Pünkösd jelentése, ünneplése – Mit ünneplünk pünkösdkor?

Biztosan ismerősek lesznek a pünkösdhöz köthető népszokásaink – ha máshonnan nem, hát a tankönyvekből, amikben bemutatják a tavaszi ünnepkör játékait, énekeit, szokásait. A májusfa állítása, a pünkösdi király és királynő választása vagy akár a zöldághajtás olyan népszokások, amelyek valamilyen formában gyakran még ma is élnek egyes vidékeken.

Mikor van pünkösd?

A szó jelentése rejti a titkot: a pünkösd szavunk a görög pentekoszté, azaz 50. szóból jön, jelentése így már könnyen megfejthető – a húsvét utáni 50. napon kezdődő ünnepet nevezzük így. Ez persze azt is jelenti, hogy a (Kr. u. 325-ös niceai zsinat határozata alapján) húsvéthoz hasonlóan mozgó dátumról van szó, jellemzően május 10 és június 13 közé esik, ahogy a húsvét is mozoghat a maga tartományában. Magyarországon a pünkösd munkaszüneti nap.

Mit ünneplünk ekkor?

Az ötvenedik nap eredete a zsidó vallásból érkezik a kereszténységhez. A három nagy zsidó ünnep egyikeként a zsidó vallás a Pészach utáni ötvenedik napon tartja a Sávuot ünnepét, a törvényadás (Tóra) emléknapját, ami egyben az aratás, az új kenyér, az első gyümölcsök ünnepe is. A kereszténység is ötvenedik napon tartja a pünkösdöt, de itt már a húsvéthoz képest ötvenedik napról van szó: a keresztények ekkor ünneplik azt, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek kiáradt az apostolokra.

A Szentírás szerint pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapra és hétfőre esik, bár a keresztény vallási felekezetek az egész hetet ennek az ünnepnek szentelik. Különös jelentősége az ünnepnek a római katolikus egyház liturgiájában, hogy ettől a naptól szokás a bérmálás szentségét kiszolgáltatni a fiatal híveknek.

Pünkösdvasárnap az egész anyaszentegyház (azaz minden, magát kereszténynek valló egyház) ünnepi misét és istentiszteletet tart, mivel a Szentlélek kiáradása az apostolokra az egyház megalapításának ünnepe is, ezt tarthatjuk az egyház születésnapjának. Az evangélium szerint a tanítványok közösen ünnepeltek ezen a napon, mikor a Szentlélek kiáradt az apostolokra. Miután Szent Péter szólt a néphez, sokan megtértek: így jöttek létre az első keresztény gyülekezetek.

Sávuot ünnepe – „A zsidó pünkösd”

A Sávuot a három zsidó zarándokünnep közül a második. A „Hetek ünnepe” a zsidó vallás szerint, a Sínai hegyen történt törvényadás napja. Egyben ez az új kenyér ünnepe is, a „zsengék ünnepe”, illetve nevezik még aratási ünnepnek is (Hág hakkácír). A pészah 2. napjától (az árpa aratásától) induló 7 héten keresztül tartó ómerszámlálás vége maga a hetek ünnepe, a sávuot.

Izraelben az ünnep 1 napos, Izraelen kívül 2 napon keresztül tartják. A sávuot szó esküvést jelent, ugyanis ezen a napon két eskü is elhangzott: egy a zsidó nép, egy pedig az Isten részéről, ez a Tóra átvétele és az Isten megnyilatkozása, a tízparancsolat kinyilatkoztatása. A zsidó hagyományban a pészah a „testi” szabadság elnyerésének ünnepe, ugyanis ekkor ünneplik az egyiptomi szolgaságból való szabadulást. A sávuot ennek a szabadságnak a szellemivé válását jelenti, így aztán a zsidó nép egységének ünnepe is. A sávuothoz nem tartoznak külsőleges szertartások, szokások, látványos ceremóniák, mint például a széder estéjéhez, mivel ez itt a lélek ünnepe: az estét a Tóra tanulmányozásával szokás tölteni.

