December 24-e: Szenteste és Karácsony vigíliája

Karácsony közeledtével kitüntetett figyelmet kap szenteste annak ellenére, hogy a karácsonyt december 25-én és 26-án ünnepeljük. Ez természetesen nem véletlen, ráadásul nem is újkeletű dologról van szó: ez a nap a Karácsony Vigíliája. Lássuk, miről is van szó és mit jelent a szenteste és mit érdemes tudni ezzel kapcsolatban!

C

Reklám

B

Reklám vége

A karácsonyi időszak, az advent az év egy igen különleges időszaka. A fények, az illatok, a színek, de még az emberek hozzáállása is megváltozik ilyenkor, és minden egyes porcikánkban érezzük, hogy hamarosan valami nem mindennapi dolog történik majd.

A karácsony és a szenteste eredete

Amióta van olyan ember a föld kerekén, aki földműveléssel foglalkozik, azóta igen komoly jelentősége van az évszakoknak, és az év egyes szakaszaiban jellemző időjárásnak.
Tavasszal és nyáron, amikor meleg van, a legtöbb esetben a bőség és jólét jellemezte az adott közösség életét, ám a hideg téli napokon az éhezés, a hideg és a sötét kerítette hatalmába az embereket.

Ahhoz, hogy jobban megérthessük a szenteste lényegét, egészen az ókorig kell visszautaznunk az időben, amikor hálaadó, köszöntő rítusokkal ünnepelték a téli napfordulót. Örömre adott okot, hogy innentől kezdve a nappalok egyre hosszabbodtak, és szépen lassan a fény átvette a hatalmat a sötétség felett. A különböző rítusok a szomorú, kétségbeesett, elcsigázott emberekbe reménységet, hitet öntöttek, ami által könnyebben viselték azt az időt, ami az első meleg, tavaszi napsugarak beköszöntéig hátravolt.

Hogy miért érdekes mindez a keresztény szenteste kapcsán? Nos az ókori Rómában Szaturnusz a földművelés, valamint a paraszti munkák istene volt, és december 17 -e és 24-e között tartották az úgynevezett Szaturnália ünnepeket. Ilyenkor az emberek hatalmas lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével ünnepelték az istenséget, emellett szokás volt, hogy a szolgákat megajándékozták, sőt, bizonyos munkák tiltva is voltak ezeken a napokon. A rómaiak a házaikat is kidíszítették, jellemzően örökzöld borostyánágak kaptak itt helyet. A naptárreformig a Római Birodalomban az új év kezdete is ekkorra esett, ami külön okot adott az ünneplésre. Bár a kereszténységgel eltűnt Szaturnusz isten, de a fenti szokások megalapozták a mai ünnepkör alapjait. Nem véletlenül nevezték ki december 25-öt Jézus születésnapjának a IV. században.

Szenteste szokásai

A vigilia jelentése: az ünnep (elő)estéje, a szó a latin virrasztásból ered. A szerzetesi körökben ilyenkor szokás volt ébren maradni egész éjjel és imádkozni, illetve a római katolikus családokban sokszor böjtöltek 24-én, melyet az esti harangszóig tartottak – utána kezdődhetett az ünnepi lakoma.

A szenteste köré igen sokféle népszokás épült, ezek sok helyen olyan hagyományokká nőtték ki magukat, amelyeket a mai napig tartanak. Lássuk a legnépszerűbbeket!

A betlehemezés

Ez leginkább az 1800-as, 1900-as években volt jellemző, akkoriban szenteste délutánján a gyerekek betlehemezni jártak. E szokás középpontjában Magyarországon leginkább a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka állt. A résztvevők házilag készített jászol vagy templom alakú betlehemet hordoztak magukkal, és igyekeztek eljátszani Jézus születésének éjszakáját. Megidézték a várandós Mária és József szálláskeresését, amikor olyan sokan elküldték őket, mígnem egy istállóban leltek nyugalomra és itt született meg a kis Jézus. Eljátszották, ahogy az angyal ébresztgeti a mezőn nyugovóra tért pásztorokat, akik ajándékkal érkeznek a Megváltóhoz. Végül a betlehemezést adománykérő formulák zárták.

Az asszonyok minden házban sütöttek kalácsot vagy kenyeret a fiataloknak, sőt, sok helyen kaptak még zsírt, szalonnát, kolbászt, pénzt, valahol pedig pálinkát is. Volt egy ének, amelyet sok helyen énekeltek az ablakok alatt:

Csordapásztorok,
midőn Betlehemben,
Csordát őriztek
éjjel a mezőben,

Isten angyali
jövének melléjök,
Nagy félelemmel
telik meg ő szivök.

