A húshagyókedd: az önfeledt farsang vége és a nagyböjt kezdete

Szerző: | 2023.02.07.

C

Reklám

B

Reklám vége

Kapcsolódó cikkeink

A húshagyókedd nem más, mint a farsang január 6.-tól tartó időszakának zárónapja. Ez az utolsó nap, amikor a keresztény hívők még a következő időszakot megelőzően húst ehetnek és még utoljára elengedhetik magukat a farsangnak köszönhetően.

Miért nevezetesek a húshagyó napok? A húshagyókedd jelentése

Ha a húshagyókedd az utolsó napot jelenti, akkor a húshagyó napok a farsang utolsó napjait, részben a farsang farkát jelentik. A húshagyó név arra utal, hogy a nagyböjtre készülődve utoljára esznek húst a hívők és elbúcsúznak tőle a hústól, mint a bőség jelképétől. A hús elhagyása hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart, amikor már ismét fogyasztható állati eredetű élelmiszer. A húshagyó napok régebben a hamvazószerda előtti vasárnappal (farsangvasárnappal) kezdődtek, melyet ezért húshagyóvasárnapnak is neveznek, ezelőtti napot pedig – mint a húshagyóvasárnap előestéjét – húshagyószombatnak. Ma már azonban csak a húshagyókedd ismert Magyarországon.

A húshagyókedd, ahogy már említettük, egy igazán önfeledt időszak végét jelenti, de egyben nem nyitja meg a következőt, mint a január 6.-a, vagyis a vízkereszt. Ez utóbbi dátum egyszerre zárja le a karácsonyi időszakot és nyitja meg a farsangit. Ezzel szemben a húshagyókedd lezárja a farsangi mulatságok idejét és csak a következő nap, a hamvazószerda indítja útjára a nagyböjtöt, amely onnantól kezdve közel másfél hónapnyi időtartamot vesz igénybe, egészen pontosan 40 napig tart.

Mikor van húshagyókedd?

A húshagyókedd sosem esik ugyanarra a napra, ugyanis két dátum is meghatározza egyszerre ennek a napnak a dátumát, amelyek pedig egymástól függnek. Az egyik ilyen dátum a hamvazószerda, amit megelőző nap van mindig a húshagyókedd. A másik ilyen dátum pedig a húsvétvasárnap, ugyanis a hamvazószerda dátuma a húsvétvasárnaptól függ.

A húsvét pontos időpontját pedig a következőképpen határozzák meg: a március 20-a utáni első teliholdat követő vasárnapot. Az első tavaszi telihold időpontja március 21-én lehet, a húsvét vasárnapja azonban nem lehet azonos a telihold időpontjával, hanem azt követő vasárnapot választják. Ennek eredményeképpen a legkorábbi húsvét időpontja március 22-én lehet.

Ezért tehát a húshagyókedd időpontja évről évre változik, akárcsak a húsvét dátuma.

Ebben a cikkünkben részletesen leírjuk, hogy az elkövetkező években mikor van húshagyókedd időpontja:

mikor van farsang

Mikor van farsang?

Tudod-e mikor van a farsang? Fedezd fel a legfontosabb információkat arról, hogy mikor és hogyan ünnepeljük meg ezt a vidám időszakot! Kattints most és tudd meg a részleteket.

C

Reklám

B

Reklám vége

Húshagyókeddi szokások Magyarországon

A farsangi időszak végére Magyarországon is alakult ki néhány népszokás, a máig is fennmaradt busójárás mellett ezek többsége már feledésbe merült.

Tuskóhúzás

A tuskóhúzás a sok közül az egyik vénlánycsúfoló szokás, ami a farsanghoz méltón tréfásan figyelmeztette a még meg nem házasodott leányt a kötelességére. A falubeli legények felkeresték a húshagyónapok valamelyikén, de főként húshagyókedden azokat a házakat, ahol eladósorban lévő lányok voltak és tudták, hogy még nincs vőlegénye a lánynak. Egy nehéz rönköt húztak az ajtóhoz, amelyet rákötöztek a kilincsre, így csak nagy nehézségek árán tudták kinyitni azt. Néhol ez sem volt elég, még korommal is bekenték a lány arcát.

Kongózás

A vénlánycsúfoló szokások farsangkor szerte az országban megjelennek. Az egyik ilyen tradíció a szatmári a kongózás. Húshagyókedden a falu legényei meglátogatják azokat a házakat, ahol tudják, hogy lány még nem ment férjhez. Ott egy bádogdarabot ütögetve éktelen lármát csapnak és bekiáltanak a férjhez nem ment lányok ablaka alatt:

|

„Hushagyó!
Itt maradt az eladó.
Akinek van nagy jánya
Hajtsa ki a gulyára.”

