Szilveszter: Az Óév lezárása

A szilveszter ünneplésének eredete

Az óév búcsúztatása pogány rituálékra vezethető vissza, a római kori szaturnáliák hagyománya egyben az év búcsúztatásának is megfeleltethető. Ebben a korszakban a középpontban a lakoma, az étel állt, ami ma is kiemelt szerepet kap az ünnepen. Valamilyen módon az ünnep egykor a farsangra, illetve a későbbi, középkori karneválokra emlékeztetett, ezen a napon a rabszolgák és uraik együtt fogyasztottak a legkiválóbb ételekből és italokból, és annyit ettek ezen az éjszakán, amennyi csak beléjük fért. Ekkor tilos volt a politikáról beszélni, mindenki egyenlő volt és nem számított bűnnek semmiféle érintkezés.

Szilveszter az ősmagyaroknál

Pontosan csak tippelhetünk arra, hogy mikor is ünnepelték eleink az év fordulóját, hiszen a tudósok között is vita van arról, hogy ez tavasszal vagy ősszel történt-e meg. Ekkoriban nem az év, hanem az évszakváltás, pontosabban a kettős életmód közötti váltás volt a lényeg: a nomád népek esetében ez volt a legelőre ki- illetve behajtás időszaka.

A kereszténység születését követően a nyugati egyházi hagyományaihoz mérten változott hazánkban is az óév-újév fordulójának dátuma. Egy időben ez egybeesett a Vízkereszt előestéjének ünnepével, tehát az óévbúcsúztató nap január 5. volt, majd a 16. századig karácsonykor ünnepelték a fordulópontot, végül 1691-ben XII. Ince pápa tette az újév napját január 1-re.

Szent Szilveszter: a legendás pápa, akiről az ünnep a nevét kapta

Szilveszter után nem maradt fenn egyetlen, tőle származó írásos dokumentum sem, de számos legenda megőrizte alakját.

Az egyik történet szerint Nagy Konstantin a Birodalom élére kerülve maga is elrendelt még egy keresztényüldözést, de nem sokkal később rejtélyes módon megbetegedett: leprás lett. Pogány papjai azt javasolták, hogy a gyógyulás érdekében fürödjön meg egy fiatal, ártatlan ifjak vérével teli kádban, de erre nem vitte rá a lélek. Ekkor álmot látott arról, hogy Szilveszter ismer egy csodatévő forrást, és meggyógyulhat, ha megmerítkezik benne.

El is küldetett Szilveszterért, aki elkezdte tanítani őt a keresztény hitre. A császár a tanítás hatására véget vetett az üldözésnek, és elengedte a hitükért bebörtönzött keresztényeket. Szilveszter végül odavezette a megtért császárt a keresztelőmedencéhez és megkeresztelte őt. Vagyis, ahogy abban az időben a keresztelkedésnek hagyománya volt, a császár teljes testével alámerült a medencében: mire felbukott a vízből, teljesen egészséges volt.

Ebben az értelemben logikus az, hogy miért épp Szent Szilveszter ünnepe van a naptári év utolsó napján: a keresztény egyház és Konstantin számára is az ő alakja valami végét és valami kezdetét egyaránt szimbolizálja.

A hagyomány szerint a pápa az év utolsó napján hunyt el, ez azonban csak a katolikusoknál van így – az ortodox egyház január 2.-án tartja meg ünnepét.

Az Óév búcsúztatásához kapcsolódó népszokások

Számos szokás, hagyomány, babona köthető az óévhez, csak úgy, mint az újévhez. Nézzük mi mindent tartottak fontosnak a néphit szerint a régiek, ami az év utolsó napját illeti.

