Kínai újév: Hihetetlen tények a világ egyik legnagyobb ünnepéről

Nálunk a farsang érkezett el és jelképezi a tél temetését, de képzeld el, hogy Kínában és világon sok más helyen is, közel másfél milliárd ember egyszerre indul el hazafelé, hogy együtt töltse az év legfontosabb napjait, a kínai újévet és a Tavaszi Fesztivált. Autópályák, vasútállomások, repterek és buszpályaudvarok kétségbeesett káoszba fulladnak, miközben mindenki ugyanarra az egyetlen célra fókuszál: haza kell érni a családi vacsorára! Ez nem egy sci-fi film jelenete, hanem a Tavaszi Fesztivál, avagy a kínai újév elképesztő valósága.

Tavaszi Fesztivál télen. Hogy van ez?

Persze nem minden csak a káoszról szól: a Tavaszi Fesztivál ugyanis Kína legfontosabb ünnepe, amelynek neve kissé félrevezető lehet. Télen tartják, de mégis tavaszt köszöntenek. Az ünnep elnevezése azért Tavaszi Fesztivál, mert a hideg napok végét és az új, friss kezdetet ünneplik. Épp olyan, mintha a mi karácsonyunkon lenne plusz húsz fok, és a havat csak emlékekből ismernénk. Elsőre furcsa, de Kínában teljesen magától értetődő: a tavasz ígérete ott mocorog a jeges levegőben, és az emberek szinte euforikus lelkesedéssel várják a napfényt, a virágzást és mindazt, amit az új év hoz nekik.

Rugalmas időpont, fix izgalmak

A kínai újév nem rendelkezik fix dátummal, mint mondjuk a mi január 1-jénk. A holdnaptár alapján január 21. és február 20. közé esik, és évről évre más napra esik a szilveszter. Gondolj bele, hogy milyen lenne, ha minden évben egy kicsit máskor kellene előkészíteni a pezsgőt és a konfettit! A modern Kína ugyanúgy követi a Gergely-naptárt, mint mi, de a Tavaszi Fesztivált a holdnaptárból számolják ki, amit a legtöbb kínai már szinte a vérében érez. Nincs is nagyobb családi dráma, mint amikor valaki véletlenül rossz napra tervezi a hazautazást!

Istenek, imák és szörnyetegek

A sokszínű kínai kultúra gyökerei mélyen az ősi szertartásokban és legendákban rejlenek. A Tavaszi Fesztivál eredetileg nem volt más, mint egy nap, amikor az emberek az istenekhez és őseikhez imádkoztak jobb termésért, bőséges élelemért és minden földi jóért. De nem csak az isteni jóindulatot keresték, hanem volt egy bizonyos szörny, Nian is, akitől nagyon tartottak. Ez a félelmetes bestia minden szilveszterkor felbukkant, hogy rémületet keltsen a békés falvakban. És hogyan küzdöttek ellene? Tűzijátékokkal, hangzavarral, no és persze piros színnel! Micsoda szerencse, hogy a szörny nagy ívben elkerüli a piros lámpásokat!

Nian-t szerencsére el lehetett ijeszteni hangoskodással és piros leplekkel. Innen ered a tűzijáték és a piros szín használata. Kép forrása: Ünnepek.center

A világ legnagyobb tűzijátéka

Ha azt hitted, hogy a szilveszteri tűzijáték nálunk zajos, akkor még nem láttad a kínai verziót! Amint éjfél üt az óra, az égen megszámlálhatatlan rakéta robban, hogy elijessze a balszerencsét és bevonzza a jó szerencsét. A látvány szédületes: olyan, mintha az egész ország egyetlen, nagy szabadtéri fesztivállá változna, ahol a színes fények és durranások betöltik az eget. Azonban, mint mindenhol, a hatóságoknak Kínában is meggyűlt a bajuk a balesetekkel és a légszennyezéssel, ezért több nagyvárosban időről időre betiltanak minden pirotechnikai eszközt. Bármilyen meglepő, a pekingi lakosok annyira ragaszkodtak ehhez a hagyományhoz, hogy 2006-ban végül visszavonták a tiltást.

A buli minimum tizenöt nap

Ami nekünk furcsaságnak tűnhet, az a kínaiaknak természetes: a Tavaszi Fesztivál hivatalosan 15 napig tart, de igazából már szilveszter napján elkezdődik, és így összesen 16 napos fergeteges családi és közösségi ünnep kerekedik belőle. Ha elgondolkozol rajta, milyen lenne közel két teljes hétig ünnepi hangulatban élni: a legtöbb munkahely zárva, az emberek egymást látogatják, közös étkezések, ajándékozások, megannyi öröm. Az első öt nap pedig szent és sérthetetlen: ilyenkor kötelező a családdal lenni, együtt főzni, enni, nevetni, sztorizgatni. Csak az ötödik nap után engedélyezik maguknak a kínaiak, hogy kicsit kimozduljanak – addig mindenki befelé figyel, a szűk családi kör meghitt melegében.

