A karácsonyfa története
Érdekel, hogy honnan ered a karácsonyfaállítás hagyománya? Vajon ki volt az első, aki Magyarországon fenyőt állított? Honnan származik az üveggömb és mi az a termőág? Olvasd el a cikket és elmeséljük a karácsonyfa történetét!
Reklám vége
Tartalomjegyzék
A cikk tartalma:
- 1 A karácsonyfa története, eredete: a téli napforduló ünnepe
- 2 A fenyőfa, mint ünnepi disz a kora kereszténység idején
- 3 Keresztény legendamesék a karácsonyfa eredetéről
- 4 Az első karácsonyfa külföldön és itthon
- 5 A gyermekek öröme
- 6 A termőág és a katonák
- 7 A karácsonyfa díszeinek története
- 8 Alternatív karácsonyfa ötletek
Kapcsolódó cikkeink
A karácsonyfa története, eredete: a téli napforduló ünnepe
A fenyőfa állításának szokása napjainkban már egyértelműen Jézus Krisztus, a keresztények által istenként tisztelt, és történelmi személyként is valóban létező ember születésének megemlékezéséhez kötődik. De a fenyőfa állítása, a fenyő feldíszítése, illetve a lakás fenyővel való dekorálása vajon valóban keresztény hagyomány? Vagy egy olyan ősi szokás, amelyet, sok más esethez hasonlóan csupán „újrahasznosított” a keresztény kultúra?
Ha hiszed, ha nem, valójában már az ókori rómaiak körében is elterjedt szokás volt, hogy örökzöld ágakkal díszítik a házakat. Ez a gesztus a pogány körökben általánosan a Napisten megerősödésére, a természet újjáéledésének megünneplésére utalt, hiszen ettől a naptól kezdve folyamatosan egyre rövidebbek lettek az éjszakák.
Az ősi germán világban is gyújtottak gyertyát fenyőfa ágain, a téli napforduló estéjén. A pogány hitvilág jelentős ünnepén szokás volt különböző népek körében, hogy fenyőfaágakkal díszítik fel a kapukat, házak homlokzatait, valamint lakóhelyük belső tereit.
A fenyőfa, mint ünnepi disz a kora kereszténység idején
A kereszténység első évszázadaiban az egyház szigorúan büntette azt, aki a téli napfordulóhoz köthető ősi szokásokat és ünnepeket megtartotta, betiltották ezeket a rítusokat. Hamarosan azonban felismerték az egyházi vezetők, hogy akkor járnak a legjobban, ha nem kiirtani próbálják, hanem saját képükre formálják a pogány hagyományt. Ezért aztán a középkor elején az egész kontinensen terjedni kezdett az a legenda, hogy a fák a világon mindenhol új zöld hajtásokat hoztak Krisztus születésekor. Így vált az ősi, pogány jelképből a fenyőfa keresztény jelképpé, Isten megtestesülésének és áldozatának szimbólumává.
A középkorban szenteste már a templomokat is fenyőfaágakkal díszíttették, a templomkapu vagy templomajtó fölé pedig almával díszített faágakat akasztottak – de a fákat ekkor még nem vitték be a házakba. A 16. századi Németországban már a keresztény hagyomány részeként tekintettek a fenyőre, amelyet papírvirágokkal díszítettek, a főtereken állították fel, ott körbetáncolták, majd a szertartás részeként rituálisan elégették őket.
Keresztény legendamesék a karácsonyfa eredetéről
Számos legenda és mese él a keresztény hagyományban arról, hogy miért épp a fenyő az örökzöld fa, és hogy az örökzöldek közül miért pont erre kerülnek különleges karácsonyi díszek. Ezek nem az egyház által hitelesített történetek, a Biblia, a Szentírás nem tartalmazza őket, hasonlóan működnek, alakultak ki és élnek tovább a hagyományban, mint a népi hiedelmek és babonák.
A karácsonyfához köthető legendák többségében a fenyőfaállítás nem Jézus születésével kötődik össze, hanem azokkal az időkkel, amikor halála és feltámadása után a Földön tartózkodott. Az egyházival szemben a népi hagyomány szerint Jézusnak még a feltámadás után is emberi szükségletei voltak és sebezhető volt, ezért menekülnie kell ellenlábasai elől. A legtöbb ilyen történetben a fenyőfa lesz az egyetlen, „aki” megengedi neki, hogy elbújjon az ágai közül. Mikor Krisztus megmenekül, akkor azzal jutalmazza meg a fenyőfát, hogy örökzölddé teszi.
