Augusztus 20: az államalapítás csodálatos ünnepe

Augusztus 20. Magyarország egyik nemzeti ünnepe, amelyen Szent István királyt és az államalapítást ünnepeljük. Az ünnepség során számos hagyományos és modern elemmel találkozhatunk, amelyek egyaránt tisztelegnek a múlt előtt és alkalmazkodnak a jelen igényeihez. Megismerheted az állami ünnepségek fő programjait, az egyházi szertartások jelentőségét, valamint a kulturális események, amelyek ezt a napot jellemzik. Fedezd fel Magyarország születésnapjának sokszínűségét.

C

Reklám

B

Reklám vége

Augusztus 20. története

Szent István uralkodása

I. István, Magyarország első királya, a középkori magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 975 körül született Géza fejedelem és Sarolt, az erdélyi Gyula lánya gyermekeként. Eredeti neve Vajk volt, amelyet később, keresztény hitre térve változtatott Istvánra, a vértanú Szent István tiszteletére. Uralkodása alatt döntő szerepet játszott Magyarország keresztény állammá válásában és a középkori európai integrációban.

István 997-ben, apja halála után lett a magyar törzsek vezetője. Az uralkodása kezdetén jelentős belső ellenállással kellett szembenéznie, különösen Koppány vezér részéről. István azonban legyőzte Koppányt, és megerősítette hatalmát. A béke megteremtése érdekében István folytatta apja, Géza fejedelem politikáját, és szövetségeket kötött az európai uralkodókkal.

A Julián-naptár szerint 1000 karácsonyán, vagy a ma használatos Gergely-naptár alapján 1001 január 1.-jén II. Szilveszter pápa megkoronázta Istvánt, így ő lett Magyarország első királya. Ezzel az eseménnyel Magyarország hivatalosan is királysággá vált és létre jött a független magyar állam. István legfontosabb lépései között szerepelt a kereszténység bevezetése Magyar Királyságban. Támogatta a keresztény hittérítést, templomokat és monostorokat alapított, valamint bevezette a tizedet, amely a templomok és a papság fenntartására szolgált.

I. István király és Gizella királyné

I. (Szent) István és Gizella királyné szobra Veszprémben. Kép forrása: Krystian Cieślik, CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons

István tehát sikeresen egyesítette a magyar törzseket, megszervezte a királyságot és emellett a külpolitikájában is sikeres volt. Szövetségeket kötött a szomszédos országokkal, és igyekezett elkerülni a konfliktusokat. Uralkodása alatt a Magyar Királyság jelentős gazdasági és kulturális fejlődésen ment keresztül. Az ország területén keresztülhaladó kereskedelmi útvonalaknak köszönhetően az ország gazdasága fellendült, és az ország bekapcsolódott a nyugati keresztény Európa vérkeringésébe.

Istvánnak és feleségének, Gizella királynénak vélhetően több gyermeke is született, de közülük csak Imre herceg élt meg felnőttkort. Imre azonban fiatalon, 24 éves kora körül vadászat közben, egy vadkannal történt szerencsétlen találkozás közben meghalt, így Istvánnak nem maradt közvetlen örököse.

István király szentté avatása

István király szentté avatásának folyamata 1083-ban kezdődött I. László király uralkodása idején. I. László, akit ma már ugyancsak szentként tisztel a katolikus egyház, felismerte István király nagyságát és példamutató életét, valamint azt, hogy az ország stabilitása és az egyház megerősítése érdekében fontos lenne István szentté avatása. Az akkori egyházi és világi hatalmak együttműködtek a szentté avatási folyamat előkészítésében.

1083-ban került sor a hivatalos kanonizációra, amelyet VII. Gergely pápa is támogatott. Az esemény előtt I. László király elrendelte István király sírjának felnyitását, hogy előkészítsék a maradványokat a szentté avatáshoz szükséges vizsgálatokra.

A történet szerint, miután háromnapos böjtöt és imát követően Nagyboldogasszony napjára szentmisét tartottak, ekkor megpróbálták kinyitni István király koporsóját, de kezdetben nem jártak sikerrel. A legenda szerint csak akkor sikerült a koporsót felnyitni, amikor Salamont szabadon bocsátották. Végül öt nappal Salamon szabadon engedése után sikerült kinyitni István koporsóját.

A legenda szerint a koporsó felnyitását követően több csodás esemény történt. Számos csodás gyógyulásról számoltak be, a koporsót rózsaszínű víz töltötte ki, a maradványok balzsamillatot árasztottak, de a legfontosabb, hogy mindenki meglepetésére a maradványok épségben maradtak.

