Kínai újév: a holdújév története és szokásai

A kínai újév a kínai naptár első napjának ünnepe, és minden évben a Gergely-naptár szerinti január vagy február napjai között változóan jön el. Ez az egyik legfontosabb és legörömtelibb ünnep a kínai kultúrában, amely gazdag hagyományokkal és jelképekkel rendelkezik, tovább erősítve a kínai kultúra sokszínűségét.

C

Reklám

B

Reklám vége

A kínai holdújév ünnepe széles körben elterjedt és tiszteletteljes hagyományokkal jár, amelyek mélyebb jelentést adnak ehhez a gazdag kulturális eseményhez. Azonban a holdújév nem csak a kínai kultúra legfontosabb ünnepe, Vietnamban és Koreában is rendszerint többnapos ünnepségek kísérik, eltérően a Gergely-naptár újévétől, amelyet csupán egy napig ünnepelnek. Ez az időszak egy különleges lehetőség a közösségek számára, hogy mélyebben kapcsolódjanak hagyományaikhoz, együtt örüljenek és köszöntsék az új évet.

Mi a kínai újév és miért van máskor mint a „nyugati” újév?

A kínai újév különbözik a Gergely-naptár szerinti újévtől, mivel a kínai naptár a holdciklusokra épül, míg a Gergely naptár egy szoláris naptár. A kínai új év kezdetét mindig a tavasz első jeleivel ünneplik, általában január 21. és február 20. között. A dátum változik a holdfázisok függvényében, az új év pedig az újhold napján veszi kezdetét, amikor a Hold teljesen sötét.

A kínai naptár az éveket párosítja állatövi jegyekkel és elemekkel is, ebből határozzák meg, hogy az adott év milyen lesz, de ettől még az újév napjának dátuma nem változik, míg a Gergely naptárban ilyen párosítás nincsen és az új esztendő első napja mindig ugyanarra a dátumra esik, vagyis a január 1-jei egységes dátumot ünnepli az ezt a naptárt használó világ.

A holdújév a tavasz, a megújulás és a termékenység szimbóluma és megünneplése, amikor valami új, valami izgalmas és remélhetőleg valami sokkal jobb lesz mint az előző évben. A Gergely naptár szerinti új év első napjához is sokan társítanak egy megújulást, egy „tiszta lapot”. Ez a vágyakozás a megújulásra, fejlődésre, sokakat késztet például az újévi fogadalmakra megtételére, de ezért nem eszünk csirkét, ami elkaparja a szerencsét és ezért fogyasztunk lencsét, ami pedig gazdagságot hoz a következő évre.

Mikor van kínai holdújév?

Ahogy már említettük kínai újév dátuma évről évre változik, mivel a kínai naptár a holdciklusokon alapul, valamint a holdújév a tavasz köszöntéséről szól, ezért sem télen, hanem közvetlenül a tavasz előtti első újhold napján ünneplik.

 

Az elmúlt 10 évben a kínai újév első napjának időpontjai és az évhez tartozó állatövi jegy:

  • Kígyó2013. február 10. – Víz Kígyó éve
  • ló2014. január 31. – Fa Ló éve
  • kecske2015. február 19. – Fa Kecske éve
  • majom2016. február 8. – Tűz Majom éve
  • kakas2017. január 28. – Tűz Kakas éve
  • kutya2018. február 16. – Föld Kutya éve
  • disznó2019. február 5. – Föld Disznó éve
  • patkány2020. január 25. – Fém Patkány éve
  • bivaly2021. február 12. - Fém Bivaly éve
  • tigris2022. február 1. – Víz Tigris éve
  • nyúl2023. február 22. – Víz Nyúl éve

A következő 10 évben az alábbi dátumokon ünneplik az újévet Kínában és az évhez tartozó állatövi jegy:

  • sárkány2024.02.09. – Fa Sárkány éve
  • Kígyó2025.01.29. – Fa Kígyó éve
  • ló2026.02.17. – Tűz Ló éve
  • kecske2027.02.06. – Tűz Kecske éve
  • majom2028.01.26. – Föld Majom éve
  • kakas2029.02.13. – Föld Kakas éve
  • kutya2030.02.03. – Fém Kutya éve
  • disznó2031.01.22. – Fém Disznó éve
  • patkány2032.02.10. – Víz Patkány éve
  • bivaly2033.01.30. – Víz Bivaly éve
  • tigris2034.02.18. – Fa Tigris éve

Mettől meddig tart a kínai újév?

