Vízkereszt szokások, népszokások: ezek kapcsolódnak a legősibb keresztény ünnephez
Szerző: Balogh Liza | 2023.01.05.
Reklám
Reklám vége
Tartalomjegyzék
Kapcsolódó cikkeink
Minden keresztény ünnephez, így a vízkereszthez is köthetők vallási hagyományok és népszokások, amelyeket évszázadokig tartottak fenn. Bizonyos liturgikus hagyományok még a mai napig élnek, az ünnep elválaszthatatlan részévé váltak. Hogy milyen ünnep a vízkereszt, elolvashatod a vízkeresztről szóló részletes írásunkból, de ha kíváncsi vagy, milyen vízkereszt szokások, népszokások alakultak az ünnep köré, olvasd tovább cikkünket.
A legfontosabb a vízkereszt szokások, népszokások közül: a vízszentelés
A vízkereszt napja három ünnepet foglal magában: a napkeleti bölcsek imádásának ünnepét, a kánai menyegzőn tett csoda (a víz borrá változtatása) ünnepét és Jézus megkeresztelkedésének ünnepét.
A vízzel nem csupán keresztelkedni lehet, hanem az egyházi hagyományok szerint, a szentelt víz sok minden másra is használható. A szentelt víz ereje megvédte a házakat a bajtól, az újszülöttet és az anyát, vagy éppen a háziállatokat a betegségtől, de meg lehet szentelni vízzel ételt, búzát, gyümölcsöt, bort, harangot és szinte bármit, amit óvni akarunk.
Ahhoz azonban, hogy a víz kifejthesse áldásos hatását, rituálisan meg kellett áldani, meg kellett szentelni. A nyugati egyházban a pap először a sót áldja meg, amelyet aztán elvegyít további szentelő imádkozás közben a vízben.
A víz megszentelésének egyházi szokása a 6. századtól kezdve terjedt el az egyházon belül, majd Itálián keresztül magyar területre a 11. században érkezett meg.
Krétaszentelés és házszentelés
Vízkereszt napjának és szertartásainak része a víz mellett a krétaszentelés is. A kréta megáldása azért volt fontos, hogy a szentelt íróeszközökkel az áldást átvihessék a házakra, vagyis elvégezhessék a házszentelés szertartását.
A házszentelést a pap évente végezte el a házakon, illetve olyankor is, ha új pap érkezett a templomba. Ekkor az új pap meglátogatta a közössége tagjait, bemutatkoztak egymásnak és egyben elvégezte a szentelt víz segítségével a házszentelést is.
A házszenteléskor a pap áldást szórt a házra, meghinti a falakat az előzetesen már megszentelt vízzel, majd a családfő felírta az ajtó fölé az ajtófélfára a megszentelt krétával az alábbi számokat és betűket.
Az adott év első 2 számjegye + G (vagy C) + M+ B + az adott év utolsó 2 számjegye.
Tehát ez 2023-ban így néz ki: 20 + G + M + B + 23
A G betű a Gáspár, az M a Menyhért és B a Boldizsár kezdőbetűje, azonban a G helyett írható C is, ugyanis a latin Christus Mansionem Benedicat vagyis „Krisztus áldja meg e házat” kezdőbetűit is jelentheti az ajtó fölé írt betű- és számsor.
Házszentelés 2021-ben történt. Kép forrása: Wikimedia Commons
Koledálás
A koledálás egy szláv eredetű, ma már nem, vagy csak ritkán használt szó, amelynek jelentése adománygyűjtés (az idegenszavak szótára szerint). A koledálás magyar területen inkább csak a vízkereszt napi – akár házszenteléssel egybekötött – egy énekszóval házról házra járó adománygyűjtés, alamizsnagyűjtés volt.
Másutt gyakran a tanítók részére tartott adománygyűjtést vagy a karácsonyi köszöntőt és gyűjtést nevezték koledálásnak, de valójában koledálás bármi lehet, ami adománygyűjtés. Az Arcanum leírása szerint „a szegény diákok, betegek javára koledál; az iskola, a templom építésére koledál; élelmet, pénzt koledál.” és egyben idézi Jókai Mór szavait is: „Hallja, én nem megyek többé a Sasba magának ebédet koledálni.”
Reklám
Reklám vége
Háromkirályjárás vagy háromkirályozás
A kora középkortól kezdve szokásos vízkereszti köszöntők voltak a csillagénekek, amelyekhez pásztorjelenetek kapcsolódtak, mint a háromkirályok látogatása és a Heródes-játékok. Ezekből a szokásokból a háromkirályok látogatása, vagyis a háromkirályjárás maradt fenn legtovább, azonban mára már ez a szokás is eltűnőben van, manapság a háromkirályjárással inkább csak Erdélyben találkozhatunk.