A pipiske madár
„Mikor az Úr Jézust üldözték, ment, oszt lehajolt a fenyőfa, oszt alábújt. Egy madár meg mindig odébbcsalta az üldözőket, hogy << Itt, itt, itt! >> Szállt odább mindig. Oszt a másik fa alatt, amikor állt, az felhajlott. Oszt ennek a fenyőnek azér hull le télbe a levele, de az a másik, az mindig ződ marad. Megáldotta azt az Isten, hogy mindég ződ legyen. Annak a madárnak meg mindég alant kell járkálnyi, a fődön. Nem tud magasan röpűnyi. Ez a pipiske madár. Olyan kontya van neki.”
Forrás: Lammel Annamária – Nagy Ilona: Parasztbiblia
Az első karácsonyfa külföldön és itthon
Vajon mit tudunk a klasszikus karácsonyfáról, ha nem a legendákat, hanem a történelmi eseményeket vesszük figyelembe? Vajon szét lehet-e választani a karácsonyfa története kapcsán a tényeket és a mondákat? A kezdet kezdetét bizonyosan nem. Arról, hogy ki állította az első karácsonyfát Krisztus tiszteletére, megoszlanak a vélemények. A lutheránusok állítják, hogy egyházalapítójuk, Luther Márton nevéhez kötődik a karácsonyfaállítás hagyománya: 1535-1536 fordulóján ő díszített elsőként fenyőt gyermekei részére. Ha meg is kérdőjelezhető, hogy valóban ő volt-e az első ember, akinek ez eszébe jutott, az elég valószínű, hogy a hagyomány valóban protestáns eredetű, és német területeken terjedt el először. Az első írásos feljegyzés a mai karácsonyfáról a 15. század végéről, Strasbourgból származik, Sebastian Brant német író tollából. 1660-ból is ismert adatunk van arról, hogy a pfalzi grófnő, Liselotte gyermekkorában karácsonyfákat állítottak heidelbergi otthonukban és a fenyő ágain gyertyákat gyújtottak meg az ünnepen. 1814-ben Arnstein bankárcsalád otthonában állították fel az első bécsi karácsonyfát, 1815-ben pedig Berlinben az első ismert karácsonyfáról Wilhelm von Humboldt nyelvész otthonából van tudomásunk.
És hogy miként lett ez a katolikus bécsi udvar számára is divatos és erkölcsileg kifogásolhatatlan szokás? 1816-ban a nassaui hercegi családból származó Henriett állított a családi ünnepségen fenyőt. A jelenlévő rokonság köreiben ott volt Ferenc császár is, aki a látvány hatására elrendelte, hogy Hofburgban is állítsanak fát. A mélyen vallásos, katolikus egyházhoz hű uralkodó divatot teremtett saját felekezetén belül is.
Hazánkban a 19. század elején, a bécsi udvar közvetítésével terjedt el ez a szokás. Az első fenyőfákat Budán Mária Dorottya, József nádor harmadik felesége állíttatta. Az evangélikus vallású hölgyet József nádor 1819-ben vette feleségül, és rajongott a karácsonyfákért. „Az áldott emlékezetű” nádori család a budai várban élt, és minden évben óriási fenyőfát díszített fel a házasságkötés évétől kezdve. Az első karácsonyfa körül már ott voltak Mária Dorottya egészen kicsiny mostohaikrei, István főherceg (a későbbi István nádor) és Hermina főhercegnő, valamint játszópajtásaik, Beniczky Adolf és Beniczky Marci, gróf Keglevich Géza és gróf Teleki László (a tragikus sorsú későbbi politikus), a gróf Vay család apró képviselői. A kicsik izgatottan vártak, mígnem a titkolózó szülők bevezették a türelmetlen kompániát a „plafondig” felékesített, fényes Christbaum elé. A ragyogó arcú csöppségek és a nagyobbacska ifjoncok kicsit nyugtalanul bontogatták a csomagokat, nem tudván, mi lakozhat a különös skatulyákban. Persze a talányos szelencék feltárulása után mindenki meglelte szíve vágyát, ráakadt az olyan nagyon kívánt játékra, ínyenc csemegére.
A krónikához hozzátartozik, hogy mint minden eredettörténetnél, itt is megoszlanak ezzel kapcsolatban a vélemények, illetve a kortársak beszámolója is eltérő ebben az ügyben. Az első magyarországi fenyőfát saját családjához köti báró Podmaninczky Frigyes is, aki szerint édesanyja volt az, aki meghonosította szokást magyar körökben.