A Kínában nemzeti ünnepként és egyben az év legfontosabb ünnepeként nyilvántartott újévi ünnepségsorozat a már holdújév előtt kezdetét veszi, majd a holdnaptár első napján kezdődik az új esztendő és a holdnaptár első hónapjának 15. napjáig tart az ünneplése.

Tehát az alábbiak szerint követik egymást az ünnepek:

Kínai újévi szokások, így ünneplik a Holdújévet

1. Az előző év lezárását jelzi az 1 napos Laba Fesztivál.

Ezen a napon emlékünnepségeket tartanak Kína- és világszerte a kínai közösségek, hogy az ősökhöz és istenekhez imádkozzanak jószerencséért és a következő időszak sikeres termésért.

A Laba egyébként egy zabkása, ami az ünnep névadója és egyben a fő étele is. A Laba kása hétféle gabonát is tartalmaz, ezen kívül vörösbabot, vörös datolyát és hántolt rizst is rakhatnak bele. A kása fogyasztása sem csak egy egyszerű étkezési szokás Kínában, hanem mondanivalója is van: légy hálás mindenért és ne vegyél természetesnek semmit, amid van. A Laba ünnepen ezen kívül még fogyasztják a Laba tofut, a Laba tésztát és a búzamag rizst.

2. Ezt követi az összesen a 8 napig tartó „Kicsi Év”, vagy másik nevén a Konyhaisten ünnepe

Kínában a „Kicsi Év” vagy „Kisújév” (小年 / xiǎo nián) az utolsó nagy ünnep az újév előtt, amelyet a kínaiak a családjukkal együtt ünnepelnek. Kisújév során felkészülnek az újév fogadására és egyben ünneplik a Konyhaistent, Zao Junt (灶君) vagy másik nevén Zao Shent (灶神) is, aki felügyeli a konyhát és a családot.

Zao Jun a konyhaisten

Zhao Jun gyermekek körében. A kép eredetije Edward Theodore Chalmers Werner 1922-ben kiadott Kína mitológiája és legendái című kötetében jelent meg. Forrás: Wikimedia commons

A Kicsi Év napjai alkalmával az emberek tisztálkodnak, hajat vágatnak és takarítanak otthon. Ez a periódus nem csupán a fizikai rendrakásról szól, hanem a múlt és a régi elengedéséről is, valamint a felkészülésről az új dolgok, pozitív energiák fogadására.

Mindemellett pedig hagyományosan a Kicsi Év napjai újévi dekorálással telnek, de ekkor szerzik be az ünnepi édességeket, valamint az ünnepi vacsorához szükséges élelmiszereket, valamint a Konyhaistennek tett felajánlásokat is.

A Kicsi Év egyik legérdekesebb hagyománya a Konyhaisten papírképének meggyújtása és elégetése, amelynek segítségével Zao Jun szellemét elküldik a mennybe, hogy számot adjon a Jáde császárnak a család előző évben tanúsított magatartásáról, erkölcseiről. A Konyhaisten aztán visszatér az otthonba, azáltal, hogy újabb papírképet helyeznek el róla a tűzhely közelében, így pedig Zao Jun egy újabb évig gondoskodhat a családról és őrködhet a háztartás felett.

A Zao Junnak tett ünnepi felajánlások között olyan élelmiszerek szerepelnek, mint a disznófej, halak, édes babpaszta, gyümölcsök, főtt gombóc és Guandong cukorka, ami egy ragacsos csemege kölesből és csíráztatott búzából. A Guandong cukorkát egyébként Zao Jun mellett a felajánlók is előszeretettel fogyasztják a Kisújév napjaiban.

