításban keletkezett káoszon azzal, hogy bevezette a Gergely-naptárat, akkor egységesen visszatért a január 1-je, mint újév napja. De ez nem minden egyházi tradíció esetén esik egybe az egyházi liturgikus év kezdetével.
Liturgikus egyházi év: a keleti tradíció
A keresztény egyházon belül a keleti egyház (görögkatolikusok és az ortodoxok) még ma is megkülönbözteti a naptári újévet, illetve a liturgikus újévet.
A liturgikus újév, másnéven indiktion egybeesik a tanév kezdetével. 325-ben, az I. Egyetemes Zsinaton született határozat arról, hogy ezt a napot tekintik újévnek, és e napon ünneplik Isten anyjának, Máriának születését. Az egyházi évet három részre osztották fel Jézus Krisztus életéhez kötődő események alapján. Az egyházi év a következő szakaszokból áll:
- szeptember 1-jétől karácsonyig,
- karácsonytól a mennybemenetelig, tehát pünkösd napjáig,
- végül pedig pünkösdtől augusztus 31-ig.
A szeptember elsejei ünnepi szertartás keretében az alábbi, erre a napra megszövegezett imát is felolvassák:
„Méltass minket, kik az új esztendőt megkezdjük, Emberszerető Krisztus, hogy kedved szerint fejezhessük is azt be! […] az esztendő fordulóján tégy bennünket jobbá. […] Méltass minket arra, Uralkodónk, hogy az esztendő kezdetével neked tetsző életmód elkezdését, ajánlhassuk föl újévi áldozatul!”
A bizánci egyház szeptember elsejei évkezdéséhez az állami újév megkésve csatlakozott, egészen a 15. századig március idusától számolták az újévet. Ekkor tért át a polgári törvénykönyv a szeptember eleji ünnepléshez. Egészen 1700-ig az egyházi ünnepnek volt kiemelt, hangsúlyos szerepe, ebben az évben azonban a cári rendelet alapján háttérbe került, és a templom négy fala közé szorult. Az évköszöntés szertartását I. Péter cár eltörölte, így az újévi egyházi ünnep a szertartás idejére korlátozódott.
Újévi szokások, egyházi ünnepek január elsején
Január elsejét a római katolikus egyház Isten anyjának kiemelt ünnepévé tette, ez lett Szűz Mária istenanyaságának ünnepe. A hagyomány szerint Jézus Krisztust a zsidó szokások szerint a születéstől számított 8. napon körülmetélték, majd a gyermeket hivatalosan is elnevezték, a Jézus nevet adva neki. Az ünnepi misén elhangzik az a bibliai részlet, ami erről az eseményről emlékezik meg.
Szűz Mária ábrázolása Leopold Kupelwieser A Szeplőtelen Szív című alkotásán. Az eredeti mű a bécsi Szent Péter-templomban található. Forrás: Wikimedia Commons.
Hivatalosan azonban ez a nap annak az ünnepe, hogy Mária szűz létére megfogant és gyermeket szült, majd február másodikára esik Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, amikor ténylegesen azt ünnepeljük, hogy Krisztust bemutatták a templomban.
„Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket. Miután látták, az ezen gyermekről nekik mondottak alapján ismerték fel. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén. Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette. A pásztorok hazatértek, dicsőítették és magasztalták az Istent mindenért, amit csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik. Amikor eltelt a nyolc nap és körülmetélték, a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte, mielőtt még a méhben megfogamzott volna”
Lk 2,16–21 – A pásztorok hódolata; A névadás
A szertartás során elhangzanak az alábbi, ószövetségi bibliai idézetek is. Ezzel a hagyománnyal a katolikus egyházi hagyomány egyrészt arra utal, hogy Márián a szeplőtelen fogantatás által Isten áldása van, másrészt pedig arra, hogy ezen a napon Mária megsejt valamit abból, hogy fiának milyen sors, szerep jut az emberek történelmében.