Kínai holdújév elhozza a világ legnagyobb modern kori népvándorlását

Mondhatnánk, hogy a Tavaszi Fesztivál idején még a csapból is emberek folynak, de ez persze csak képletesen igaz. A „chunyun” (tavaszi utazás) során akár hárommilliárd (!) utazást bonyolítanak le Kínában, hiszen mindenki – még az évek óta városban dolgozó, távol élő rokonok is – hazautazik a szülői házhoz. Buszok tetején utazó, vasútállomásokon éjszakázó, retikülben gombócot csempésző milliók… Lélegzetelállító és egyben szívmelengető, hogy a család összetartása a mai napig akkora erőt képvisel, hogy képesek több ezer kilométert is megtenni egyetlen vacsora kedvéért.

Bérbarát újévre

Számos kínai fiatal számára a hazaút nem csak örömteli, hanem kifejezetten rémisztő is lehet. Miért? Mert alig érnek be az ajtón, a szülők és nagyszülők már rögtön rátérnek a kedvenc témára: „És mikor lesz esküvő?”, „Nincs barátod?”, „Ne haragudj, de meddig akarsz még egyedül maradni?” A megfelelési kényszer olyan méreteket öltött, hogy egyesek inkább bérbarátot vagy bérbarátnőt keresnek, akit aztán büszkén mutogatnak a családnak: „Nézd, anya, mégis van kivel kéz a kézben sétálni!” Persze jobb, ha az ember jól elpróbálja a közös sztorikat, nehogy lebukjon. Ez a megoldás egyszerre röhejes és zseniális – de legalább időlegesen menekülést nyújt a családi vallatás elől.

Tilos a tisztálkodás és a takarítás

Talán furcsa lesz, de képzeld el, hogy újév napján (és az azt követő pár napon) nem szabad fürdeni, körmöt vágni, hajat mosni, vagy akár csak a legkisebb takarító tevékenységet elvégezni. Az indok? Nem akarják kimosni vagy elsöpörni a frissen érkezett szerencsét! Amilyen körülményes, olyan varázslatos elképzelés. Fodrászat? Zárva. Szemetet kidobni? Szóba sem jöhet! Mert mi van, ha ezzel a jó szerencsét is kipenderítik a kukába? Nálunk is akadnak babonák, de a kínaiak ezzel még eggyel tovább viszik a dolgot.

Piros borítékok hevernek mindenhol

A szerencsepénz osztogatása a Tavaszi Fesztivál alatt a legaranyosabb és legősibb hagyományok egyike: a gyerekek piros borítékban (hongbao) kapják a pénzt, amely a szerencse, áldás és biztatás szimbólumaként szolgál. Eredetileg a szülők és nagyszülők személyesen nyújtották át ezeket a borítékokat, de a modern technika sem ismer határokat: manapság már elég egy mobilos app, amely digitális hongbaókat küldözget ide-oda.

A hongbao bármilyen ünnepen előkerülhet és sajnos egyben a korrupció jelképe is. Kép forrása: Studycli.org

Minden pirosban úszik

Legyen szó lámpásokról, papírkivágásokról, ajtóra akasztott piros kalligráfiákról vagy a már említett borítékokról, a piros szín dominál az ünnepek alatt. Ez a szín a kínai kultúrában a szerencsét, a boldogságot és a gazdagságot jelöli. Nem véletlen tehát, hogy a Tavaszi Fesztivál alatt minden helyszín piros ragyogásba borul. Ha valaki vendégségbe megy, piros ajándékzacskóban viszi a meglepetést, és természetesen igyekszik valami pirosba öltözni, mert a régi hit szerint így lehet igazán elijeszteni a negatív energiákat és bevonzani mindent, ami jó. Sokan még a fehér falakat is vörös lampionokkal, sárkánymintás drapériákkal, sőt élénkpiros szalagokkal díszítik fel, hogy a házuk kívül-belül ragyogjon az ünnep alatt.

A gombócok és rizsgolyók reggelire, ebédre, vacsorára

Hogy lehetne teljes a buli kínai gombóc nélkül? Sokan úgy tartják, a gombóc formája a régi kínai ezüsttömbökre (yuanbao) emlékeztet, így ezek fogyasztása gazdagságot és szerencsét hoz. Észak-Kínában gombócé a főszerep: reggelire, ebédre, vacsorára és éjfélkor is fogyasztják, de van, aki szereti az ünnepi hagyományokat lazábban kezelni, és csak a legfontosabb pillanatokban tálalja a gombócot. Délen valamivel édesebb a paletta: tavaszi tekercset és tangyuan-t (édes rizsgolyók levesben) esznek, amely kerek formájával a családi összetartást jelképezi.