A Kicsi Év része még, amit mi magyarok hagyományosan Szilveszternek nevezünk, vagyis az újév előestéje. Ilyenkor jön össze a család és együtt vacsoráznak, amely az év egyik legfontosabb étkezésévé válik így. A vacsora után a gyerekek piros borítékot kapnak, ami hagyományosan pénzt rejt magában. A család ezután hosszan marad ébren, izgatottan várva az újév beköszöntét.

3. Kicsi Évet rögtön követi a 11 napig tartó újévi Tavaszi Fesztivál, ami ugyancsak több részből áll:

 

1. nap: Tavaszi fesztivál – az újév napja

Hasonlóan az általunk ünnepelt újévhez, ekkor is megszólalnak a petárdák és a tűzijátékok, valamint szokás szerint a szomszédok, rokonok üdvözlik egymást és áldásokat küldenek egymásnak. Ezen a napon hagyományos látnivalók még az utcákon az oroszlántánc, a pénz istenének felvonulása, szabadtéri színpadi opera és bábelőadások. Sajnos manapság ezek a szokások a városokban nem annyira lelhetőek fel, ellenben vidéken és kisebb városokban, falvakban tovább élnek.

Az ókori Kínában ezen a napon figyelték meg az időjárást, a csillagokat és rögzítették az azokkal kapcsolatos fontos információkat és megpróbáltak az évre vonatkozóan jósolni.

C

Reklám

B

Reklám vége

2. nap: Irány a feleség szüleihez

Ezen a különleges napon a már házas nők elviszik férjüket és gyermeküket a szülői házba, ahol ők nevelkedtek. Mindezt egy különféle finomságokkal, mint például kekszekkel és cukorkákkal, teletömött ajándékcsomag kíséretében teszik, amelyet az érkezésük után a nő édesanyja szétoszt a szomszédok között. Ez a szívmelengető gesztus nem csupán az ízletes csemegékről szól, vagy drága ajándékokról, hanem azt fejezi ki, hogy a lány szívében mindig él a szeretet a szülővárosa, és szülőháza iránt.

A nap folyamán az egész család együtt elfogyaszt még egy ebédet, de ezt követően, ahogy az ebéd utolsó falatjai is eltűntek az asztalról, eljön az idő, amikor a házas hölgynek a családjával együtt haza kell térnie. Fontos, hogy a nőnek még a vacsora előtt haza kell érni a férjével közös otthonukba.

Ha a feleség szülei már meghaltak, akkor vagy a férjjel közös otthonukban maradnak ezen a napon, vagy meglátogatják a nő legidősebb testvérét.

3. nap: A patkányok napja

A patkányok sok helyen előfordulnak a kínai kultúrában, kezdve a 12 éves periódus első állatától rengeteg mesén és legendán, illetve szokásokon át, egészen az ókori adókig.

Az 5 dinasztia idején, ha az emberektől, adó gyanánt beszedett terményeket a rágcsálók megették, tönkretették mire az uralkodó udvarába értek vele, akkor a veszteséget az adózónak kellett megtérítenie. Erre alakult ki a patkányadó nevezetű adófajta.

Másik patkányokkal kapcsolatos hagyomány a patkányok esküvőjének szokása, ami minden kínai tartományban ismert, ám sokféleképpen ünneplik azt. Ezen a napon az emberek sok helyen korán lekapcsolják a villanyt, hamar lefekszenek aludni. Ezt azért teszik, mert egy legenda szerint ezen az estén házasodnak össze a patkányok, és hogy ez zavartalan legyen a családnak korán el kellett aludnia. Sanghaj környékén a 16. században egy olyan szokás is kialakult ehhez, hogy a megelőző napokban szezám cukrok készített a család ajándéknak az esküvőre, amelyet a lakás több pontján is elhelyeztek.

Egyes legendák szerint a patkányok és az emberek egyezséget kötöttek egymással, hogy a termény egy részéért cserébe nem falják fel az összeset. Ezért egyes családok lefekvés előtt gabonát is szórtak a padlóra a lakóhelyükön lefekvés előtt ezen a napon. Mindezt tették a bőséges termésért és persze azért, hogy betartsák a legendabeli egyezségüket a rágcsálókkal a termény védelmében.