• A legelterjedtebb rítus az óév temetése volt: a falu apraja nagyja felvonult, és egy felcicomázott, a régi évet megtestesítő szalmabábot cipeltek magukkal, amit a falu szélén a földbe temettek vagy a vízbe hajítottak.
• Máshol a búcsú helyett inkább az űzés, riasztás funkciót töltötték be ezek a szokások, amelyek azt jelképezték, hogy Így hagyják maguk mögött a rossz dolgokat, űzik el a telet, a démonokat, ártó szellemeket.
• Az erdélyi szászoknál szalmával betekert kereket gyújtottak meg, majd a domboldalról legurították.
• Általánosan elterjedt volt a magyar falvakban, hogy egy öregember-maszkot viselő fiatal férfit játékosan kikorbácsoltak a lakóhelyről, ami télkiverés rítusa volt.
• A telet olykor ki is harangozták, ennek a hagyománynak a folytatása a mindenféle hangos zajkeltés, trombitálás.
• Az év utolsó napján kitakarítottak, kisöpörték a házat, ezzel is mintegy jelképesen eltávolítva a rossz szellemeket.
• Éjszaka szokás volt a termékenységet elősegítő rítus, a nyájfordítás is: felébresztették az állatokat, hogy a másik oldalukra feküdjenek.
• A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósolták meg az újévi időjárást: a ház feje fogott egy vöröshagymát, félbevágta, majd 12 réteget lehántott róla, minden egyes réteg a következő hónapot jelképezte. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, ahol elolvadt, az a hónap csapadékos lett, ahol nem, az a szárazságot jelezte előre.
• Kedvelt szilveszteri sütemény volt a szerencsepogácsa vagy torta; a pogácsák egyikébe, vagy a torta egyik szeletébe egy szerencsepénzt sütöttek, és aki azt a darabot kapta, az jó szerencsét tudhatott magáénak az új évre.
• A lányok 13 gombócot főztek, amiből tizenkettőbe egy-egy papírcetlit tettek, ezekre felírták a falu 12 legényének nevét. Amelyik gombóc feljött, azt remélhették udvarlónak, férjnek. Ha az üres gombóc jött fel, az azt jelentette, hogy a jövő évben a leány még biztosan pártában maradt.

Óévbúcsúztató versek

Szinte mindenki kap rímbe szedett jókívánságokat is éjfélkor, és biztos, hogy te is számtalan újévi köszöntőt, verset ismersz. De mi a helyzet az Óévvel, a szilveszter estéjével? Jóval kevesebb híres és amatőr szerző verseli meg a ezt az éjjelt, de azért akad, aki pennát ragad ezen a napon is.

Cikkünkben most két érdekes verset idézünk fel nektek: egyet Arany János tollából, akinek a verse nem épp a szilveszteri mulatás önfeledt mivoltáról, hanem sokkal inkább a kétségbeesésről és kilátástalanságról szól. Ezzel szemben a mindig komor Babits igen rövid verse pedig azért tűnhet figyelemreméltónak, mert a hosszából és a tartalmából is következtethetünk arra, hogy a szerző igencsak víg kedvű és mámoros állapotú lehetett, amikor ezt a művet papírra vetette.

Arany János: Szilveszter éjen

A vén sirásó haldokol:
Vígan tehát ágya körül!
Ki annyit sirba fektetett,
Most a sor őreá kerül.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Az elfolyt nyolcszáz-ötvenért!
Kivan, – nincs egy nap híja se –
Bohó, ki többet is remélt!

Már ezt leőrtük, úgy ahogy,
Ami kevés még hátra van,
– Habár csak ellentétül is –
Virrasszuk dal között, vigan.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Ama békés türelemért,
Hogy a halandó újba kezd,
Ha egy rossz ó-évet lemért!

Hányan vagyunk, kik a sorstól
Rongyot kapánk élet helyett,
Mégis, mivelhogy nincs különb,
Hordjuk biz azt, amíg lehet!
Hajrá fiúk! ez a pohár
A szenvedő embernemért,
Mely várva tűr, csalódva hisz –
S túl birja élni a reményt!

Zörgetnek a ház ablakán:
Egy vak madár az, mely repűl,
A förgeteg; – mint fiú, esik!
Maradhat! tágasabb kivűl.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Azért, ki bujdokolva jár
És nincs, hová – egy ilyen éjt
Kihúzni – hajtaná fejét!