Napközben általában felolvassák a Tízparancsolatot, amelyet a hívek állva hallgatnak végig, az ünnep végén pedig Hallél-mondással is hálát adnak az Istennek. Az otthonokat és a zsinagógákat az ünnep jelenként ezen a napon friss virágokkal, lombokkal, ágakkal díszítik fel, annak emlékéül, hogy a Tízparancsolat kinyilatkoztatásakor virágba borult a hegy. Ilyenkor általában tejes és túrós ételeket szolgálnak fel az ünnepi asztalokon. Mint ahogy a pünkösd a katolikus egyházban a bérmálás egyik ünnepe, a magyarországi zsidóság ilyenkor tartanak bár micvát, azaz a tizenkét éves lányok avatását, emellett nálunk ez az adakozás ünnepe is.

Melyik bibliai passzusok tartoznak a keresztény pünkösdhöz?

Elsősorban az Újszövetségben lehet megtalálni, a 4 evangélista utáni 5. könyvben, az Apostolok cselekedeteiben. A legszorosabban ide köthető szöveghely így hangzik:

Keresztény szokások pünkösd idejére

Az apostolok, tanítványok és Mária azok, akikről a Biblia adott helyén szó van, ám a folytatásból az derül ki, hogy ezen a napon mintegy 3000 fő csatlakozott a keresztény valláshoz, mivel a Szentlélek kiáradása az emberekre különös jelentőséggel bírt.

A középkorban a Szentlélek lánggal és széllel való megérkezésének jelképeként kürtöket, harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő szalagokkal, virágokkal jelképezték: a sokkal teátrálisabb középkori vallási ünnepeken gyakran rózsát, ostyát szórtak a templom padlásáról a hívekre, máshol a Szentlelket jelképező fehér galambokat engedték szabadon a tetőtérből.

A harmadik legszentebb ünnep

A keresztény világban a pünkösd a 3. legszentebb ünnep, mivel ekkor ünnepeljük a Szentlélek eljövetelét. Az ünnep az apostolok idejéből való, és mi, magyarok is régóta ünneplünk: Szent László „korlátozta” az ünnepi vigadalmat 4 napra, ami aztán a keresztény liturgia alapján mára két napra zsugorodott.

A Szentlélek kiáradása az egyházi művészeket is megihlette, a festményeken, irodalmi művekben a Bibliai passzushoz hasonlóan tűz, szél és galamb jelzi a Szentlélek érkezését.

Pünkösdi népszokások Magyarországon

Mint a népszokások általában, a pünkösdhöz köthető szokásaink is a pogány időbe nyúlnak vissza, többnyire a föld és a rajta élők termékenységének jegyében teltek, Ezek néhol összefonódtak a kereszténység egyes elemeivel, néhol attól teljesen külön váltak, és a templomtól metaforikusan is egyre kijjebb szorultak.

De melyek a leghíresebb pünkösdi népszokásaink?

A csíksomlyói búcsú

Rögtön az első „szokásunk” nem is annyira szokás, mint inkább egy erős, nagy hagyományokkal bíró vallási ünnep, amelynek története egészen 1444-ig nyúlik vissza. A csíksomlyói búcsú a székelyek fogadalmi zarándoklata, ami a magyarok egyik legfontosabb keresztény ünnepévé nőtte ki magát. Minden év pünkösdjén több százezer hívő érkezik Csíksomlyóra, hogy ott kegytemplomban tartott búcsún és az ünnepi, szabadtéri szentmisén részt vegyen. A bűnbocsánatért induló hívek gyakran messziről, gyalog, lóháton vagy szekérrel érnek a helyszínre, és nem ritka, hogy a zarándoklatra hetekkel, hónapokkal pünkösd előtt elindulnak. A kegyhely egy Máriához köthető kegytemplom köré épült, ahol egy híres Mária szobor található.