„Így szólt az Úr Mózeshez: “Mondd meg Áronnak és fiainak: Így áldjátok meg Izrael fiait, e szavakkal: Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr, s legyen hozzád jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr és szerezzen neked üdvösséget! Hívják le Izrael fiaira a nevem, és én megáldom őket.”
Szám 6,22–27
„De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya! Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is.”
Gal 4,4–7
Reklám
Reklám vége
Ehhez az ünnephez számos régi, vallásos ének is kapcsolódik, melyet a szertartás keretei közt rendszerint elénekelnek a templomokban. Ebből idézünk most néhányat:
„Ó, kegyes Szűz Mária!
Te vagy szép tiszta rózsa
Bűn nélkül fogantatál
Mert mennyből te adattál
Anyádtul mikor születél
Istentül úgy tiszteltetél
Hogy méhében megszenteltetél
Szeretettel épültetél.
Szűz Mária, ékes viola,
Bűnösöknek vigassága!
„Szentséges Szűz Mária, szép liliomszál
Ki mindenkor szépen, úgy virágoztál,
Hogy szűz lévén meggyümölcsöztél.
Imádd Jézust értünk, akit te szültél.
Szép liliomszál, szüzek virágja.
Könyörögj értünk, Istennek anyja
Ó mely ékes vagy Mária, bűnösöknek szószólója.”
„Mennyországnak királynéja,
irgalmasságnak szent anyja.
Tengernek ezer csillaga,
üdvözlény szép szűz Mária.
Légy segítője népednek,
Kísérője istenednek,
anyja lettél teremtődnek.
Halleluja,”
Kit ünneplünk még újévkor?
A katolikus egyházban idővel elterjedt a szentek tisztelete. Az ünnepi naptár szerint ezen a napon Szent Fruzsináról is megemlékezünk, aki alexandriai keresztényként férfiruhába öltözve menekült el a rákényszerített házasság elől, hogy remeteként élhesse le életét. Szent Fulgenciusz püspök és Szent Odiló apát ünnepét is ezen a napon tartjuk.
Magyar újévi szokások: újévi fogadalmak és köszöntők
Január elsejéhez ma is hagyományosan hozzátartozik, hogy az ismerősök, családtagok felkeresik, felhívják egymást és újévi jókívánságokkal örvendeztetik meg a másikat. Hagyományosan az éjfélt követő időszakban fogadalmakat is teszünk az újévre. Általában olyat szokás megfogadni, amivel tudjuk: magunknak és környezetünknek is előnyére, örömére szolgál majd. Ezek a fogadalmak szimbolikusan magukban hordozzák a megújulás igényét és lehetőségét, amely az újév jelenthet.
Számos lejegyzett, versbe szedett újévi köszöntőt, fogadalmat ismerünk, amelyet egyrészt a néprajzzal foglalkozó tudósok gyűjtöttek össze a nép köréből, másrészt régi korok egyházi személyeitől, íróitól, költőitől, verselő kedvű, amatőr alkotóktól maradtak fenn ránk.
Az alkalmi költészetnek az elmúlt évszázadokban komoly hagyománya volt – Mátyás király idejében virágzott ki, és a 19. században is népszerűségnek örvendett. Sok híres szerzőnknek is komoly jövedelemkiegészítést jelentett, ha alkalmi verseket, szövegeket írtak, amelyek az emberi élet nagy fordulópontjaihoz (születés, házasság, halál), jelentős eseményeihez (névnap, az évfordulók, nyugdíjazás), illetve nagy ünnepekhez (karácsony, újév) kapcsolódott. Az alábbiakban idézünk néhány, különböző közegből származó újévi köszöntőt:
Ez új idő: Széki népdal
Ez új idő új esztendő
most kezd újulni
újulását víg örömmel
kezdjük hirdetni
hirdeti már a messiás
eljöttünk lenni
hogy lehessünk úr jézusnak
mind úr fiai
úr jézusunk mi krisztusunk
áldjál meg minket
bor-búzával békességgel
látogass minket
eltőt már egy óesztendő
melyben bánkódtunk
bánatunkban siralomra
sokszor jutottunk
jutott hozzánk egy új idő új esztendő
melyben vigadjunk
vígságunkban az istennek
hálákat adjunk
áldom magasztalom a seregek urát
ki elhozta nékünk újesztendő napját
áldja meg az isten e háznak gazdáját
cselédestül együtt kedves gazdasszonyát
Vörösmarty Mihály: Újesztendei szép kívánság
Kormosan, de tiszta szívvel,
A füst barna fiai
Beköszönünk ma hozzátok,
Házak boldog urai.