4. nap: A birkák napja

A birkák vagy juhok napján megemlékeznek a kínai teremtésmítosz 4. napjáról, amikor Nüwa isten, – aki sok minden más mellett megteremtette az embert is -megteremtette a juhokat.

A birkák napja egyébként inkább szól a gazdagság 5 istenéhez történő fohászkodásról mint a birkákról. A birkák napján fogadják otthonaikban ugyanis az emberek a gazdagság 5 istenét. Ezek az istenek nem az ajtón érkeznek, sokkal inkább az ablakon, ezért úgy kell meghívniuk és megvendégelniük a családoknak őket, hogy éjfélkor kinyitják és szélesre tárják nekik az ablakokat. Majd három asztalt terítenek nekik, a három asztalon különböző ételekkel, amely ételek jelképezik a gazdagságot és az édes életet.

Az emberek pedig egészen éjféltől hajnal első sugaraiig különböző húsokat, gyümölcsöket és bort fogyasztanak otthon együtt a családjukkal és barátaikkal.

5. nap: Az 5. napi szünet

A szünet nem a pihenést jelenti ez esetben, hanem mentesülés a sok szabály, tabu és más napokon tiltott tevékenységek alól, ami a kínai társadalomban köti az emberek mindennapjait. A nőknek is több szabadság jut ezen a napon és a boltok is kinyithatnak ezen a napon az ünnepek alatt.

Ez a nap egyébként a gazdagság kínai istenének, Guan Yunak a születésnapja is egyben.

6. nap: A ló napja

Nüwa isten a 6. napon alkotta meg a lovat. Ezért hívják a ló napjának az új év 6. napját. Ahogy a birkák napján, ezen a napon sem kizárólag a lovakra emlékeznek a kínai emberek. Úgy tartják, hogy a 6. napon látogatja meg a házakat a fürdőszoba istene Cè suǒ shén (厕所神), hogy ellenőrizze a család higiéniai körülményeit. Ilyenkor általában a háztartások kitakarítják az otthonaikat, különösképpen a fürdőszobát.

7. nap: Az ember napja

A kínai teremtéstörténet szerint Nüwa isten a világ megteremtése utáni 7. napon megteremtette az embert. Ezért az új esztendő 7. napja az ember megteremtésére emlékszik.

8. nap: A köles napja

A kínai újév 8. napja a köles születésnapja. Ezen a napon emlékeznek arra, hogy a mezőgazdaság milyen fontos szerepet játszik az ősi kínai kultúra kialakulásában.

9. nap: Isten születésének napja

A 9. nap a legfőbb isten, a Jáde Császár születésnapja. Ezen a napon az ő tiszteletére tartanak szertartásokat. Imádkoznak, és különböző felajánlásokat tesznek a lehetőségek széles palettájáról válogatva: akár virágot, gyertyát, de állati áldozatot is felajánlhatnak a Jáde Császárnak.

10. nap: Kő-fesztivál

Hogyan kerül a kő egy újévi ünnepségsorozat napjai közé? A Kínai nyelvben a tíz kiejtése (十, Shí) nagyon hasonlít a szikla szó kiejtésére (岩石, Yánshí). Ezzel az egyszerű kapcsolással kerül össze az új esztendő 10. napja a kővel.

11.nap: Vő-nap

Ezen a napon a feleség édesapja meghívja a vejét, hogy töltsék ezt a napot együtt. Ezzel a feleségnek ismét lehetősége nyílik találkozni szüleivel. Általában az előző napok étkezéseiből maradt ételeket fogyasztja el együtt a család.

4. Lámpás fesztivál – A kínai újévi ünnepek lezárása

Kína ezeken a napokon a lampionok birodalmává válik, ahol a kreativitás és ünnepi hangulat elengedhetetlen része a mindennapoknak. A lámpások nem csupán díszítőelemek, hanem a lampionünnepség méltóságteljes résztvevői is egyben.