Mindenesetre az biztos, hogy legelőször a legfelső körökben jelent meg, majd a század derekára már a városi polgárság és a falusi értelmiség köreiben is ismert szokás volt. 1850-ből van arról tudomásunk, hogy az Ember Tragédiájának írója, Madách Imre alsósztregováni otthonában karácsonyfát állított.
A gyermekek öröme
A karácsonyfa-állítás polgári körökben való terjedésének kedvező társadalmi hátteret biztosított a biedermeier korszak, amelyben a karácsony legfontosabb helyszínévé a templom helyett az otthon vált, fő tartalmává pedig a családi együttlét. A karácsonyfákat rendszerint a szalonokban állították fel, és a maihoz hasonló módon a feldíszített fa alá helyezték az ajándékokat. A karácsonyfa-állítás egyházi eredetű hagyományon túl ebben az időben vált üzletté, valamint egy olyan szokássá, amely elsősorban nem egy egyházhoz köthető rítusként tekinthetünk, hanem olyan gesztusként, amely a gyermekek kedvében akar járni, és amely elsősorban női, tehát anyai feladat.
A 19. század utolsó harmadában egyre népszerűbbek lettek a karácsonyi vásárok, ahol a karácsonyi ajándékot és a fenyőt is be lehetett szerezni. Hogy a nagy mennyiségben kivágott fenyők sokáig megőrizzék természetes frissességüket, a befagyott Duna jegén fűrészpor-szőnyegen, egymásra halmozva tárolták őket.
Schlachta Etelka naplójában, 1842 december 24.-én ekképpen jegyzi le, milyen hatással volt rá, illetve családtagjaira a fa:
„Dolga távoztával nekiestem a két karácsonyfának és azokat bonbon és gyertyácskákkal ékesítém, Józsiméra két narancsot is kötvén. […] Midőn beléptünk, az asztal közepén felállított fa narancs és cukrokkal ékítve, már teljes fénnyel ragyoga, kis gyertyácskáitól körözve […]. […] Hallván ezt, Józsimat kérém, feküdne le, úgyis kissé bágyadt és álmos, s emellett késő is lévén még. Egyedül hagyám menni, s midőn az ajtót kinyitá, majd visszapattant. Befuték. „Ugyan, mi ez?” „Mivel mondád, hogy hogy még soha kaptál Krisztusfát, s mivel jó gyerek vagy: íme jutalmul egy.” Kíváncsian nézdelé a fát: „S mi ez?”. „Aranyozott diók. S tán a cukorterkecseket sem ösmered?” – kérdém nevetve.”
Schlachta Etelka naplója, IV. kötet. 98–101.
Reklám vége
Nagy szerepe volt fenyőfa szélesebb elterjesztésében az óvodáknak, iskoláknak, kórházaknak is. De hogy is jutott be az óvodákba a karácsonyfa híre? Hogy vált a fenyőfa egyházi rítusból egy olyan szokássá, melynek az elsődleges célja az volt, hogy a gyerekek számára örömet szerezzenek?
Valószínűleg az irodalom közvetítése által. Az első magyarországi kisdedóvóban 1824-ben felállított fenyőfa mögött is egy arisztokrata hölgy állt: Gróf Brunszvik Terézia naplójában jegyzi le, hogy az ötletet az irodalmi olvasmányaiból vette. Brunszvik Teréz rajongott Goethéért, olvasta a Werthert, amiben a szerző részletezi, hogy hogy mennyire örülnek a kicsinyek, amikor a gyertyákkal, cukorkákkal és almákkal tündöklő fa paradicsomi boldogságba ragadja a lelket.
Brunswick Teréz grófnő az első magyarországi óvoda alapítója Barabás Miklós 1863-ban készült rajzán. Kép forrása: Országos Széchenyi Könyvtár digitális képarchívum.
1832-ben a nagyszombati óvodában is áll már fenyő. Jáky Ferenc osli plébános, aki a gróf Hunyady család egykori házikáplánjaként szolgált, feltehetőleg a család körében megtapasztaltak hatására, 1855-ben karácsonyfa-ünnepséget szervezett a falusi iskolás gyerekeknek.