Mit bánjuk, hogy lejár az év!
Énekre ajk és táncra láb!
Használja, ki mozogni tud,
Ezt az előnyét legalább.
Hajrá fiúk! ez a pohár…
Föl a kehelyt, koccantsatok!
Csörgése szóljon, hogy kikért,
És szóljon az, hogy hallgatok.

Vígan! az ó év haldokol,
Nevessünk mint örökösi, –
Pedig bizony semmit se hágy
Annak, ki végpercét lesi.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Az évért, mely kiszenvede;
Emléke fönn lesz holnap is…
Egy kis mámor futó köde.

(1850)

Babits Mihály: Szilveszter

Klepetusán – ő az év –
minden nap egy gomb.
Dorombol a macska
Dimdirim-doromb.

(1911)

Petőfi Sándor: Szilveszter éje 1847-ben

1

Hej, vannnak ma számadások!
Háziasszony, házigazda,
Mit bevett és kiadott az
Év folytában, összeadja.

Vizsgálják a pénzes erszényt,
Mennyi volt benn s mennyi van még,
S törlik le a verítéket,
Mellyel azt a pénzt szerezték.

Feleségem, lásd, milyen jó,
Hogy minékünk nincsen pénzünk:
Nem piszkoljuk be kezünket,
S nem csorog a verítékünk.

Amazoknak a ládáik,
Minekünk szíveink telvék…
Az milyen szegény gazdagság!
Ez milyen gazdag szegénység!

2

Még csak egymagam valék
Tavaly ilyentájban,
Az idén már kettecskén
Vagyunk a szobában.

Furcsa lesz, ha már ez egy
Darabig majd így mén:
Esztendőre hármacskán,
Azután négyecskén.

3

De félre, félre a tréfával,
Hisz beteg mellett állunk;
Beteg, haldoklik az esztendő,
Ez a mi drága kedves jóbarátunk…
Fonjunk áldásból líliomfüzért,
Megkoszorúzni haldokló fejét.

Ő adta össze kezeinket,
Válhatlanúl, örökre,
Ő szállitá föl lelkeinket
Nem ismert és nem sejtett örömekre…
Fonjunk áldásból líliomfüzért,
Megkoszorúzni haldokló fejét.

Az a kevés bú, mit koronként
Szivünkre rácseppente,
Nem keseríté boldogságunk,
Sőt azt még sokkal édesebbé tette…
Fonjunk áldásból líliomfüzért,
Megkoszorúzni haldokló fejét.

Haldoklik ő, már csak néhány halk
Szívdobbanás van hátra,
S az örök éj borúl e szemre,
Mely boldogságunk hajnalfényét látta…
Fonjunk áldásból líliomfüzért,
Megkoszorúzni haldokló fejét.

4

Az esztendőnek a halála
Oly ünnepélyes egy halál!
Ilyenkor minden jobb halandó
Elzárkozik, magába száll,

S nem hogy barátnak, hanem még az
Ellenségnek is megbocsát,
És ez valóban nagyszerű, szép;
De én is így tegyek-e hát?

Csak a zsarnok s a szolgalélek,
E kettő az én ellenem,
S én zsarnokoknak s rabszolgáknak
Bocsássak meg?… nem, sohasem!

Az isten ítélőszékénél,
Még ott sem mondok egyebet:
“Hogysem ezeknek megbocsássak,
Inkább elkárhozott legyek!”

(1847)

Ami nélkül nem létezhet sem szilveszter, sem újév, de más ünnep sem: egy kis pezsgő-történelem

Az egész világon elterjedt szokás, hogy pezsgővel koccintunk az újévre. Percekkel éjfél előtt kitöltjük a pezsgőt a poharakba, akkor is, ha egyedül vagyunk, kettesben, meghitten ünnepelünk, vagy nagy társaságban, családdal és barátokkal együtt töltjük ezt az estét. A Himnuszt követően az üvegpoharak csilingelése következik. Az újév első perceiben a pezsgő sokakat felmelegít és felvidít: egy pohár után szebb és barátságosabb lesz minden. De vajon honnan ered ez a hagyomány? Miért éppen pezsgő kerül a poharakba? Miért olyan a pezsgőspohár alakja, amilyen?