És kivánunk, és ohajtunk
Ujnál újabb esztendőt,
Szerencsével rakodottat,
Nem is egyet, sem kettőt,
Hanem igen, igen sokat,
Annyit, mint a kis világ,
Mennyi csillag van az égen,
Régi fákon mennyi ág.
De talán az sok is volna;
Semmiből sem jó a sok;
Éljetek míg kedvetek tart,
Éljen úri házatok,
Míg a szép leány kapós lesz,
S kedves a bor, és kenyér,
Míg szomszédba a magyarnak
Nem kell futni ezekért,
Míg szivetek, mint a gyertya
Oly vídámon égdegel,
Szemetekben az örömtűz,
És az erő nem hal el; –
Majd ha egykor kürtőtökben
A pók szövi hálóját,
S vendég hagyta házatokból
Füst nem ontja fel magát,
Majd ha nem lesz mit vakarni,
Sem odafenn, sem alúl,
S a korommal a vígság is
Mindörökre elvonúl,
Akkor még ki kérdi többé,
Hány meg hány hét a világ?
Jobb fekügyék a gödörbe,
És takarja el magát.
De az Isten ójon attól! –
Éljen a szent vígaság,
Ezt ohajtja a Földvári
Tűzkármentő Társaság.
Weöres Sándor: Újesztendő
Új esztendő küszöbét
hó fedi,
örökzöldjét zivatar
tépkedi.
Újesztendő fut tovább:
fény-özön,
virágnyitó kikelet
ránk köszön.
Aztán az év közepe,
nyár heve,
megérik a gabona
sűrüje.
Túl az esztendő felén
itt az ősz,
piros, kék gyümölcs virít,
lomb esőz.
Túlsó küszöbét megint
fedi hó.
Ha nem töltöd hasztalan,
az a jó.
Reklám
Reklám vége
Magyar babonák szilveszterre és az év első napjára
Éjfélkor az emberek otthonuk minden ajtaját szélesre tárták, hogy távozhasson rajta az óév. Az óév távozott, az első vendég pedig, ha férfi volt, szerencsét hozott magával: azt gondolták ugyanis, ha egy jókedélyű férfiember lépi át elsőként az újévben a küszöböt, magával hozta az idei évre az örömökben gazdag időszakot. Az óév mellett minden rossz dolgot, balszerencsét azzal késztettek távozásra, hogy hangosan zajongtak, fényt gyújtottak.
Az újév napját szokás a magyar hagyományban kiskarácsonyként emlegetni: az ajándékozás szokása ugyanis az antikvitástól kezdődően egészen a 19. századig ehhez az ünnephez kötődött. Ehhez a kiskarácsonyozáshoz kapcsolódóan falun a jelképes ajándékozás is szokásban volt: házról-házra járva jókívánságot “osztogattak egymásnak” és gyakorta áldomást is ittak rá.
Az újév napja ma is dologtiltó nap,
tehát nem ajánlott semmilyen fizikai munkát végezni – bár legyünk őszinték, a szilveszteri buli után a legtöbb embernek ehhez amúgy sincs túl sok kedve…
A régi babona szerint ezen a napon tilos volt mosni, takarítani, teregetni, szőni és fonni. Minden olyan munka is tiltott volt, amihez ollót használtak, mert úgy tartották, hogy az elvágja a szerencsét. Ha mégis munkához fogtak, akkor a kamrát töltötték fel, mert a hagyomány szerint ez azt eredményezi, hogy akkor egész évben nem fogy ki belőle semmi.
Mit ettek, mit esznek ma a magyarok újévkor?