Háromkirályozó lányok. Kép forrása: Magyar Néprajzi Lexikon
A vízkereszti háromkirályjáráskor gyerekek járták végig a falu házait, ahol adományt, édességet, finom falatokat várva elevenítették fel verseket szavalva, énekekkel tarkítva a napkeleti bölcsek történetét. A körmenetben három fiú vagy három lány vett részt, díszes süvegekben, csillaggal díszített bottal, egyes területeken – például Somogyban – kinyitható, behúzható rugósboton hordott csillaggal.
A kinyitható-behúzható rugósbot, végén a csillaggal. Kép forrása: Dömötör Tekla: Magyar Népszokások
A háromkirályjárás előadási módja területenként és évről évre is változott, az egyetlen állandó eleme a gyerekek előadásának a csillagének eléneklése volt:
Háromkirályok napját,
Országunknak egy istápját,
Dicsérjük énekkel,
Vigadozó versekkel,
Szép jel és szép csillag
Szép napunk támad.
Heródes-játék
A Heródes-játékról már a 11. századból maradt fent emlék, ugyanis a győri püspök szertartáskönyvében fellelhető Tractus Stellae (Csillagjáték) részét képezte. Később a népi színjátszás egyik jellegzetessége lett a Heródes-játék és főként a német nemzetiségű parasztság körében terjedt el szokásként karácsonykor és vízkeresztkor.
A Heródes-játékot karácsonykor a betlehemezéssel együtt adták elő, valamint vízkeresztkor önálló színjátékként. Hasonlóan a háromkirályjáráshoz, ennek a központi szereplői is napkeleti bölcsek. A cselekmény szerint a három király találkozik Heródessel, majd egy angyallal, aki figyelmezteti őket Heródes elkerülésére. Ezt követően a cselekményben megjelenik a napkeleti bölcsek megérkezése Jézushoz a jászolba. Esetenként megjelent a Heródes által elrendelt gyermekgyilkosság is.
Karácsonyfa lebontása is január 6.-án esedékes
Sokan imádják a karácsonyfa jelenlétét a házban, emlékezteti az embert a meghitt szentestére, a békés családi együttlétekre, de a fenyőillat is hozzájárul az ünnepi nosztalgiához. Ez családonként (és fenyőtípusonként) változik, hogy mikor búcsúznak el a karácsonyfától, némelyek egészen sokáig, január végéig, februárig is megtartják a karácsonyfát.
A hagyományok szerint azonban a karácsonyfa leszedése, lebontása is a vízkereszt napjához kötődik. Ez a vízkereszt szokások közül egy újabb keletű hagyomány, hiszen maga a karácsonyfa-állítás is egy viszonylag újabb a keresztény ünnepekhez kapcsolódó tradíciók között.
De miért kapcsolódik vízkereszthez a karácsonyfa lebontása?
A vízkereszt egy választóvonal a karácsonyi ünnepkör és a farsangi ünnepkör között. Január 6.-a lezárja a téli ünnepek legmeghittebb, leginkább várt ünnepét a karácsonyt, ezért a karácsonyi díszek is jelentőségüket veszítik legalábbis a legközelebbi karácsonyig. Ugyanez a nap egyben elindítja a tavaszra való várakozást, a tél elűzését, a színekkel, bulikkal egybekötött karneváli időszakot, a farsangot.
Reklám
Reklám vége
Forrás:
Magyar Katolikus Lexikon
Magyar Néprajzi Lexikon
Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás
Borítókép: A ravennai Új Szent Apollináriusz-bazilika mozaikja a napkeleti bölcsek látogatásáról. Forrás: 123rf
Kapcsolódó cikkeink
Reklám
Reklám vége
Legújabb cikkeink
Reklám
Reklám vége
Iratkozz fel az új cikk értesítőnkre!
Rendszeresen elküldjük neked az új cikkeinket emailen.
Havonta egyszer küldünk neked emailt, de ha gyakrabban rakunk fel új érdekességeket, akkor lehet, hogy többször kapsz tőlünk értesítőt.
Reklám
Reklám vége
Kapcsolódó cikkek
Boldog új évet! Újévi köszöntők, üdvözletek, jókívánságok képekkel Gyönyörű karácsonyi üdvözletek, képeslapok Mire jó a Luca széke? Miért és kik készítik el? Hány nap van karácsonyig? Karácsonyi visszaszámláló Mikor jön a Mikulás? Télapó visszaszámláló Mikor kell leszedni, lebontani a karácsonyfát? Szívhez szóló karácsonyi idézetek Valentin-napi ajándék ötletek: 61 tipp, hogy mivel lepd meg a párodat Farsang: minden, amit tudni akartál róla