Ha kedvet kaptál hozzá, akkor az alábbi képre kattintva egy receptet érsz el:

Szójátékok és titkos utalások az asztalon

A kínai kultúrában a szavaknak mágikus erejük van, főleg, ha azoknak a hangzása más, szerencsét hozó kifejezésekre hajaz. A tangyuan neve például majdnem ugyanúgy hangzik, mint a „tuanyuan” szó, ami családi újraegyesülést jelent. A „nian gao” rizstorta szó szerinti jelentése „évről évre magasabbra”, ami sikert és előmenetelt ígér. A fa gao sütemény pedig a gazdagságot hozza el. Magyar szemmel nézve mulatságosnak tűnhet, hogy egy-egy desszertben milyen sok gondolat bújik meg, de a kínaiak imádják ezeket a láthatatlan, mégis hatásos üzeneteket.

Borral a bőségért

Kína híres a rizsborokról, és a Tavaszi Fesztivál idején az asztalokról nem maradhat el a helyi rizsbor kortyolgatása. Bár Kínában is ismerik a sört és a nyugati borokat, az ünnepi asztal körül mégis a tradicionális italok viszik a prímet: a baijiu (egy erős, égetett szesz), vagy a finomabb, édesebb rizsbor, amellyel a családtagok és barátok meghitten koccintanak. Sok helyen komoly ivóversenyek alakulnak ki, hiszen senki sem akarja keveset a szerencséből és bőségből.

Az ünnep, ami összehozza a világot

Nem meglepő, hogy a kínai újévet már nem csak Kínában tartják számon, hanem a világ minden részén, ahol jelentős kínai közösségek élnek. New Yorktól Szingapúrig, Kuala Lumpurtól Londonig mindenhol felcsendül a petárdák pattogása, és piros lampionok díszítik az utcákat. Ünnepi felvonulások, oroszlán- és sárkánytáncok, gasztronómiai fesztiválok – az események egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és sok turista is kifejezetten erre az időszakra időzíti az utazását, hogy élvezhesse ezt az euforikus légkört. Az pedig már csak hab a tortán, amikor a helyiek lelkesen mesélnek saját tavaszi fesztiválos hagyományaikról, és boldogan látnak vendégül mindenkit egy tál gombóccal.

Évről évre megrendezik Budapesten is a kínai holdújév ünnepséget, amely nem olyan nagyszabású mint más országokban, de érdemes kilátogatni.

Hagyományosan Budapesten is évente megtartják a holdújévi rendezvényt. Kép forrása: Tóth Péter/olvasói fotó

Ősi, mégis modern és extravagáns

A Tavaszi Fesztivál tehát nem csak egy egyszerű naptári ünnep: a kínai kultúra egyik sarokköve, ahol a családi összetartás, a hagyományok tisztelete és a szórakozás kéz a kézben járnak. Egy olyan időszak, amikor egész Kína – és újabban az egész világ – vörösbe borulva köszönti az újat, miközben elűzi a rosszat és visszaidézi az ősök hitét. Hatalmas mennyiségű gombóc fogy, tűzijátékok ezrei robbannak, piros borítékok milliói cserélnek gazdát, és több százmillió ember vándorol haza, hogy megölelhesse a szeretteit.

Ezek után már nem is olyan meglepő, hogy a kínai újév akkora rivaldafényt kap, mint talán csak a karácsony a keresztény hagyományú országokban. Bár nekünk első hallásra szokatlannak tűnhet, hogy két teljes hétig ünnepelnek és közben szinte leáll az ország, ez a tömény öröm, a rokonokkal és barátokkal átélt pillanatok, valamint a milliónyi babona és színes rituálé tökéletesen megragadja az ünnep lelkét. Kína ilyenkor önmaga legsikeresebb PR-ügynöke: az ország a világ színpadán tündököl, és ha egyszer belecsöppensz ebbe a forgatagba, garantáltan olyan élmény lesz, amit soha nem felejtesz el.

Szóval, ha egyszer lehetőséged adódik, mindenképpen lásd, hallgasd, szagold, kóstold, érezd, milyen is a kínai Tavaszi Fesztivál! Vörös lampionok, isteni rizsgolyók, közös ivászat, online és offline piros borítékok, féktelen vendégeskedés és a szeretet hangos ünneplése – ennél pazarabb és meghökkentőbb bulit keresve sem találnál a tél végén.

Legyen tehát bármilyen hangos a tűzijáték, vagy bármilyen véget nem érő a családi faggatózás, a kínai újév egy olyan varázslatos időszak, amely újra és újra bebizonyítja, hogy a család és a közös múlt élménye erősebb, mint bármilyen tiltás, távolság vagy modern kihívás. Ha mindez még nem lenne elég, a piros színbe boruló világ és a mindennél hosszabb ünneplés tényleg olyan emléket ad, amit képtelenség elfelejteni. Ugye, hogy már most kedvet kaptál hozzá?

Borítókép: 2005 februárja, New York kínai negyedében ünneplik a kínai holdújévet.

Kép forrása: Patrick Kwan from New York City, USA, CC BY 2.0 via Wikimedia Commons