Vízkereszt szokások, népszokások: ezek kapcsolódnak a legősibb keresztény ünnephez

Szerző: | 2023.01.05.

C

Reklám

B

Reklám vége

Kapcsolódó cikkeink

Minden keresztény ünnephez, így a vízkereszthez is köthetők vallási hagyományok és népszokások, amelyeket évszázadokig tartottak fenn. Bizonyos liturgikus hagyományok még a mai napig élnek, az ünnep elválaszthatatlan részévé váltak. Hogy milyen ünnep a vízkereszt, elolvashatod a vízkeresztről szóló részletes írásunkból, de ha kíváncsi vagy, milyen vízkereszt szokások, népszokások alakultak az ünnep köré, olvasd tovább cikkünket.

A legfontosabb a vízkereszt szokások, népszokások közül: a vízszentelés

A vízkereszt napja három ünnepet foglal magában: a napkeleti bölcsek imádásának ünnepét, a kánai menyegzőn tett csoda (a víz borrá változtatása) ünnepét és Jézus megkeresztelkedésének ünnepét.

A vízzel nem csupán keresztelkedni lehet, hanem az egyházi hagyományok szerint, a szentelt víz sok minden másra is használható. A szentelt víz ereje megvédte a házakat a bajtól, az újszülöttet és az anyát, vagy éppen a háziállatokat a betegségtől, de meg lehet szentelni vízzel ételt, búzát, gyümölcsöt, bort, harangot és szinte bármit, amit óvni akarunk.

Ahhoz azonban, hogy a víz kifejthesse áldásos hatását, rituálisan meg kellett áldani, meg kellett szentelni. A nyugati egyházban a pap először a sót áldja meg, amelyet aztán elvegyít további szentelő imádkozás közben a vízben.

A víz megszentelésének egyházi szokása a 6. századtól kezdve terjedt el az egyházon belül, majd Itálián keresztül magyar területre a 11. században érkezett meg.

Krétaszentelés és házszentelés

Vízkereszt napjának és szertartásainak része a víz mellett a krétaszentelés is. A kréta megáldása azért volt fontos, hogy a szentelt íróeszközökkel az áldást átvihessék a házakra, vagyis elvégezhessék a házszentelés szertartását.

A házszentelést a pap évente végezte el a házakon, illetve olyankor is, ha új pap érkezett a templomba. Ekkor az új pap meglátogatta a közössége tagjait, bemutatkoztak egymásnak és egyben elvégezte a szentelt víz segítségével a házszentelést is.

A házszenteléskor a pap áldást szórt a házra, meghinti a falakat az előzetesen már megszentelt vízzel, majd a családfő felírta az ajtó fölé az ajtófélfára a megszentelt krétával az alábbi számokat és betűket.

Az adott év első 2 számjegye + G (vagy C) + M+ B + az adott év utolsó 2 számjegye.

Tehát ez 2023-ban így néz ki: 20 + G + M + B + 23

A G betű a Gáspár, az M a Menyhért és B a Boldizsár kezdőbetűje, azonban a G helyett írható C is, ugyanis a latin Christus Mansionem Benedicat vagyis „Krisztus áldja meg e házat” kezdőbetűit is jelentheti az ajtó fölé írt betű- és számsor.

házszentelés

Házszentelés 2021-ben történt. Kép forrása: Wikimedia Commons

Koledálás

A koledálás egy szláv eredetű, ma már nem, vagy csak ritkán használt szó, amelynek jelentése adománygyűjtés (az idegenszavak szótára szerint). A koledálás magyar területen inkább csak a vízkereszt napi – akár házszenteléssel egybekötött – egy énekszóval házról házra járó adománygyűjtés, alamizsnagyűjtés volt.

Másutt gyakran a tanítók részére tartott adománygyűjtést vagy a karácsonyi köszöntőt és gyűjtést nevezték koledálásnak, de valójában koledálás bármi lehet, ami adománygyűjtés. Az Arcanum leírása szerint „a szegény diákok, betegek javára koledál; az iskola, a templom építésére koledál; élelmet, pénzt koledál.” és egyben idézi Jókai Mór szavait is: „Hallja, én nem megyek többé a Sasba magának ebédet koledálni.”