Az ünnepélyes szentté avatási ceremóniára 1083. augusztus 20-án került sor, László király az első magyar király ereklyéit a székesfehérvári királyi bazilika oltárára emeltette, ezzel hivatalosan is szentté avatva őt. Ugyanezen a napon Imre herceget és Gellért püspököt is szentté avatták.

István király szentté avatása nem csak vallási, hanem politikai szempontból is jelentős esemény volt. Az egyház és az állam közötti szoros kapcsolatot erősítette, valamint megerősítette a keresztény Magyarország legitimitását és stabilitását. László király számára a szentté avatás azt is jelentette, hogy az elődje, aki a kereszténységet meghonosította az országban, most már hivatalosan is a szentek között van, ami az uralkodói hatalom és az egyház közötti szövetség szimbolikus megerősítését is jelentette.

A szent király tisztelete az évszázadok során tovább erősödött. Emlékét számos templom, kápolna és iskola őrzi. Az augusztus 20-i ünnepnap, amelyet eredetileg szentté avatásának évfordulójára emlékezve tartunk, mára Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepévé vált, amelyen az államalapítást és az első király, Szent István érdemeit ünnepeljük.

Az ünnep kialakulása és az államalapítás ünnepének hivatalos elismerése

A hivatalos ünnep, amelyet ma államalapítás és Szent István napjaként ismerünk, Magyarország egyik legfontosabb nemzeti és vallási ünnepe, egyébként pont ezért – mert egyszerre vallási és nemzeti is -több kritika is éri ezt a nemzeti ünnepet.  Az augusztus 20-i ünnepnap kialakulása hosszú történelmi folyamat eredménye, amely számos politikai, vallási és kulturális tényező együttes hatásának köszönhető.

I. István uralkodása alatt Nagyboldogasszony napját, augusztus 15-ét ünnepként tette hivatalossá Magyarországon. A legenda szerint István király, Imre herceg halála után mély gyászba esett, és ennek hatására 1038. augusztus 15-én – közvetlenül halála előtt – úgy döntött, hogy koronáját és országát Szűz Mária oltalmába helyezi.

I. (Nagy) Lajos király uralkodása alatt (1342-1382) augusztus 20. egyházi ünneppé vált. Bár Szent István tisztelete elterjedt más európai városokban is, hivatalosan XI. Ince pápa nyilvánította szentté 1686-ban. Ekkor rendelte el, hogy az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről augusztus 16-án.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, így Szent István ünnepe kimaradt. Mária Terézia azonban újra elrendelte az ünnep megtartását, sőt, nemzeti ünnepként bevezette a naptárakba. Ugyanebben az évben hozatta Bécsből Budára Szent István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot. Az ereklyét augusztus 20-án körmenetben vitték végig a városon.

Ma a Szent Jobbot Budapesten, a Szent István Bazilikában őrzik, és minden évben augusztus 20-án ünnepélyes körmenetet tartanak vele.

A 19. század folyamán az ünnep nemzeti jelentősége tovább növekedett. Az 1848-49-es szabadságharc és az azt követő időszakban az augusztus 20-i ünnepnap a magyar nemzeti öntudat és a függetlenségi törekvések kifejezésének eszközévé vált, de pontosan ezért a forradalom leverését követően az ünnep megtartását teljesen betiltották. A kiegyezést követően pedig fokozatosan újra országos ünneppé válhatott ez a nap.

A 20. század elején, különösen az 1920-as években, az ünnep hivatalosan is állami és nemzeti ünnepként lett elismerve. Az 1940-es évek végén a kommunista hatalomátvétel után az ünnep jelentősége megváltozott. A vallási jellegű ünneplést háttérbe szorították, és helyette a szocialista államépítést és az alkotmány ünnepévé tették, ezért az ünnep hivatalos neve is megváltozott, és augusztus 20-át először az új kenyér ünnepének, majd az új alkotmány napjaként ünnepelték egészen 1989-ig.

Az 1989-es rendszerváltás után az augusztus 20-i ünnep visszanyerte eredeti jelentőségét. Az új demokratikus kormányzat visszaállította az ünnep vallási és nemzeti jellegét, és ismét Szent István királyra és az államalapításra helyezte a hangsúlyt. Az ünnepi programok középpontjában a szentmisék, körmenetek, az állami és katonai ceremóniák, valamint a kulturális programok állnak. Ezen kívül az ünnep része lett a tűzijáték, amely az ország számos pontján látványos eseménnyé vált.