Örömet mondok
néktek, ne féljetek,
Mert ma született
a ti üdvösségtek.

Menjetek el csak
gyorsan a városba,
Ott találjátok
Jézust a jászolba.

Elindulának,
és el is jutának
Szűz Máriának
jónapot mondának.

Nem találták őt
fényes palotába,
Hanem istálló
szegény jászolába.

Aki az ég s föld
sarkait fönntartja,
Nem lel más helyet,
hol fejét lehajtsa.

A szenteste megterített asztal

Az ételeken felül a szentestére terített asztalnál is számos hagyomány és szokás kapott helyet. Hazánkban is jellemző, sok helyen a mai napig, hogy az itt megjelenő tárgyak, ételek és italok nem csupán emelik az ünnep fényét, de komoly szimbolikával is bírnak.

Sőt, sok olyan apróság is helyet kapott itt, amelyek a háznak és annak lakóinak áldását, tevékenységük sikerességét, emellett pedig egészségük, valamint a jó termés és bőség biztosítását tűzte ki célul a következő esztendőre. Az asztalra vagy alá helyezett tárgyak, eszközök ezen túl különleges hatalommal ruházódtak fel:

 

  • magát az abroszt például csak egyszer használták az asztalon. Az ünnep után vetőabroszként vagy sütőabroszként alkalmazták a bő termés és a jó kenyér érdekében.
  • az asztalra minden esetben egész kenyér került, sohasem szeletek. Ennek apropója az volt, hogy az eljövendő egész esztendőben legyen kenyere a családnak és ne kelljen nélkülözniük.
egész kenyér szentestére
  • Az állatokra is gondoltak, hiszen az asztal alá szénát, szalmát vitt be a gazda, amelyet később az ólakban és istállókban fel is használtak. Ez biztosította egész esztendőre az egészségüket.
  • A szalma mellett sok helyen szerszámok és egyéb használati tárgyak is kerültek ide, ugyanis ez hozzájárult ahhoz, hogy minden tevékenységükben hasznosak, hatékonyak legyenek a következő évben az itt összegyűlők.
  • Az asztal alá helyezett magvakkal, szemes terményekkel teli szakajtókkal a bő termést igyekeztek biztosítani.
  • Főleg a református családoknál volt tradíció az, hogy a lélek nyugalma érdekében az ételek mellé tették az imádságoskönyvet vagy Bibliát.
  • Általánosan elterjedt hiedelem volt emellett sok háznál az, hogy a karácsonyi asztaltól a gazdasszony nem állhatott fel, mert akkor a kotlósai a következő évben nem tojnak majd jól.
  • Bizonyos helyeken a vacsora után az asszonyok a szomszédok kazlához mentek, ahonnan egy marékkal elcsentek a szalmából. Ebből néhány szálat a kotló alá tettek a bőséges tojás érdekében, míg a többivel másnap begyújtottak a tűzhelyen. Úgy vélték, hogy mindezzel az egész évi szerencséhez és az egészséghez járulhatnak hozzá.
C

Reklám

B

Reklám vége

A szenteste és a karácsony vigíliájának egyéb szokásai

Fontos szokás volt még a Szenteste kapcsán, hogy ezen a napon kizárólag a ház körül volt szabad dolgozni, a mezőn vagy egyéb más helyen való tevékenykedés teljes mértékben tiltott volt. Emellett ezen az egy napon semmit nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét – ezt sok helyen a mai napig tartják még.

Éjjel szokás volt továbbá úgynevezett aranyos vizet vagy életvizet meríteni a templomban, ami a család egészségét biztosította a következő évre. Hatását azzal is fokozták, hogy pénzt és piros almát dobtak bele, hazaérve a miséről ebben mosdott az egész család, ugyanis a hiedelem szerint ebben fürösztötték a Jézuskát is.

Bizonyos vidékeken az éjféli mise ideje alatt a pásztorok körbejárták a templomot, ahol kürtöléssel és ostorcsattogtatással zajt keltettek, ezzel tartották távol a gonoszt. A misét követően pedig megrázták a gyümölcsfákat, ezzel biztosítva azt, hogy bő legyen a termés a következő szezonban. Az éjféli miséhez kapcsolódott még a Luca-napi Luca-szék is, amit karácsony előtt kezdtek el faragni, és a misén erre felállva figyelték meg a boszorkányokat.

luca széke

Mire jó a Luca széke? Miért és kik készítik el?