Az év első napjához köthető étkezési szokásokra is szigorú szabályok vonatkoztak, melyek nagy részét sok helyen ma is betartják. Nem lehet ilyenkor például halat és csirkét enni, mert a hallal elúszik az ember szerencséje, a baromfi pedig elkaparja azt.
Szerencsés viszont ilyenkor malacot és lencsét enni, mert a disznó a néphit szerint előtúrja a szerencsét, az édesség megédesíti az évet, a lencse és a köles pedig gazdagságot és sikert hoz.
Tipikus magyar újévi lencsefőzelék. A magyar néphiedelem szerint a lencse gazdagságot hoz az új évre.
Figyelj oda, mit csinálsz január elsején!
A néphiedelem szerint az év első napja alapvetően az egész évet előre vetíti. Ezalatt csupán részben értettek azt, hogy amivel, ahogy, amilyen kedvvel a napot töltjük, az lesz jellemző az évre is. Ennek a gondolatnak az volt a másik fontos eleme, hogy az újév első napján tett jócselekedetek szerencsét hoznak, ezért az alamizsnaosztás, a jótékonykodás ajánlott volt, ugyanakkor a kölcsönkérés és a kölcsönadás tilos volt.
A szerelmesek kölcsönösen megcsókolták egymást, hogy számukra boldogan teljen el ez az év. A hajadon leányok pedig ezen a napon előszeretettel édesgették magukhoz a falu bármelyik kutyáját: hiszen a babona szerint, az talál elsőként férjre talál az új évben, akinek a kocsonyacsontját elsőnek viszi el egy kutya.
Újévi szokások a világ különböző pontjain
- Svájcban a hideg ellenére fagylaltot és tejszínhabot esznek ezen a napon, s egy kicsit a földre csöppentenek belőle: ott ez hozza meg – a babona szerint – a bőséget és a gazdagságot.
- Skóciában fekete kenyeret és töltött birkagyomrot fogyasztanak az újév első napján
- Az amerikaiak és a Fülöp-szigetekiek babonából babos, illetve kerek alakú ételeket esznek: számukra nem a lencse, hanem a bab hozza meg a boldogságot és a gazdagságot.
- Észtországban az újév első napján 7-szer, 9-szer, vagy 12-szer kell enni, mert ezek a szerencsét hozó számok hozzák el azt a jólétet a balti országokban.
- Görögországban vasilopitát sütnek, az étel belsejébe pénzérmét rejtenek, s aki azt eszi, amiben a pénzérme rejtve van, az lesz az összegyűltek közt a legszerencsésebb. A görögöknél ekkor jön a „Mikulás” is, pontosabban Szent Vazul lesz az, aki minden jógyerek csizmácskáját megtömi.
- A svédeknél is szokás az ajándékozás: itt kicsik és nagyok egyaránt örülnek a házi készítésű gyertyának.
- Argentínában rózsaszín, Chilében sárga, Olaszországban és Spanyolországban piros fehérneműt húznak a szingli lányok: a babona szerint az újesztendő első napján az, aki ilyen fehérneműt visel, bevonzza a szerelmet.
- Az ausztriai Tirol tartományban egyáltalán nincs hagyománya a dologtiltásnak: ijesztő banyaruhába öltöznek a helyi asszonyok, és így takarítják és füstölik ki a házakat, ezzel zavarva el a gonosz szellemeket az otthonokból.
- Brazíliában az ugrálás hozza meg a szerencsét: aki teheti, az év első hetében óceánparton tartózkodik, és minden reggel átugrik egy hullámot, ezzel hozza meg az adott évre a sikert. Újév első napján virágokat is szórnak a vízbe, áldozatot mutatva be az ősi óceán-istennőnek.
- Romániában a gyerekek növényeket adnak a szomszédoknak, pontosabban csokorba kötött zsenge gyümölcsfaágakkal csapkodják meg őket, ami gazdagságot, gyermekáldást és egészséget jelenthet.
- Kubában a szerencse reményében az összegyűjtött vizet öntik ki az ablakon.