A kínai lámpásfesztivált, vagy kínai nevén Yuan xiao jié-t a kínai holdnaptár első hónapjának 15. napján ünneplik, előtte pedig 2 napos felkészülési idő van a fesztiválra. Ezzel az ünnepel zárul a kínai holdújév ünnepségsorozata. A fesztivált évről évre abból a célból tartják meg, hogy előmozdítsák a békét és a megbocsátást az emberek között.

Thaiföldi lámpás fesztivál

Habár ez a kép a thaiföldi lámpás fesztiválon készült, hasonlóan csodálatos látványt nyújt a kínai újév lámpás fesztiválja is. Kép forrása: Takeaway, CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons

Mivel a lámpás (天灯 / tiān dēng) és a gyermekáldás (添丁 / tiān dīng) hangzása hasonló a kínai nyelvben, ezért ez az ünnep a gyermekáldás utáni vágyakozással is összeforrt. Sokan abban a reményben gyújtanak sok lámpást, hogy az előttük álló évben gyermekekkel bővül a családjuk.

A lámpás fesztivál legfontosabb és legjellegzetesebb elemei a színes papírlámpások, amelyek különféle formákban és méretekben jelennek meg, de nem merül ki annyival az fesztivál, hogy feldíszítik az utcákat az emberek. Az ünnepségek során a városok és falvak utcáin megjelennek az oroszlántáncosok, a sárkánytáncosok, de láthatunk sok helyen lampionos felvonulásokat és tűzijátékokat is.

A fesztivál hagyományos étele a yuanxiao, egy rizsből készült gombóc, amelyet gyakran dióval és gyümölcsökkel töltenek meg. Ez az étel a kerek (vagyis gömb) formájával a család teljességét és egységét szimbolizálja.

A kínai újév kialakulása, története

A kínai holdújév ünneplésének hosszú története a mitológia és a kulturális hagyományok mélyén gyökerezik. Az ünnep eredete az időszámítás korai időszakaiba nyúlik vissza, a császári Kínába, amikor a holdciklusokat és a természeti jelenségeket figyelték meg. A holdújév ünneplésének elterjedése, a Han dinasztia időszakához köthető. Az ünnep eredeti célja pedig a tavasz üdvözlése az előző időszak termésének ünneplése, valamint az istenek tiszteletének és az eljövendő időszakra vonatkozó jó termés kéréseinek szentelt pillanata volt a kínaiak számára.

C

Reklám

B

Reklám vége

A kínai naptár évszázadokig volt használatban, majd az 1911-es köztársasági forradalom után a Kínai Kommunista Párt minden kínai hagyományt üldözve a hagyományos, holdfázisokon alapuló kínai naptárat is nemkívánatosnak minősítette. Végül 1949 elején végleg be is tiltották és helyébe léptették az általunk is használt nyugati Gergely-naptárat. Ennek ellenére sok szokás megmaradt, majd azóta vissza is tért, de már csak átnevezve, például a kínai újévet hivatalosan “tavaszi fesztiválnak” nevezték el, amelyet azóta is használnak.

Az újévi szörnyeteg Nian legendája

Réges-régen, az ókori Kínában keringett egy félelmetes legenda a Nian nevű vadállatról. Nian a bestia, oroszlánfejű és éles szarvval felfegyverzett volt és mindenkit legyőzött, aki az útjába állt. A bestia minden évben holdújév utolsó napján érkezett a faluba, hogy felfaljon mindent, amit talál. Az emberek ezen a napon, a tehetetlenségük miatt inkább elmenekültek falvakból és elrejtőztek a hegyekben, amíg Nian feldúlta az emberek által lakott vidéket és vissza nem tért a tengerbe, ahonnan jött.

Nian, a kínai újévi szörny

A félelmetes Nian évente egyszer felfalta, ami az útjába került. Ez a legenda is az egyik alapja a kínai újév ünneplésének. Kép forrása: Ünnepek.center

Azonban egy nap egy bátor öregember, vörös köpenybe öltözve, megérkezett a faluba, és megígérte, hogy elűzi a félelmetes vadat. Az emberek először nem hitték el neki, hogy képes lenne erre, ezért ismét elhagyták az otthonaikat. Az öregembernek azonban petárdákkal, piros színű anyagokkal és fények segítségével sikerült megfékeznie és elűznie a bestiát. Mivel az öregember titkos fegyvereivel megakadályozta Nian pusztítását, ezért azóta az emberek a kínai újév előtti estétől kezdve az ünnep összes napján piros díszeket, lámpásokat és petárdákat használnak, hogy megünnepeljék a győzelmet Nian felett.