A Luca szék elkészítése a boszorkányok felismerésének, leleplezésének igényéből létrejött, kedves hagyománnyá alakult babona. Immár a Luca nap és a szentesti éjféli mise között eltelt időszak jelképe lett, mivel ezen időszak alatt készül el.

Mindezeken felül pedig az állatoknak is különféle, mágikus erővel bíró ételeket adtak, így kaphattak például szentelt ostyát vagy piros almát is. Ezzel járultak hozzá ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, és sok tejet/tojást/húst/gyapjút adjanak a következő esztendőben.

Mit viseltek az emberek karácsonykor?

Már évtizedekkel ezelőtt is szokás volt az, hogy ezen az estén a féltve őrzött ünneplő ruhát (amit akkoriban csak a templomban és különleges alkalmakkor viseltek) elővették a szekrény mélyéről, és ebben ültek le az ünnepi asztalhoz karácsony előestéjén. Ma is sok család van, ahol nem múlhat el az ünnep anélkül, hogy ne öltöznének ki a legszebb ruháikba az emberek. Sokak szerint ennek a ruhadarabnak nem szabad újnak lennie, máskülönben az új esztendőben a balszerencse fog kísérteni.

Mindez abból eredhet, hogy a babona szerint az eseményhez illően felöltözni szerencsét hoz – vagy egyszerűen csak már régen is úgy érezték az emberek, hogy jó megtisztelni valamivel a különleges alkalmakat.

Karácsonyfa és más díszítések

Bár ma már elképzelni sem tudjuk a szentestét feldíszített karácsonyfa nélkül, ám ez nem volt mindig így – a karácsonyfa-állítás a kutatások és feljegyzések szerint újabb keletű szokás. A német hagyományokból ered, annak idején első körben az arisztokraták között terjedt el, majd a városi polgárság, a falusi értelmiség, végül a parasztság is becsatlakozott ebbe a körbe.

Hazánkban először Brunszvik Teréz állított karácsonyfát 1824-ben. Később József nádor harmadik neje, Mária Dorottya, a Podmaniczky család, valamint Bezerédj család is csatlakozott ehhez az ünnepi hagyományhoz, ami egyre elterjedtebbé vált a polgárság körében. Az ország keleti felében csak a 2. világháború után honosodott meg végleg a szokás.

karácsonyfa története

A karácsonyfa története

Érdekel, hogy honnan ered a karácsonyfa-állítás hagyománya? Vajon ki volt az első, aki Magyarországon fenyőt állított? Honnan származik az üveggömb és mi az a termőág? Olvasd el a cikket és elmeséljük a karácsonyfa történetét!

Sok helyen a feldíszített karácsonyfa is az ünnepi asztal egyik sarkára került, a családtagok által készített díszekkel ékesítették, így például aranyozott dió, alma, mézeskalács és egyéb aprósütemény került ide. A fa alá pedig fokhagymát, almát, ostyát és mézet, diót, öregbabot, lencsét, sót és borsot is tettek. Emellett itt helyezték el a frissen sült kenyeret és kalácsot, amelyet háziszőttes asztalkendővel takartak le. Sok helyen erre a finomságra rárakták a családfő ünnepi kalapját is, melyet Szent József kalapjának neveztek, így védték meg a család szerencséjét és békességét annak érdekében, hogy minden családtag a következő esztendőben egészséges és szerencsés legyen.

Az ajándékozás a karácsonyfa-állítás szokásánál is újabb szokás: ajándékot régen a kántálók, betlehemezők, köszöntők kaptak, ma már azonban a legtöbb családban elképzelhetetlen az ünnep ajándékok és meglepetések nélkül.

C

Reklám

B

Reklám vége

Hogyan ünneplik a szentestét más országokban?

A legtöbb országban – akárcsak Magyarországon – nagy jelentősége van a szentestének a mai napig, ám a szokások nagy mértékben eltérőek.

