Március 15. – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe

Az 1848-as forradalom kirobbanásának okai

Mi történt 1848. március 15-én?

1848. márciusi események

A forradalmi események gyorsan terjedtek az ország más részeire is, és számos városban hasonló tüntetések kezdődtek.

Főbb események 1848 március 15-én és az ezt követő napokban

1848. március 15.

• Reggel: A márciusi ifjak összegyűlnek a Pilvax kávéházban, ahol megfogalmazták a Tizenkét pontot, amely a forradalom alapvető követeléseit tartalmazta.
• Délelőtt: Petőfi Sándor elszavalja a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, ami a forradalom jelképévé vált. A tüntetők az utcákra vonulnak, elfoglalják a Landerer nyomdát és több ezre tételben nyomtatják ki a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt, amelyt több ponton a városban szétosztottak.
• Délután: A tömeg kiszabadítja Táncsics Mihályt, aki egy ismert újságíró és politikai aktivista volt, a Budai várban található börtönéből. Táncsics Mihály szabadon bocsátása egyike volt a forradalom napjának jelentős eseményeinek, és szimbolizálta a sajtószabadság és a politikai reformok iránti törekvést. Az ő szabadon bocsátása a forradalmárok egyik fő követelése volt, és jelentős győzelemnek számított a forradalmi mozgalom számára.
• Késő délután: A tüntetők a Nemzeti Színházhoz vonulnak, ahol színészek és művészek csatlakoznak a mozgalomhoz.
• Este: A tömeg a város különböző pontjaira vonul, követelve a reformokat és a sajtószabadságot.

1848. március 16.

• A forradalmi hangulat fokozódik, a tüntetők száma nő. A politikai vezetés elkezdi tárgyalni a forradalmárok követeléseit.

1848. március 17.

• A követelések hatására a Habsburg-uralom engedményeket tesz, és beleegyezik bizonyos reformokba.

1848. március 18.

• A forradalmi események hatására az ország több részén is megindulnak a változások. A forradalom elterjed az ország többi részére is.

1848. március 19.

• A forradalom további lendületet kap, és a politikai változások egyre konkrétabbak lesznek.

1848. március 20-ára

• A forradalmi eszmék teljes mértékben áthatják a társadalmat, és a politikai változások megkezdődnek. A Habsburg-uralom egyre több engedményt tesz, és elismeri a magyar nemzet jogait.

Kik a márciusi ifjak?

Petőfi Sándor: A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, a forradalom szellemi vezéralakja. A Nemzeti dal szerzőjeként és előadójaként a szabadság és az önrendelkezés iránti vágyat hirdette, és a forradalmi események egyik fő szervezője és inspirálója volt.

Irányi Dániel: Kiemelkedő alakja volt az 1848-as magyar forradalomnak, a márciusi ifjak egyik vezetőjeként. Fontos szerepet játszott a forradalmi események szervezésében és a Tizenkét pont megszövegezésében, valamint a forradalom politikai céljainak előmozdításában. Irányi tevékenysége a forradalmi mozgalmakban és az azt követő politikai változásokban jelentős hatással volt a magyar történelemre.

Jókai Mór: Neves író és újságíró, aki a forradalmi eszmék terjesztésében játszott kulcsszerepet. A márciusi forradalom előkészítésében és a nagy nap eseményeiben vezető szerepet játszott, és az eseményeket követően a forradalom és szabadságharc romantikus, de hiteles tolmácsolójává vált.

Vasvári Pál: Filozófus, történész, és a radikális egyetemi ifjúság vezetője. A forradalom egyik ideológiailag legképzettebb alakja, aki a 12 pont szerkesztésében is részt vett, és a forradalom napján a Nemzeti Múzeum előtti gyűlés fő szónoka volt.

Ágai Adolf

Bozzay (Bozzai) Pál

Bulyovszky Gyula

Degré Alajos

Emődy Dániel

Farkas Lujza, Szathmáryné

Gaal Ernő

Hamary Dániel

Hermann Rosenfeld

Kléh István

Korányi Frigyes

Lehotzky Pál

Nyáry Albert báró

Oroszhegyi (Szabó) Józsa

Pálfi (Pálffy) Albert

Sebő Antal

Sükei (Sükey) Károly

Szathmáry Pál

Szegfi Mór

Szikra Ferenc

Telepy Károly

Vajda János

Vidats (Vidacs) János

És még sokan mások, akiknek neve nem ismert.

Miért emlékezünk meg minden évben március 15-éről?

Hogyan emlékezünk március 15-én az 1848-49-es eseményekre?

• Ünnepi Beszédek és megemlékezések: Az ország számos pontján, különösen a nagyobb városokban és a történelmileg jelentős helyszíneken, ünnepi beszédeket tartanak politikusok vezetők, történészek és közéleti személyiségek. Ezek a beszédek gyakran a forradalom ideáljaira és a szabadság iránti törekvésre összpontosítanak.
• Koszorúzások és emlékművek meglátogatása: Az ünnepi koszorúzások a forradalom hőseinek emlékműveinél és a forradalom jelentős helyszínein történnek, mint például a Nemzeti Múzeumnál, Petőfi Sándor szobránál.
• Iskolai és közösségi programok, megemlékezések: Az iskolákban külön órákat szentelnek az 1848-as események megismerésére. Gyakran rendeznek diákvetélkedőket, történelmi előadásokat, a gyerekek gyakran rövid színelőadással készülnek és kreatív projekteket a forradalom témájában.
• Kulturális Események: Koncertek, kiállítások, színházi előadások és irodalmi estek szerveződnek, melyek a forradalom eseményeit, kulturális örökségét és hőseit állítják a középpontba.
• Nemzeti lobogó kihelyezése épületekre és a kokárdahordás: Az ünnepi hangulatot tovább erősíti a nemzeti színű lobogók kitűzése az épületekre és az emberek által viselt kokárdák, amelyek a nemzeti önazonosság és az egység szimbólumai. A kokárda viselése a legismertebb március 15-i szokás, amellyel mi, magyarok megemlékezünk erről a napról.
• Emléktáblák és múzeumi kiállítások: Az ország számos pontján elhelyezett emléktáblák és a történelmi múzeumok külön kiállításai a forradalom eseményeire és szereplőire fókuszálnak, ezzel is segítve az emlékezést és a történelmi tudatosság erősítését.