Ismereteink szerint a világirodalomban elsőként Goethe (1771-ben, a Werther szerelme és halála című műben), a magyar irodalomban pedig először Jókai Mór említi meg a karácsonyfa hagyományát. Jókainál egy 1854-es novellában találkozhatunk vele, ami a Vasárnapi Újságban jelent meg: A koldusgyermek című elbeszélés hasonlít a kis gyufaáruslány meséjéhez.
„Annyi ablak ki volt világítva, az utcákon fényes hintók robogtak alá s fel; ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus.”
Jókai Mór: A koldusgyermek
A termőág és a katonák
A karácsonyfaállítás hagyománya a 20. század elején egészen újfajta jelentőséget kapott. Az első világháború idején, a fronton lévő, az ünnepeket a családjaiktól távol töltő katonák számára közös, a mai értelemben vett (tehát feldíszített) fenyőfát állítottak. Ezt a szokást a túlélők „hazavitték otthonaikba.”
A két világháború évtizedeiben azonban a parasztság köreiben még mindig nem vert gyökeret ez a hagyomány: legalábbis a néprajzi gyűjtések szerint ez az ország keleti felében csak a második világháborút követően történt meg. Ez azért is különös, mert itthon könnyen kapcsolódhatott volna más, évszázadok óta létező paraszti szokáshoz, mint például a Borbála-ág hagyományához, vagy még inkább a lakodalmi életfához hasonló karácsonyi termőág tradíciójához. A termőág maga is karácsonyi díszként volt jelen a nép körében: aranyozott dióval, almával, ültetni való hagymával díszítették. A lakodalmi életfához hasonló fenyőfából kialakított termőág régen lehetett rozmaring-, nyárfaág, bürök, kökényág is, de volt ahol a faágat betekerték pirosra festett papírral, és diót, almát, mézeskalácsot akasztottak rá. Az első paraszti karácsonyfák a gerendákról lógatott borókaágak, illetve más örökzöld ágak voltak, a későbbiekben kezdték el a fát állított formában díszíteni.
Magyarországon az ország nyugati részétől a keleti felé haladva vált fokozottan ismertté a karácsonyfa, a 19. század derekára már a városi polgárság és a falusi értelmiség köreiben is ismert szokás volt, végül pedig a század végén, a parasztság köréből sem maradt el. Alapvetően nyugaton az első, keleten a második világháborút követően került be mintegy véglegesen minden magyar ember otthonába.
A karácsonyfa díszeinek története
Gyümölcsök
A karácsonyfadíszek eleinte természetes dolgok voltak: kezdetben az alma és a dió volt a legnépszerűbb, illetve a gyertyák. Ahogy azt a Schlachta Etelka naplójában olvashattad, a karácsonyfát más gyümölcsök is díszíthették: gyakran került rá egzotikus narancs, de megjelent a fahéj, és a fából, szalmából, papírból készített dísz is.
Szaloncukor
A naplórészletben szerepel a cukor, melyet már Jókai Mór is szalonczukkedlinek hív, valójában azonban ekkor még csak a mai értelemben vett édesség elődjéről, a fondantról beszélhetünk. A fondant cukrot a 16. századi Franciaországban találták fel, mint a karácsonyhoz kapcsolódó édességet, és a franciák voltak az elsők, akik ezekkel díszítették magukat a fákat is. A szaloncukor elnevezést azért kapta, mert a karácsonyfa általában a szalonban állt. Egészen az 1980-ig szinte csak zselés és konzum ízű szaloncukor létezett.
Reklám vége
Üveggömbök
Ezeket kezdetben azért akasztották az ablakokba, vagy a fenyőfákra, mert úgy tartották, hogy a világ minden gonosz, rossz, ártó erejét kiszívják. Egyfajta ördögcsapdaként tekintettek rájuk: a hagyomány szerint egy boszorkány minden természetfeletti erejét elvesztette, ha belefeledkezett a gömb csillogásának látványába. A fenyőfára azért került át, mert ezzel az jelképezte, hogy ez az ünnep tiszta, és a jó, a fény győzelmét jelenti a rossz felett.
Az üveggömbök Türingiából számaznak: a legenda szerint egy szegény üvegesnek nem volt pénze, hogy a gyermekeinek karácsonyfadíszeket és ajándékot vegyen, ezért hát üvegből saját maga készített dekorációt, melynek az egész világon csodájára jártak. Hamarosan a mesternek, a családjának, sőt az egész falunak nem kellett semmiben sem hiányt szenvednie. A faluban a férfiak üvegfújással, az asszonyok a díszítéssel, a gyermekek az akasztók rögzítésével foglalkoztak. Naponta, összehangolt munkával akár 600 gömböt is el tudtak készíteni.