Napjainkban augusztus 20-án az ünnepi programok országszerte zajlanak, beleértve Budapestet, ahol a parlament előtti Kossuth téren, a Budai Várban, a Duna-parton, de városszerte sok más helyen is rendeznek nagyszabású eseményeket.  Az ünnep modern formájában számos hagyomány és új elem is megjelenik. A Szent Jobb körmenete továbbra is központi eleme az ünneplésnek. Az állami rendezvények, katonai parádék és ünnepi beszédek mellett a tűzijáték az egyik leglátványosabb esemény, amely minden évben több tízezer embert vonz a fővárosba.

C

Reklám

B

Reklám vége

Az államalapítás és Szent István napjának mai ünneplése

Állami ünnepségek

Az augusztus 20-i ünnepségek központi eleme az állami rendezvények sora, amelyek ünnepélyes keretek között zajlanak. Ezek a programok az ország vezetőinek és polgárainak közös megemlékezését szolgálják, kiemelve az államalapítás jelentőségét és a nemzeti összetartozás fontosságát.

  • Zászlófelvonás

Az ünnepnap egyik állami eseménye a katonai tiszteletadással történő zászlófelvonás Budapesten a Kossuth téren, a Parlament előtt. A Kossuth téri rendezvény hivatalosan is megnyitja az ünnepi programokat, ezen részt vesznek rajta az ország vezetői, köztük a köztársasági elnök, a miniszterelnök, valamint a parlament és a kormány tagjai. A díszszázad felvonulása és a nemzeti himnusz elhangzása mellett a zászló felvonása szimbolikusan kifejezi a nemzeti egységet és az állam iránti hűséget.

  • Honvédségi bemutatók

Augusztus 18-20. között a Magyar Honvédség egy lenyűgöző programsorozattal várja a látogatókat a Városligetben. Három izgalmas napon át mindenki megcsodálhatja és kipróbálhatja a legújabb haditechnikai csodákat és harci járműveket. A résztvevők bepillantást nyerhetnek a különböző alakulatok mindennapjaiba, és kipróbálhatják a speciális eszközöket és szimulátorokat. Az igazán bátor látogatók számára pedig egy katonai akadálypálya is rendelkezésre áll. A rendezvényt látványos bemutatók, katonazenekari koncertek és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes toborzó műsorának részletei teszik még színesebbé. Ez az esemény remek lehetőséget kínál minden korosztálynak, hogy közelebb kerüljön a honvédség világához és átélje a katonai szolgálat kihívásait.

  • Tisztavatás

A zászlófelvonás után következik a tisztavatás, amely szintén a Kossuth téren zajlik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtiszt-jelöltjeinek nyilvános eskütétele hagyományosan az augusztus 20-i ünnepségek egyik legfontosabb eseménye. Az ünnepélyes ceremónia során a frissen végzett katonai akadémisták megkapják tiszti rangjukat, és hűséget esküsznek a hazájuknak.

  • Állami kitüntetések átadása

Augusztus 20-án ünnepélyes keretek között átadják a Széchenyi- és Kossuth-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseit is, amelyek a következő kitüntetéseket tartalmazza: A Magyar Érdemrend kitüntetések között szerepelt a Magyar Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) díj, amelyet kivételes érdemek elismeréseként adományoznak. Továbbá átadják a Magyar Érdemrend középkeresztet a csillaggal és a Magyar Érdemrend középkereszt (polgári tagozat) kitüntetéseket, amelyek magas szintű szakmai teljesítményeket jutalmaznak. A díjazottak között szerepelnek olyanok is, akik a Magyar Érdemrend tisztikereszt (polgári tagozat) kitüntetést kapják, amely a kimagasló eredményeket ismeri el. Emellett a Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetéseket is átadják, amelyek a jelentős társadalmi hozzájárulásokat honorálják.

Az államalapítás napján adják át a Szent István Rendet, amely Magyarország egyik legmagasabb állami kitüntetése az első Szent István Rend kitüntetést 2011-ben adták át és azóta évről évre átadják a kitüntetéseit olyan személyeknek, akik kiemelkedő módon járultak hozzá a magyar nemzet javához, tudományos, művészeti, vagy közéleti tevékenységükkel. A díj egy aranyláncból és egy csillagból áll, amelyeket ünnepélyes ceremónián adnak át.

Egyházi szertartások és vallási események

Az augusztus 20-i ünnepnapon az állami mellett egyházi eseményekben is bővelkedik, amelyek középpontjában Szent István király, illetve ereklyéjének tisztelete áll.

  • Ünnepi szentmise

A legfontosabb egyházi esemény az ünnepi szentmise, amelyet minden évben a budapesti Szent István Bazilikában tartanak. A magyar katolikus egyház vezetői közösen celebrálják a szentmisét, amelyen részt vesznek az ország vezetői és a hívők sokasága.