Tuskótáncoltatás a fonóban

A tuskótáncoltatás egy újabb vénlánygúnyoló farsangi szokás. A farsangi időszak magába foglalja a fonó szokását, ami főként Erdélyben terjedt el. A fonóban a legények és leányok közös munka mellett mulatoztak, játszottak. Húshagyókedden a fonóban az egyik lány beöltözött vénlánynak és egy tuskóval táncolt, tréfásan csúfolva mindazokat a legényeket és leányokat, akik húshagyókedden még nem találtak párt maguknak.

Szűzgulyahajtás

Az előzőekhez hasonló vénlánycsúfoló szokás Északkelet-Magyarországon a szűzgulyahajtás. Ez a szokás is húshagyókeddhez kapcsolódik, hiszen a farsangi időszak volt a lakodalmas időszak is és aki a lakodalmi időszak végére sem házasodott meg, azt kigyúnyolta a falu népe, amiért érett lenne a házasságra, azonban ez mégsem következett be. A szűzgulyahajtáskor a legények végigvonultak a falun és minden ház előtt elkiáltották magukat, hogy „Kinek van eladó lánya, hajtsa ki a szűzgulyára!”. Ekkor a még meg nem házasodott (de házasságra érett) leányok kivonultak a házakból és ostorpattogtatás mellett felvonultatták őket az egész falun.

Állakodalom

Nem meglepő, hogy az állakodalom is egy vénlánycsúfoló szokás volt, ám ez abban különbözött a többi húshagyókeddi csúfolódó szokástól, hogy ez színjátékszerű előadás volt. Az állakodalma mindig farsang alatt rendezték meg, de csak akkor, amikor egyetlen lakodalmat sem tartottak a faluban a farsangi időszak alatt. A hagyomány az ország több területén is kialakult, de az egyik legismertebb változata a Dunántúlról ismert, ahol a tuskóval való végigvonulás lakodalmi menet formájában történt. Erdélyben is több helyen megtalálható ez a szokás, az egyik legérdekesebb állakodalmas menet, amelyben két betyár vezette a menetet, utána pedig a menyasszony, vőlegény, vőfélyek és koszorúslányok is részt vettek. Az alakoskodók, akik a vénlányokat játszották, tollal hintették be a hajukat, hogy fehérnek látszódjon, ők vonták a lánccal vagy kötéllel rögzített butykost.

Húshagyókeddi tréfás háború

A húshagyókeddi tréfás háború egy párbajt bemutató játék, amely egész Európában ismert, és Magyarországon is a 16. századtól vannak írásos emlékek róla. A vízkereszt és a húshagyókeddi jelentőségének megjelenítői Cibere vajda és Konc király párbaját mutatja be a tréfás háború, ugyanis a népi hiedelem szerint vízkereszt napján és húshagyókedden kettejük között párbaj folyik. A vajda a böjt szimbóluma, neve az erjesztett gabonaléből, a ciberéből származik. A király pedig a farsangi időszak és a húsfogyasztás szimbóluma. Vízkeresztkor a király nyer, és elkezdődik a farsang, míg húshagyókedden a vajda nyer, és elkezdődik a böjt.

Dúsgazdagolás, vagy ördögfarsang néven emlegetett Lázár-játék

Erdély és Gyergyóban elterjedt, több szereplőt igénylő, dramatikus népi színjáték, amit az “ördög farsangja” néven is emlegetnek. Az ördög farsangjának játéka egy régi moralitás műfajának népi változata, ami valószínűleg korabeli ponyvák segítségével terjedt el a folklórban. A darab az “Gazdag és Lázár” példázatát helyezi dramatikus keretek közé, és bemutatja a gazdag ember lelki harcát, valamint a pokolba kerülését és szenvedéseit.

Húshagyókeddi tormamártás

A zalai Pölöskefőn, a háziasszony húshagyókedden tormamártást készít, amellyel a ház négy sarkát bekenve védekeznek a férgek és patkányok ellen. Göcsejben a kanalat, amellyel a tormát keverik, az üstökébe helyezik, majd a tavasz beköszöntével a gabonaföldre viszik a verebek elleni védelemre. A farsang végén a ház körüli területeket tormával bekenik, hogy a kígyók és kártevők, vagyis a gonosz hatalmai elkerüljék a házat. Hamvazószerdán a nők lábait kenik be a tormamártással, hogy megvédjék a lábat attól, hogy feltörje a cipő, valamint azért, hogy védekezzenek a rontásba lépés ellen.

C

Reklám

B

Reklám vége

Forrás

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd

Borítókép forrása: Magyar Néprajzi Lexikon

Kapcsolódó cikkek

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!

Kapcsolódó cikkeink
C

Reklám

B

Reklám vége

Legújabb cikkeink
C

Reklám

B

Reklám vége

C

Reklám

B

Reklám vége

C

Reklám

B

Reklám vége