Később cukor segítségével ezüstnitrát alapú oldatot rögzítettek a díszek felületéhez. Idővel formák is variálódtak, a sima gömb alakú dísz mellett megjelentek például a madár vagy a szív alakú üvegdíszek is. A türingiai Lauscha falujának sokáig nem akadt riválisuk, és a mai napig népszerűek az onnan származó gömbök.
Az üveggömbök a napkeleti bölcsek ajándékait is szimbolizálják.
Az égősor
Honnan máshonnan származhatott volna a gondolat, hogy az égő gyertyákat égő izzókra cseréljék le, mint magától Edisontól? Amikor 1880-ban Edison szabadalmaztatta a villanykörtéket, rögtön a lehető legmodernebb módon díszítette fel a karácsonyfát. A laboratóriuma közelében található fákon izzók sorakoztak, és azért tudott ez az ötlet hamar népszerűvé válni, mert az izzók nem kormoztak, és kevésbé voltak tűzveszélyesek, mint a gyertyák. Azonban kezdetben ez egyáltalán nem volt egy olcsó mulatság. Mivel közel 300 dollárba került egyetlen izzósor, legfeljebb a polgárok felsőbb körei tudták biztosítani ezt az újfajta karácsonyi diszkivilágítást.
Alternatív karácsonyfa ötletek
Bár a karácsonyfa ma is töretlen népszerűségnek örved, és a legtöbb családban el sem tudják képzelni enélkül az ünnepet, de egyre többen vannak, akiknek nincs szívük minden évben kivág(at)ni egy fenyőt azért, hogy egy hétig a lakást díszítse. Nézzük, milyen alternatív megoldások vannak a karácsonyfára:
- Állítsatok műfenyőt, a hangulat kedvéért pedig szerezzetek be fenyő illatú illóolajat, gyertyát, füstölőt.
- Vegyetek cserepes fenyőt és tavasszal ültessétek el a kertben!
- Könyvekből alakítsatok ki egy karácsonyfát. Pakoljátok őket úgy egymásra, hogy azok fenyőfát formázzanak, erre tehettek égősort. A gyertyákat azonban tartsátok távol tőle!
- A lakás egy falára fenyőfa alakzatba rendezve rakjátok ki a családi fotókat. Így a távolabb élő, esetleg már elhunyt családtagok is veletek lehetnek lélekben.
- Negatívban fessétek meg egy akrillapra a karácsonyfát, és világítsátok meg hátulról.
- Szerezzetek be egy raklapot, és fessetek fel rá megfelelő festékkel egy fenyőfát, majd rögzítsetek rajta papírból vagy textilből készített díszeket.
- Fehér és arany krepp-papír csíkokból kétoldalú ragasztó segítségével készítsetek egy „karácsonyfát” a falra, erre szintén ragasztóval fel tudjátok tenni az égősort, és a könnyebb díszeket is.
- A fenyőfát alkothatja egy damilon térbe lógatott gömbök, vagy más díszek sora is.
- Falba vagy egy falapba verjetek be szögeket, és ezekre kifeszítve az izzósort formáljatok egy fenyőfát.
- Festett tobozokból, vagy elhullott, összegyűjtött termésekből, ágakból alakítsatok ki egy karácsonyfa formát és rögzítsétek egy karton- vagy falapon.
Reklám vége
Hány nap van karácsonyig? Karácsonyi visszaszámláló
Mennyi idő van karácsonyig? Pillants rá karácsonyi visszaszámlálónkra, hogy megtudd mennyit kell még aludni a december 25-ig!
Kapcsolódó cikkek
Kolev András karácsonyi versei Karácsonyi rögtön puha mézeskalács recept Hány nap van karácsonyig? Karácsonyi visszaszámláló Szenteste és Karácsony vigíliája – December 24. Gyönyörű karácsonyi üdvözletek, képeslapok Karácsonyi versek, amiket idén meg kell ismerj az ünnepek előtt Szívhez szóló karácsonyi idézetek
Kapcsolódó cikkeink
Reklám
Legújabb cikkeink
Reklám
Iratkozz fel az új cikk értesítőnkre!
Rendszeresen elküldjük neked az új cikkeinket emailen.
Havonta egyszer küldünk neked emailt, de ha gyakrabban rakunk fel új érdekességeket, akkor lehet, hogy többször kapsz tőlünk értesítőt.
Reklám
Reklám