Szimbólumok, amikkel ma is ünnepeljük ezt a napot

Kokárda:

A magyar nemzeti kokárda, mely a piros, fehér és zöld színeket viseli, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének jelképe. Ez a trikolór a márciusi ifjak által, a francia forradalom hatására lett megalkotva, kiemelve a forradalom békés, ünnepi jellegét. Az 1848-as áprilisi törvények hivatalosan is elismerték a háromszínű rózsát, vagyis a kokárdát. A pesti Pilvax kávéházban gyülekező ifjak és értelmiségiek a kokárdát a szabadság és az önazonosság jelképeként viselték. A kokárda a forradalom napján a szabadság harcosaiként jelölte meg viselőit. A 19. századi történelmi események után, különösen az 1867-es kiegyezés után, a kokárda újra előkerült és szabadon viselhetővé vált. A kokárda alakja kör, pántlikákkal díszített, és a magyar nemzeti zászló színeit viseli, amelyeket vízszintesen sávozva, körbehajlítva és középen összevarrva készítenek el. A kokárda a nemzeti függetlenedés eszméjének szimbólumává vált, kifejezve a magyar polgárok szabadság iránti elkötelezettségét. A nemzeti színű kokárda azóta is ennek a nemzeti ünnepnek meghatározó jelképe.

Nemzeti dal:

A Nemzeti dal Petőfi Sándor egyik legismertebb költeménye, mely az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc szellemét tükrözi. A verset 1848. március 13-án írta, eredetileg egy március 19-re tervezett népgyűlésre szánta, de a bécsi forradalom hírére a történések felgyorsultak. Március 15-én a Pilvax kávéházban olvasta fel először, majd az elfoglalt Landerer-nyomdában több ezer példányban nyomtatták ki és terjesztették. A Nemzeti dal a szabad sajtó első nyomtatott alkotása volt, és a 12 ponttal együtt az első „ikerpárként” született. A Pesti Hírlap is beszámolt a nyomda előtt történt közös eskütételről. A műfaja induló, kardal, mozgósító kiáltványként szolgálva, és a rablánc lerázására hív fel. A vers hangulata és tematikája a múlt dicsőségét és a jelen rabságát állítja szembe, a jövő szabadságát hirdetve. Petőfi Sándor által írt költeménye ma is központi eleme az ünnepi megemlékezéseknek. Minden megemlékezésen elhangzik, legalább részben.

Tizenkét pont:

Kossuth Lajos március 3-án tartott beszédében fogalmazta meg az ellenzéki követeléseket, amelyek között szerepelt egy független magyar bank létrehozása, a honvédelmi rendszer átalakítása, a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, egy népképviseleti parlament kialakítása és egy magyar független felelős nemzeti kormány megteremtése. Ezek a követelések szolgáltak alapjául a 12 pontnak, ami az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom alapvető követeléseit foglalta össze.

A Tizenkét pontot a Nemzeti dallal együtt a Landerer nyomdában nyomtattak ki. Ezek a követelések a béke, a szabadság és az egyetértés mellett szálltak síkra a sajtószabadságért, felelős minisztérium létrehozásáért Budapesten, évenkénti országgyűlésért Pesten, polgári és vallási egyenlőségért, nemzeti őrseregért, közös teherviselésért, urbéri viszonyok megszüntetéséért, esküdtszékért és képviseletért, nemzeti bankért, a katonaság alkotmányra történő eskütételéért, a politikai foglyok szabadon bocsátásáért és az Erdéllyel való unióért. Ezen követelések gyorsan terjedtek, a nyomda előtt közösen olvasták fel őket, és másnap Pozsonyba küldték. Pest város közgyűlése a 12 pontot hivatalosan is elfogadta. A 12 pontot gyakran olvassák fel ünnepi beszédekben és iskolai megemlékezéseken.

Magyar zászló és nemzeti színek:

A magyar zászló és a nemzeti színek (piros, fehér és zöld) széles körben használtak az ünnepségeken, és a nemzeti összetartozás jelképei. A középületeken, lámpaoszlopokon, de gyakran buszokon, villamosokon is megjelenik és sokan a saját házaikra is kihelyezik a nemzeti zászlót.

Magyarország Himnuszának eléneklése:

A Magyar Nemzeti Himnusz, Kölcsey Ferenc: Himnusz című verséből és Erkel Ferenc zenéjéből alakult ki és vált Magyarország Himnuszává. A Himnusz eléneklése alapvető része minden március 15-i ünnepségnek. A Himnusz meghallgatása az ünnepi rendezvényeken mély tiszteletet és nemzeti összetartozást fejez ki.

Szózat elszavalása, eléneklése:

Sokáig vita tárgyát képezte, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a magyarok Nemzeti Himnusza, ezért gyakran a Szózatot második Himnuszunknak is nevezzük. A Vörösmarty Mihály által írt és Egressy Béni által megzenésített Szózat ezért is kap kiemelkedő szerepet a március 15-i ünnepi megemlékezések során. Gyakran énekeljük el iskolai, közösségi rendezvényeken és állami ünnepségeken.

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!