Ünnepi díszítések és jelképek

A kínai újév ünnepi díszítéseinek gazdag hagyományai részei a kulturális ünneplésnek. Az otthonokat piros lampionok, díszes kínai feliratok és hagyományos dekorációk, mint például a piros papír-kivágások, gyakran díszítik. Az ajtókat és ablakokat piros dekorációkkal és piros szalagokkal díszítik fel. A lámpások, virágcsokrok és egyéb szerencsét hozó szimbólumok széles skáláját alkotják a díszítéseknek, amelyek az otthonokat és az üzleteket ünnepi hangulatba öltöztetik. Ez közül néhányról olvashatsz bővebben alább:

Lampion

A kínai újév lampionjai fontos szerepet játszanak az ünnepi dekorációban. Ezek színes papírból készülnek, különböző formákban és méretekben. Vannak az alapformák, mint például a gömb, henger, négyzet, háromszög. Vannak bonyolultabb formák, például a lótusz, de még különlegesebb formák is fellelhetők, mint sárkány vagy más állatalakúak. A lampionok különféle szimbólumokat és üzeneteket rejtenek, ezeket az utcákon, parkokban és otthonokban is gyakran felakasztják, más lámpásokat pedig felengednek az égbe. A lampionok nemcsak díszítőelemek, hanem a kínai kultúrában a szerencse és boldogság hordozói is.

kínai újévi lampion

Habár a kínai újév része a lámpás fesztivál, mégis az egész ünnepségsorozat elengedhetetlen része lámpás. Kép forrása: Ünnepek.center

A lámpás fesztiválon a díszes lampionok helyett az egyszerű, Konfuciuszról elnevezett Kongming Lámpás (孔明灯/ Kǒngmíng dēng) az uralkodó. Az emberek ezekre felírják a kívánságaikat, majd felengedik őket az égbe, azért, hogy az új esztendőben valóra válhassanak a legmélyebb vágyaik is.

repülő kong mind deng, vagyis égi lámpás

A repülő kong ming deng, vagyis égi lámpás tele kívánságokkal. Kép forrása: Richy, CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons

Vörös szín

A kínai kultúrában mindennek jelentése van a vörös szín használata sem cél nélküli választás. A vörös szín Nian legendájából fakad és azóta is élő hagyomány, hogy biztonság, az öröm és a jószerencse kedvéért minden lehetséges felületet vörös színű díszítéssel kell borítani.

Az ajtóistenek

Egy történet szerint Taizong császár a Tang-dinasztiából éjszaka hallotta a démonok kiáltozását, és megparancsolta két tábornokának, hogy őrizzék az ajtót. A kiáltások soha többé nem hallatszottak, és a császár hálából a tábornokok portréit ragasztotta az ajtóra.

Az ajtóistenek matricái a mai modern korban már kevésbé elterjedtek, mint az ősi Kínában, azonban egyes régiók továbbra is megtartják ezt a hagyományt, hiszen a hite továbbra is él, hogy az ajtóistenek segítenek békét és gazdagságot hozni a háztartásba.

Az ajtóistenek az otthonok főbejáratára kerülnek az újévi időszakban, és hagyományosan mindig párban jelennek meg, mert egy hagyományos kínai otthon bejárata két ajtóból áll(t). Az egyik ilyen ikonikus figura Zhong Kui, a híres démonvadász, akinek arcát dühös szemek, torz arcvonások és hagyományos fegyverek jellemzik. Zhong Kui-t, mint ajtóistent azért helyezik el a bejáratra, hogy küldetéseként megvédje a családot minden démontól, szellemtől és szerencsétlenségtől.