A pezsgő a bor egy variánsa, feltehetőleg Franciaország Champagne régiójában „született,” bár a franciák és az angolok között a mai napig vita tárgya. A legelterjedtebb legenda szerint egy XVII. században élt, Dom Pérignon nevű atya, a hautvillier-i bencés apátság szerzetese és pincemestere volt az, aki véletlenül feltalálta az italt. A történet szerint a készlethiány miatt jobb híján parafából készült dugóval palackozta a borokat, ami benntartotta a szén-dioxidot, ezáltal pezsgővé vált az ital.

Azonban ezt a tévedést nem is volt olyan könnyű reprodukálni. Kezdetben sokat kísérleteztek a megfelelő cukormennyiség eltalálásával, a kísérleteket pedig sokáig „az ördög borának” hívták. Ha ugyanis túl sok cukor került az elegybe, a pezsgőspalack felrobbant, az ital pedig kárba veszett.

A pezsgő hamarosan papok és királyok italává vált. Nem csak a kolostorban szerették meg az egyedi bor-variánst, hanem a koronásudvarokban is: a reimsi székesegyházban tartott királyi koronázásokon is ezzel koccintottak. Végül nem csak kivételes alkalmak, hanem a mindennapok kedvelt italává vált. S vajon ki más teremthetett volna divatot Franciaországban a pezsgőzésből, mint XIV. Lajos? A mai napig tartó pezsgős reggelik ötletét állítólag neki köszönhetjük.

A pezsgő és az asszonyok

A pezsgőzés hagyományához, kereteihez, rítusához Lajos fia is hozzájárult: az ő ízlését dicséri a pezsgőspohár formája. A legenda szerint XV. Lajos szeretőjének, Madame de Pompadournak a kebleiről mintázták a széles, öblös poharakat. A hölgyről tudjuk, hogy előnyben részesítette a pezsgőt, ő jelentette ki, hogy ha pezsgőzik, akkor is szép marad, szépnek látszik – ellentétben a borfogyasztással.

A XVIII. században egyre több jól menő, híres borkereskedő kockáztatott, és kezdett el a pezsgőgyártással foglalkozni, hogy az új, erősödő piaci igényeket kiszolgálja. A Pommery, a Moët et Chandon, a Mercier, a Cliquot ma is népszerű pezsgőmárkák. Utóbbi gyár arról híres, hogy a 19. században egy hölgy, a 19 évesen özveggyé lett Madame Cliquot vette át a gyár vezetését, majd a család és környezete rosszallása ellenére ragaszkodott ehhez a pozíciójához.  Felvirágoztatta a gyárat és feltalálta a „rázóállványt,” amely a pezsgőkészítés egyik fő eszközévé vált.

A XIX. század második felében a pezsgő már a nép itala volt: a francia gyárak egy évre leosztva több millió palack pezsgőt adtak el, s nagyjából ugyanennyit exportáltak. Végül Franciaország egyeduralma megtört, Magyarországon, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban is gyártottak pezsgőt a 19. századra. A század végén hazánkban 8 jelentős pezsgőgyár működött, melyek közt ott volt a budafoki Törley gyár is.

Pezsgő a tányéron: szilveszteri édesség

A koktélokhoz hasonlóan itt egy remek édesség recept, ami szintén pezsgős alapú. A szilveszteri sütemények, édességek kapcsán általánosan van egy jó tanácsunk: olyat kínálj, ami praktikusan szervírozható, tálalható, nem túl krémes, és ami viszonylag apró. Ha valami igazán különlegesre vágysz, de szeretnéd, hogy illeszkedjen az ünnepi menübe, akkor keress olyan receptet, aminek az alapja a pezsgő – ilyen ez a trüffelgolyó is.