  • Szent Jobb körmenet

A Szent Jobb körmenet az ünnep egyik legkiemelkedőbb vallási eseménye. Az ereklyét, amely István király mumifikálódott jobb keze, a budapesti Szent István Bazilikából induló körmenet során hordozzák körbe a belváros utcáin. A körmenet során a hívők és a zarándokok közösen imádkoznak és énekelnek, miközben az ereklyét ünnepélyesen követik. A Szent Jobb körmenet különleges jelentőséggel bír, mivel nemcsak vallási, hanem nemzeti szimbólum is, amely az ország keresztény gyökereire és Szent István király örökségére emlékeztet.

A körmenet hagyománya az évszázadok során többször is megszakadt, de a rendszerváltás után újraéledt, és ma már az augusztus 20-i ünnep elmaradhatatlan része. Az eseményen részt vesznek az egyházi méltóságok, a politikai vezetők, valamint a hívek sokasága, akik együtt emlékeznek meg Szent István királyról és a magyar államalapításról.

C

Reklám

B

Reklám vége

Kulturális programok

Az augusztus 20-i ünnepnap nemcsak hivatalos és vallási eseményekkel, hanem számos kulturális programmal és népi hagyománnyal is gazdagodik, amelyek színes és változatos szórakozási lehetőségeket kínálnak az embereknek.

  • Szent Korona megtekintése

Szent Korona - augusztus 20. államalapítás

A Szent Korona a Parlament kupolatermében. A korona az államalapítás legfontosabb jelképe. Kép forrása: A Zairon, CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons

Augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén, a Szent Korona megtekintése különleges élményt nyújt a látogatók számára. A Szent Korona, amely Szent István koronázásának és a magyar államiság jelképének egyik legfontosabb ereklyéje, a Parlament kupolatermében tekinthető meg. Az ünnepi alkalom lehetőséget biztosít arra, hogy a magyarok és a turisták közelről is megcsodálhassák ezt a történelmi jelentőségű kincset. A Szent Korona megtekintése egyfajta időutazás is, amely visszavisz minket a magyar államalapítás korába. Az államalapítás ünnepe kapcsán rendezett különleges programok és tárlatvezetések még inkább mélyítik a történelmi ismereteket és a nemzeti büszkeséget.

  • Tűzijáték

Az államalapítás ünnepének egyik leglátványosabb és legjobban várt eseménye a tűzijáték, amelyre az ország több városában is sor kerül, de a legnagyobbat mindig a budapesti Duna-parton rendezik meg. Az esti órákban rendezett tűzijáték az augusztus 20-i ünnepségek záróeseménye, amely több tízezer embert vonz a fővárosba és a televíziók elé. A látványos fényjáték kíséretében elhangzanak a legszebb magyar dallamok, amelyek tovább fokozzák az ünnepi hangulatot. A tűzijáték méltó zárása az egész napos programoknak.

  • Koncertek, kulturális és családi programok

Az ünnepnap alkalmával számos koncertet és családi programot is szerveznek országszerte. A legnépszerűbb magyar előadók és zenekarok lépnek fel különféle helyszíneken, így mindenki megtalálhatja a számára kedves zenei stílust. A legtöbb zenei programnak a Várkert Bazár ad otthont, ezért, ha ilyen programot keresel érdemes egyenesen ezt a helyszínt felkeresni. A koncertek mellett kulturális, családi és kifejezetten gyerekeknek szóló programok várják évről évre az érdeklődőket: komolyzenei előadások, workshopok, kreatív foglalkozások, népművészeti bemutatók, néptáncműsorok, mesés előadások, gasztronómiai rendezvények is színesítik az ünnepi programot. További infó az augusztus 20-i programokról itt.

  • Mesterségek Ünnepe

A Mesterségek Ünnepe hagyományosan az augusztus 20.-i ünnepségsorozat része és Magyarország egyik legkiemelkedőbb népművészeti, valamint kézműves fesztiválja, amelynek minden évben a Budai Vár ad otthont. A fesztivál célja a hagyományos magyar kézműves mesterségek bemutatása és népszerűsítése, egyben lehetőséget teremtve a mesterségek átadására és a kultúra élővé tételére.

A rendezvény négy napja alatt 800 kézműves mester mutatja be tudományát. A látogatók betekintést nyerhetnek a fazekasság, a kovácsolás, a szövés, a fafaragás és sok más tradicionális mesterség fogásaiba. A mesterek nemcsak bemutatják, hanem interaktív módon, a közönséget bevonva ismertetik meg a régi technikákat.