Papírkivágások, papírdíszek

A kína papírkivágások, papírdíszek készítése ősi kínai népi kézműves tevékenység, valóságos népművészeti műalkotások. Ezek a dekorációk nem csak esztétikailag lenyűgözőek, hanem mély szimbolizmussal is rendelkeznek, ezért az újévi ünnepek mellett, minden évszakban jelen vannak. Megjelennek a legtöbb ünnepen, de még például az esküvőkön is, azonban a papírdíszek a tavaszi fesztivál alkalmával különösen kiemelkedővé válnak. A kézművesek által készített aprólékos munkák általában az ablakokat díszítik az otthonokban, de természetesen máshol is lehet láthatjuk ezeket a gyönyörű alkotásokat. A papírdíszek neve is azt tükrözi, hogy hova kerülnek leggyakrabban: 窗花 – chuāng huā, vagyis ablakvirág.

kínai papírkivágás malac

A kínai holdújév egyik legmeghatározóbb dekorációja a piros színű papírkivágások. Kép forrása: Wikimedia Commons

A piros papírból készült díszekben rejlő különböző ábrák, mint a virágok, állatok, halak, barackok, gabonafélék, sárkányok és főnixek, mindegyike hordoz magában különleges jelentéseket és üzeneteket. A halak például áldásokat szimbolizálnak, míg a sárkányok és a barackok népmesék és legendák ikonikus elemei. A gabonafélék és kapcsolódó ábrák pedig az egész év során várható bőséges termés reményét keltik életre. A állatövi jegyek állatai pedig a következő évre utal, amelyet annak az állatnak a tulajdonságai uralnak.

A kínai holdújév állatövi jegyei

kínai zodiákus állatövi jegyei

A kínai zodiákus 12 állatövi jegye. A patkány, a bivaly, a tigris, a nyúl, a sárkány, a kígyó, a ló, a kecske, a majom, a kakas, a kutya és a disznó. Kép forrása: Macrovector via Freepik

A kínai állatövi jegyek egy 12 éves ciklus részei, amelyek mindegyike egy különféle állatot képvisel. Minden új évnek más és más állat a képviselője, a sorrend pedig a Patkánytól a Disznóig terjed, és minden állatnak saját egyénisége és jellemzői vannak. Az állatövi jegyek rendkívül fontosak a kínai kultúrában, és sokak számára az életük meghatározó részét képezik.

C

Reklám

B

Reklám vége

A Patkány például ügyes, gyors és intelligens jellemzőkkel rendelkezik. A Bivaly erős, megbízható és kitartó, míg a Tigris pimasz, szenvedélyes és magabiztos. A Nyúl elegáns, fantáziadús és udvarias, míg a Sárkány ambiciózus, bölcs és független. A Kígyó titokzatos, a Ló lelkes és energikus, míg a Kecske gyengéd és kreatív. A Majom intelligens, a Kakas pedáns, a Kutya hűséges és őszinte, míg a Disznó jószívű és toleráns.

Az állatövi jegyek a kínaiak szerint hatással lehetnek a személyiségre, a kapcsolatokra és a sorsra, így az emberek gyakran figyelik és értelmezik ezeket az asztrológiai jegyeket az életük különféle területein.

Összességében a kínai újév egy gazdag és sokszínű ünnep, melynek során a kínai kultúra fontos elemei, mint a szokások, babonák, jelképek, szerencsehozó ételek és az állatövi jegyek, összeolvadnak, hogy egy vidám és jelentőségteljes ünneppé váljanak. Az emberek ezen időszak alatt kifejezik szeretetüket és tiszteletüket a hagyományaik iránt, és bíznak abban, hogy az új év elhozza számukra a szerencsét és a boldogságot.

kínai horoszkóp zodiákusának állatövi jegyei

A kínai horoszkóp csillagjegyei, jellemrajzai

A kínai horoszkóp csillagjegyei egymást váltják évről évre, ezzel meghatározva az évet és az évben születettek tulajdonságait. Ismerd meg az állatövi jegyeket!
Kapcsolódó cikkek

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!

Kapcsolódó cikkeink
C

Reklám

B

Reklám vége

Legújabb cikkeink
C

Reklám

B

Reklám vége

C

Reklám

B

Reklám vége