  • Írországban például ez az este a család körében telik, ahol hagyományos magvas süteményt fogyasztanak, az ablakokban elhelyezett égő gyertyák pedig Máriának és Józsefnek hivatottak utat mutatni. Az ajándékok egy zsákba kerülnek, először ezt bontják ki és csak ezután ülnek le vacsorázni. Másnap az emberek többsége ellátogat a lóversenyre. Vidéken létezik egy, a betlehemezéshez hasonló hagyomány, amelynek keretein belül ócska ruhába öltözött fiúk járnak házról-házra, énekelnek, és igyekeznek egy kis aprópénzt gyűjteni.
  • Csehországban az a mondás járja, hogy Szenteste csodák történnek, sőt, ez az éjszaka megsúghatja a jövőt is. Az ajándékokat itt is ekkor bontják ki, a meglepetések érkezését a gyermek Jézus jelzi csengettyűjével.
  • A szomszédos Szlovákiában viszont már az első adventi gyertya meggyújtásával kezdetét veszi a karácsony. A karácsonyeste állított fát a család együtt díszíti, a pozsonyi patkóval záródó vacsora után ajándékozzák meg egymást.
  • Lengyelországban szenteste napján az ünnepi vacsorát imával kezdik, majd egy különös, tradicionális ételt, Oplattecket esznek. Ez egy, a Szűz Máriát, Józsefet vagy a kis Jézust ábrázoló különleges ostya, amely kapcsán mindenki fogadalmat tesz és kibékül azokkal, akikkel haragban van. Ebben az időszakban nincs helye rossz érzéseknek a szívekben. Szokás továbbá az is, hogy az asztalterítékek közé szalmát raknak, emellett minden esetben fenntartanak egy helyet a váratlan vendégek számára, hiszen ilyenkor mindenkinek helye van a családi körben. Szenteste királynak, ördögnek, angyalnak és pásztornak öltözött gyerekek járják az utcákat házról-házra, ahol süteményt és pénzt kapnak.
  • Franciaországban egy kicsit más a helyzet, ugyanis karácsonyfa helyett vagy mellett a lakást fagyöngyökkel díszítik, a kisgyerekek pedig a tűzhely közelébe készítik cipőjüket, hogy szenteste éjjelén, amíg ők misén vannak, a kéményen keresztül érkező Père Noël vagy Père Callende ajándékot tegyen bele. A misén Jézus születésének történetét is előadják a templom előtti téren. Sok helyen a mai napig szokás az, hogy a nappali egyik sarkába jászol kerül, amelyet a gyerekek építenek fel. A menü ilyenkor jellemzően osztriga és kagylótál, libamáj és szárnyasok, emellett jellegzetes édességük a fahasábot formázó csokoládétorta, a „fatörzs”, az úgynevezett Buche de Noël. A délebben fekvő területeken az éjféli misét követően a halászok a kis Jézus iránti szeretet és tisztelet jeléül hallal teli kosarat tesznek az oltár elé.
  • Hollandiában december 24-e munkanap, ám szentestén ők is ünnepi vacsorát rendeznek. A legtöbb esetben vadételek, pulyka, sertés és édesség is kerül az asztalra. Hagyományos süteményük a mézeskalácsot idéző taai-taai, valamint a pepernootiges, egy borsos sütemény. Gyakori emellett a letterbanket (betűsütemény) és az Oliebollen, egy porcukorral megszórt, gömbölyű fánk-különlegesség.
  • Belgiumban főként december 6-án ajándékoznak, szenteste csak kisebb dolgok kerülnek a karácsonyfa, vagy tűzhely közelébe tett zoknikba.

Amikor közeleg az év vége és eljön december 24-e, egy pillanatra mindenhol „megáll a világ”. Az emberek magukba néznek, végre a szeretteik körében lehetnek, pihenhetnek, és egy kicsit mindenki azt teheti, amihez csak kedve van. Ilyenkor nincs rohanás, nincsenek szürke hétköznapok és nem kell aggódni semmi miatt. A jó társaságot, a finom ételeket és a sok szeretetet pedig megkoronázzák az őseinktől fennmaradó szokások és hagyományok.

A ti családotok hogy ünnepli a szentestét, karácsony vigiliáját?

C

Reklám

B

Reklám vége

Már most tűkön ülsz, úgy várod a karácsonyt? Pillants rá karácsonyi visszaszámlálónkra, hogy megtud hány nap van még karácsonyig!

hány nap van karácsonyig

Hány nap van karácsonyig? Karácsonyi visszaszámláló

Mennyi idő van karácsonyig? Pillants rá karácsonyi visszaszámlálónkra, hogy megtudd mennyit kell még aludni a december 25-ig!

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!

Kapcsolódó cikkeink
C

Reklám

B

Reklám vége

Legújabb cikkeink
C

Reklám

B
Reklám vége
B

Reklám vége

C

Reklám

B
Reklám vége
C

Reklám

B
Reklám vége