TÉLI ÜNNEPEK, NÉPSZOKÁSOK

Advent

Az advent a keresztény egyházi év első időszaka, amely a négy vasárnapból álló várakozást, felkészülési időt foglalja magában Jézus Krisztus születésének ünnepéig, vagyis karácsonyig. Az advent a római katolikus, ortodox, protestáns és más keresztény felekezetek liturgikus naptárában egyaránt szerepel. Az advent tehát nem egy a téli ünnepek között, hanem egy több hétből álló időszak, ami hagyományosan a november 30-ához legközelebb eső vasárnappal kezdődik, és december 25-én ér véget. Megtudhatsz még többet is az adventről itt.

Mikulás – december 6.

Az őszi ünnepek végeztével azonnal eljön egy igazán szívet melengető ünnep, Szent Miklós, vagyis a Mikulás napja. Ki a Télapó, kik a segítői és kinek mikor hoz ajándékot? Vannak olyanok, akiknek nem jár az ajándék egyáltalán? Egyáltalán mit ünneplünk december 6.-án, amikor a kis cipők sorakoznak az ablakban várva a jóságos Mikulás érkezését? Milyen népszokásokkal ünnepelték Szent Miklós napját a régen és hogyan ünneplünk ma? Legendák egész sora kering a piros ruhás Szent Miklósról, aki eredetileg nem is piros ruhás és imitt-amott nem is annyira jóságos a gyerekekhez, de azért mégis szerethető. Olvass te is a téli ünnepek jóságos apójáról, a gyerekek barátjáról!

Luca nap – december 13.

Van, akinek egy izgalmas, ám jóságos és pozitív tulajdonságokkal bíró személy képe ugrik be Lucáról, míg mások azt sem tudják, hogy ki volt Luca, ha egyáltalán létező személy volt. A magyar néphagyományban negatív dolgokat kötnek a december 13-hoz, és főleg boszorkánysággal és átkokkal teli történetek kerülnek elő a Luca nappal kapcsolatban. A helyzet az, hogy mindenkinek kicsit igaza van, hiszen a téli ünnepek közül az egyik legszínesebb és legsokoldalúbb; néphagyományban, legendában, varázslatban és babonákban bővelkedő napról van szó. Nézzük mi ebből a történelem, és mi az, amit hozzáköltöttek!

Szenteste és karácsony vigíliája – december 24.

Gondoltad volna, hogy december 24-e még nem karácsony? Habár Magyarországon a karácsonyi ajándékokat a Jézuska ezen a napon hozza, valójában ez még csak szenteste és egyben karácsony vigíliája, amely karácsony előestéjét vagy böjtjét jelenti. Hazánkban is sokféle szokás alakult ki ehhez a naphoz köthetően és természetesen vannak olyan országok, ahol nem is ünneplik ezt a napot. Ha kíváncsi vagy, hogy hogyan ünnepelünk itthon és hogyan ünnepelnek más országokban, honnan ered ez a nap a téli ünnepek sorából és miért lesz ennyire mámorítóan meghitt, akkor olvass tovább és hangolódj az ünnepre!

Karácsony – december 25. és 26.

A karácsony nem csupán abból a pár meghitt napból áll, amikor összejön a család és felejthetetlen, akár éjszakába nyúló beszélgetéseket rendeznek a karácsonyfa körül. A karácsony valójában karácsonyi időszak, amely magába foglal több ünnepet is a téli ünnepek közül. Tudtad, hogy az adventi koszorút először 1839-ben készítették el, vagy hogy ki találta ki az adventi naptárat és miért tette? Ehhez hasonló rengeteg érdekességet rejt a karácsony!

Szilveszter – december 31.

December 31-e a Gergely-naptár szerinti év utolsó napja, ennek ellenére a világon mindenhol megtartott nap a téli ünnepek közül. A Szilveszter elnevezés is különleges, hiszen az óév utolsó napja Szilveszter névnapja és Szent Szilveszter napja is egyben. Ezen a napon magunk mögött hagyjuk az elmúlt évet, kicsit kirúgunk a hámból, egyesek pedig fogadalmakat is tesznek a következő évre, azt remélve, hogy az új esztendő, más – jobb – lesz, mint az előző. Milyen szokások vannak Szilveszterre itthon és a világban? Programot keresel erre a napra? Kattints!

Újév – január 1.

Az Újév valami újnak a kezdete, mint spirituálisan, mind materiálisan, de emellett az Újév a Gergely-naptár első napja és emellett pihenő nap is, mielőtt elkezdődne a tevékeny új esztendő. A téli ünnepek sorából kicsit kilóg ez a nap, hiszen az egész napot ünnepnek tartjuk, azonban a Szilveszterrel – az előző nappal – összeolvadva együtt alkotják az ünnepet és általában csak az első pár órájában ünneplünk. Tudj meg mindent erről a napról: honnan ered, mik a szokások, babonái és jelképei?

Vízkereszt – január 6.

Annak ellenére, hogy sokak számára nem tűnik fontosnak, a vízkereszt a húsvét után a legősibb és a legnagyobb keresztény ünnep, amely mindig január 6-ra esik. De vajon mit is ünneplünk pontosan ezen a napon, amelyet már egyes gnosztikus csoportok a 2. század végén is ünnepeltek? Tudj meg többet a téli ünnepek közül a legizgalmasabbat – a karácsonyi időszakot – lezáró ünnepről, a Vízkeresztről.

Farsang – január 6. -tól húshagyókeddig: a téli ünnepek és időszak búcsúztatása

Ki ne emlékezne még gyerekként az izgalmas farsangi beöltözésekre és a farsangi időszak sok érdekes eseményére? A beöltözés mindenki előtt ismert szokás, de azt már kevesen tudják, hogy a ma őrzött szokások mellett az évszázadok során sok más hagyomány is kialakult mind a magyaroknál, mind más nemzeteknél. Tudtad, hogy a téli ünnepek között a farsang az, amit már az ókor óta tartanak és, amely lezárja a téli és bevezeti a tavaszi ünnepeket? Még több érdekességet tudhatsz meg cikkünkből!

Valentin-nap – február 14.

A Valentin-nap a szerelmesek évente, február 14-én megrendezett ünnepe. Nem is gondolnád, de a Valentin-nap történelme több mint ezer évre nyúlik vissza, és sok kultúrában ünnepelik, néhol pedig nem a szerelmeseké, hanem a barátoké ez a nap. Ha szeretnél többet megtudni a Valentin-napról, hogy ki, hogyan ünnepli ezt a napot, akkor olvasd el most a részletes cikkünket! Kattints és olvasd el most!

Kedvenc bejegyzéseink téli ünnepek témában