C

Reklám

B

Reklám vége

Háromkirályjárás vagy háromkirályozás

A kora középkortól kezdve szokásos vízkereszti köszöntők voltak a csillagénekek, amelyekhez pásztorjelenetek kapcsolódtak, mint a háromkirályok látogatása és a Heródes-játékok. Ezekből a szokásokból a háromkirályok látogatása, vagyis a háromkirályjárás maradt fenn legtovább, azonban mára már ez a szokás is eltűnőben van, manapság a háromkirályjárással inkább csak Erdélyben találkozhatunk.

háromkirályjárás

Háromkirályozó lányok. Kép forrása: Magyar Néprajzi Lexikon

A vízkereszti háromkirályjáráskor gyerekek járták végig a falu házait, ahol adományt, édességet, finom falatokat várva elevenítették fel verseket szavalva, énekekkel tarkítva a napkeleti bölcsek történetét. A körmenetben három fiú vagy három lány vett részt, díszes süvegekben, csillaggal díszített bottal, egyes területeken – például Somogyban – kinyitható, behúzható rugósboton hordott csillaggal.

csillag rugósboton

A kinyitható-behúzható rugósbot, végén a csillaggal. Kép forrása: Dömötör Tekla: Magyar Népszokások

A háromkirályjárás előadási módja területenként és évről évre is változott, az egyetlen állandó eleme a gyerekek előadásának a csillagének eléneklése volt:

|

Háromkirályok napját,
Országunknak egy istápját,
Dicsérjük énekkel,
Vigadozó versekkel,
Szép jel és szép csillag
Szép napunk támad.

Heródes-játék

A Heródes-játékról már a 11. századból maradt fent emlék, ugyanis a győri püspök szertartáskönyvében fellelhető Tractus Stellae (Csillagjáték) részét képezte. Később a népi színjátszás egyik jellegzetessége lett a Heródes-játék és főként a német nemzetiségű parasztság körében terjedt el szokásként karácsonykor és vízkeresztkor.

A Heródes-játékot karácsonykor a betlehemezéssel együtt adták elő, valamint vízkeresztkor önálló színjátékként. Hasonlóan a háromkirályjáráshoz, ennek a központi szereplői is napkeleti bölcsek. A cselekmény szerint a három király találkozik Heródessel, majd egy angyallal, aki figyelmezteti őket Heródes elkerülésére. Ezt követően a cselekményben megjelenik a napkeleti bölcsek megérkezése Jézushoz a jászolba. Esetenként megjelent a Heródes által elrendelt gyermekgyilkosság is.

Karácsonyfa lebontása is január 6.-án esedékes

karácsonyfa lebontása

Sokan imádják a karácsonyfa jelenlétét a házban, emlékezteti az embert a meghitt szentestére, a békés családi együttlétekre, de a fenyőillat is hozzájárul az ünnepi nosztalgiához. Ez családonként (és fenyőtípusonként) változik, hogy mikor búcsúznak el a karácsonyfától, némelyek egészen sokáig, január végéig, februárig is megtartják a karácsonyfát.

A hagyományok szerint azonban a karácsonyfa leszedése, lebontása is a vízkereszt napjához kötődik. Ez a vízkereszt szokások közül egy újabb keletű hagyomány, hiszen maga a karácsonyfa-állítás is egy viszonylag újabb a keresztény ünnepekhez kapcsolódó tradíciók között.

De miért kapcsolódik vízkereszthez a karácsonyfa lebontása?

A vízkereszt egy választóvonal a karácsonyi ünnepkör és a farsangi ünnepkör között. Január 6.-a lezárja a téli ünnepek legmeghittebb, leginkább várt ünnepét a karácsonyt, ezért a karácsonyi díszek is jelentőségüket veszítik legalábbis a legközelebbi karácsonyig. Ugyanez a nap egyben elindítja a tavaszra való várakozást, a tél elűzését, a színekkel, bulikkal egybekötött karneváli időszakot, a farsangot.

C

Reklám

B

Reklám vége

Forrás:

Magyar Katolikus Lexikon

Magyar Néprajzi Lexikon

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás

Borítókép: A ravennai Új Szent Apollináriusz-bazilika mozaikja a napkeleti bölcsek látogatásáról. Forrás: 123rf

Kapcsolódó cikkeink
C

Reklám

B

Reklám vége

Legújabb cikkeink
C

Reklám

B

Reklám vége

C

Reklám

B

Reklám vége

Kapcsolódó cikkek

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!