Addig forrald a pezsgőt egy edényben, amíg nem csökken a felére a mennyisége, majd keverd hozzá a tortazselét, aztán hagyd kihűlni. Amig hűl, olvaszd meg a csokoládét, add hozzá a tejszínt, majd a kihűlt krémet. Hagyd a masszát állni a hűtőben egy óráig, ettől jobban formázhatóak lesznek a golyók. Gyúrj a masszából kicsi golyókat, majd tetszés szerint forgasd meg őket porcukorban, kókuszban vagy mandulapehelyben.

A pezsgőalapú koktélokat és édességeket az alább oldalról vettük:

https://www.life.hu/eletmod/20151228-szilveszterre-pezsgoalapu-koktelok-a-holy-bucket-a-french-75-es-a-bellini.html

7 babonás tipp a szilveszteri menühöz

A szilveszternek ma is az egyik központi eleme az evés, de a szilveszteri menü nem csupán finom, hanem szimbolikus is. Íme néhány fontos, hagyományos étek, aminek az asztalra kell kerülnie, ha vendégül látod barátaidat, vagy családodat szilveszter éjszakáján:

1. Fogyasszatok valamit, amiben malac van, mert szerencsét hoz.
2. Szeretitek a káposztát? Ki ne hagyjátok a salátából, mert pénzt hoz a házhoz!
3. A japánok szerint, aki szilveszterkor soba tésztát eszik, annak hosszú lesz az élete.
4. A hal gazdagságot hoz, pikkelyei mind egy-egy pénzérmét szimbolizálnak.
5. Azt mindenki tudja, hogy a lencse fogyasztása után szintén pénz áll a házhoz, de ha unod, akkor a bab és a borsó is tökéletesen megteszi.
6. Az édesség is fontos: a süteménybe tett mazsola a fentiekhez hasonlóan jólétet hoz a jövő évben.
7. Ne tálalj fel olyan ételt, amiben szárnyas van, mert az balszerencsét hoz.

7 tipp szilveszteri bulikhoz

Ha te szervezed a szilveszteri bulit, akkor fontos, hogy megfelelően készítsd fel az otthonod a vendégek fogadására, és az új év köszöntésére. Íme 7 ötlet, amik hozzájárulnak a fergeteges szilveszterhez!

1. Ha otthon ünnepelsz, akkor a szilveszteri dekoráció alap. Akár megvásárolod, akár te készíted el a saját kezeddel, gondoskodj róla, hogy a lakás méltóképpen fogadja az új évet!
2. Szerezz be egyéb partikellékeket is: jöhet a vicces paróka vagy kalap, a csillámpor, a csillogós körömlakk, a szerpentin és a trombita. De ha lehet, legyél kímélettel a környezetedre, pontosabban a környezetedben élő állatokra: hanyagold a petárdát.
3. Ha házibulit szervezel, legyen jelmezes, tematikus parti. Ha tudod, hogy a társaság erre csak fokozottan vevő, akkor csak legyen annyi megkötve a dress code-ban, hogy mindenki álarcban érkezzen. Készítsetek egy álarcos és egy álarc nélküli csoportos szelfit!
4. Legyenek kis, színes pohárjelölőid is otthon, így elkerülheted az állandó „ez kinek a pohara?” jellegű kérdéseket. Gondolj a környezetre is, műanyag helyett papír- vagy üvegpoharakat használj!
5. A hangulat fokozása érdekében szerezz be éjfél utánra egy pinatát. Ez akkor is nagyon jó móka, ha a családdal ünnepelsz: a gyerekek imádni fogják, de a felnőtteknek is tetszeni fog, ahogy rituálisan „szétveritek” az óévet.
6. Könnyítsd meg a dolgod, áztasd be a lencsét, mielőtt nekiszaladsz az éjszakának!
7. Otthonodban valamilyen formában jelenjenek meg az ünnephez kapcsolódó, újévi szerencse-jelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere, patkó és a malac.

+1 végül, de nem utolsósorban: a szilveszteri után olvasd el az újévről szóló cikkünket is!

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!