A Mesterségek Ünnepe a kézműves mesterségek mellett gazdag kulturális programokkal is várja az érdeklődőket. A népzenei és néptánc előadások különleges hangulatot teremtenek, és hozzájárulnak a hagyományok ápolásához. A gyerekek számára is számos programot kínálnak, így az egész család számára tartalmas kikapcsolódást nyújt a rendezvény. A gasztronómiai kínálat is figyelemre méltó, hiszen a látogatók megkóstolhatják a magyar konyha különlegességeit, valamint hagyományos ételeket is.

  • Magyar Ízek Utcája

A Magyar Ízek Utcája Magyarország leglátogatottabb gasztrovására és célja, hogy a Kárpát-medencei alapanyagokból készült magyar termékeket mutasson be, kiemelve a sokszínűséget és a kulturális hagyományokat a XXI. századi szempontok szerint. A Magyar Ízek Utcája a természetességre és az egyedi, elfeledett ízek és technikák reneszánszára fókuszál, a gabonáktól a gyógynövényes készítményekig. A rendezvénysorozat különlegessége, hogy nem csupán cégeket, hanem termékeket és készítőiket is bemutatja.

Emellett a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete is részt vesz a Magyar Ízek Utcáján, és itt mutatják, a mára méltán híressé vált Magyarország Tortáját és Magyarország Cukormentes Tortáját. Ezekből a tortaszeletekből egy-egy augusztus 20-i háromnapos fesztiválon akár 30-40 ezer szelet is elfogy. Érdekel a program? Itt találsz további információt!

  • Magyarország Tortája és az Ország Cukormentes Tortája verseny

Az ország tortája verseny Magyarország egyik legkedveltebb kulináris hagyománya, amelyet minden évben az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából rendeznek meg. Az eseményt 2007-ben indították útjára a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete kezdeményezésére. A verseny célja, hogy a hazai cukrászok bemutathassák kreativitásukat és szakértelmüket, miközben a magyar cukrászati hagyományokat és alapanyagokat is előtérbe helyezik.

Minden évben több tucat cukrászda és cukrász vesz részt a versenyen, és az általuk készített torták közül egy szakmai zsűri választja ki a győztest. Az ország tortája címet elnyerő süteményt augusztus 20-án mutatják be a nagyközönségnek, és ezt követően országszerte kapható a résztvevő cukrászdákban. A győztes torta különlegessége, hogy kizárólag természetes alapanyagokat tartalmaz, és ízvilága a magyar kulináris hagyományokat tükrözi. Az ország tortája nemcsak a szakmai elismerést hozza a készítőjének, hanem az ünnep egyik édes szimbólumává is válik.

C

Reklám

B

Reklám vége

  • Aratómenet

Mivel augusztus 20. az új kenyér ünnepe is egyben, ezért nem is csoda, hogy az ország különböző pontjain ezen a napon aratómenetek jelennek meg. Az aratómenet egy hagyományos esemény, amellyel az aratási időszak végét ünnepelik meg Magyarország különböző vidékein. Az aratás befejezését jelző ünnepség központi eleme az aratómenet, amely során a helyi közösség tagjai díszes ruhákba öltöznek és az aratási munkákat szimbolizáló eszközökkel vonulnak fel. A menet élén általában egy lovas vagy szekér halad, amelyen a legszebb aratókoszorút viszik. Ez a koszorú az aratók munkájának és a termés bőségének jelképe.

 

  • Új kenyér ünnepe

új kenyér megszentelése

Az új kenyér megáldása Kolozsváron. Kép forrása: Árvai Károly/kormany.hu

Ez a nap a frissen aratott búzából sütött első kenyér megszentelését és megünneplését jelenti. Az aratás befejezése után az “aratóünnepi” bálok az elvégzett munka örömét és háláját fejezik ki, biztosítva, hogy lesz elegendő táplálék télire. A megszentelt új kenyérből az ünnepségen résztvevők részesülnek és szimbolikusan az ország minden részébe küldenek belőle. Az új kenyér ünnepe a bőség, az élet és a megmaradás jelképe, és emlékeztet minket a búza és a kenyér alapvető szerepére az életünkben. Az ünnep egyben lehetőséget nyújt arra is, hogy elgondolkodjunk a búza megtermelésének kihívásain és fontosságán a változó éghajlati körülmények között.

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!

Kapcsolódó cikkeink
C

Reklám

B

Reklám vége

Legújabb cikkeink
C

Reklám

B

Reklám vége

C

Reklám

B

Reklám vége