- Dél-Afrikában illetve Olaszországban újév napján minden régi dolgot kidobálnak, ami elég veszélyes, mert olykor a hűtő és a tévé is az ablakon keresztül távozik.
- Indiában viszont tilos a lomtalanítás ezen a napon, mert az balszerencsét hoz.
Reklám
Reklám vége
A kínai holdújév
Az eltérő, vallási vonatkozású liturgikus évkezdő napok mellett még fontos kitérni a Föld népességének egynegyedénél beköszöntő rendhagyó újévre, és az ehhez kapcsolódó tradíciókra, ünnepségekre. A Kelet-Ázsiában érvényes kínai újév egy mozgóünnep, akárcsak a húsvét. Az évek mindig egy állatalakhoz kapcsolódnak, bonyolult számítások alapján határozzák meg, milyen napra esik az újév első napja. Ami biztos, az az, hogy január 21 és február 21 közé esik az újév, Kelet-Ázsiában ez az egyik legfontosabb ünnep, amelyet Holdújévként és tavaszünnepként is emlegetnek.
Habár a kínai újév része a lámpás fesztivál, mégis az egész ünnepségsorozat elengedhetetlen része lámpás. Kép forrása: Ünnepek.center
A Holdújévet megelőző napokban nagytakarítást végeznek, sütnek-főznek. A takarítás módjához kapcsolódik egy általánosan ismert babona: fel kell söpörni a házat úgy, hogy kívülről kell haladni a lakrészek belsejébe, utána pedig óvatosan kell kihordani a szemetet: ha nem megy mellé az összesöpört szemét, akkor az illető „megfogta”, megőrizte a szerencséjét a következő évre.
Az ünnepnap pihenőnap, ekkor már tilos házimunkát végezni. De más, szintén babonaalapú tiltások is köthetőek ehhez a naphoz: nem szabad káromkodni, sírni, mert az egész évre balszerencsét, bánatot hoz. Tiltott a négyes szám kimondása: aki megfeledkezik erről, még az adott évben meghal. Ugyanebből az okból tilos fehér színű étel, például tofu tálalása, kínálása. A mi kultúránkkal ellentétben ugyanis ezen a vidéken a fehér a gyász színe.
Fiatal, férjezett nők számára ajánlott a lótuszvirág, vagy a növényből készült csemege fogyasztása egy fiúgyermek reményében.
A holdújév napját a családok együtt ünneplik meg lakomával és ajándékozással. Amellett, hogy a rokonság megajándékozza egymást, speciális ajándékként gyermekeknek és nőtlen férfiaknak piros borítékban pénzt is adnak. A piros szín fontos eleme az ünnepnek: szerencsét hoz, ezért sokan pirosba öltöznek, vagy legalábbis viselnek valami pirosat. Szintén fontos hagyomány, hogy piros és narancs színű zászlókat és lampionokat készítenek, ezzel díszítik fel az otthonokat, utcákat, tereket. Még a betegek se maradnak ágyban: ünneplőt öltenek. Az összegyűlt emberek együtt énekelnek, gyertyával, lampionokkal világítanak otthonukban, valamint a városok főterein is.
Kínai újév: a holdújév története és szokásai
A te családodban, te vidékeden milyen újévi hagyományok vannak, amiket a mai napig betartanak az emberek?
Kapcsolódó cikkek
Kínai újév: Hihetetlen tények a világ egyik legnagyobb ünnepéről A kínai horoszkóp csillagjegyei, jellemrajzai Kínai újév: a holdújév története és szokásai Boldog új évet! Újévi köszöntők, üdvözletek, jókívánságok képekkel
Kapcsolódó cikkeink
Reklám
Reklám vége
Legújabb cikkeink
Reklám
Reklám vége
Iratkozz fel az új cikk értesítőnkre!
Rendszeresen elküldjük neked az új cikkeinket emailen.
Havonta egyszer küldünk neked emailt, de ha gyakrabban rakunk fel új érdekességeket, akkor lehet, hogy többször kapsz tőlünk értesítőt.
Reklám
Reklám vége
Reklám
Reklám vége