A hívek általában pünkösd szombatján érkeznek a Kissomlyó-hegyre, itt a katolikus székelyek nyírfaágas körmenetet tartanak. A szombati körmenetet is különböző tradíciók kísérik, a zarándokok hagyományos rendben mennek a körmenetre, a templomhoz érve az Egészen szép vagy Mária című éneket éneklik. A búcsú 1993-tól olyan ismertté és látogatottá vált, hogy kinőtte eredeti formáját és helyszínét. Ekkortól tartják a szombati katolikus misét szabadtéren, a kegytemplomtól párszáz méterre két hegyvonulat találkozásánál, a hegy nyergében: a mise lent, a hívek pedig a lankás hegyoldalakban helyezkednek el.

A pünkösdi, csíksomlyói szokások kevésbé ismert eleme a pünkösdi napének, amit hajnalban, a szentmisét követően énekelnek a szabadtéri mise helyszínén, a hegyoldalban. Ekkor még a nap felkelte előtt vallásos énekekkel „köszöntik” a Szentlélek kiáradását, aminek metaforája ekkor a napfelkeltével párosul.

Piros pünkösd

Piros pünkösd napja, bár népdalaink jellemző részeként a termékenységet, a piros rózsát jelenti, valójában a keresztény egyháznak a jelképe. Jelentése a Szentlélek lángjának pirosa mellett utal a pünkösdi papi öltözékre is: a templomokban bérmáláskor, a vértanúk napján és ilyenkor, pünkösdkor találhatjuk meg a színt.

Pünkösdi király, pünkösdi királyné

A legjellemzőbb pünkösdi magyar (és európai) népszokásunk a keresztény ünnephez ugyan nevében kötődik, de valójában egy erősen pogány rítusra épül. A pünkösdöléstől, azaz pünkösdi király és pünkösdi királynő vagy királyné választásáról már a XVI. századból is vannak emlékeink.

Bár területről-területre változott a pünkösdi királyság szokása, jellemzően egy játékos versenyről van szó, amelynek keretében tánccal, énekkel, kötélhúzással, ügyességi, vagy szerencsén múló versennyel mérik össze magukat a fiatalok, gyerekek. A győztes fiú a pünkösdi király, a győztes lány a pünkösdi királyné. A pünkösdi király és királyné valamiféle „kegyben” is részesülhetett, a királynét virággal díszítették fel lánytársai, néhol kifeszített kendőn cipelték. A királynéjárás során vagy vállon, vagy akár széken is vitték a pünkösdi királynét, közben énekeltek, mondókákat, jókívánságokat skandáltak – sőt, a Dunántúl egyes részein a Gergely-járáshoz hasonló adományokat, ételt, italt is gyűjtöttek ekkor. Volt olyan tájegység, ahol a pünkösdi királynő feje fölé baldachint tartottak kendőkből, és így énekeltek: „Nem anyától lettél, Rózsafán termettél, Piros Pünkösd napján hajnalban születtél.” Máshol a királynőt adományért cserébe mutatták meg a házbelieknek, miközben így énekeltek:

 „Adjatok, adjatok
Egy, két, három krajcárt,
Hogy a királynőnek
Vehessünk pántlikát!”

A dal végére a kendőkkel letakart királynőről lehajtották a leplet, és meg lehetett nézni, milyen szép.

Bár a mondás úgy tartja, hogy „rövid, mint a pünkösdi királyság”, valójában a király egy hétig, de néhol akár egy évig is viselhette a titulust, és hivatalos lett az év minden lakodalmára, esetleg ingyen ihatott a kocsmában. Mivel az ünnep köthető a termékenységi rítusokhoz is, beavató szertartás is lehetett: a pünkösdi királyválasztáson részt vett legények ettől a naptól udvarolhattak a leányoknak. A lányok körbejárásához hasonló játékos házassági menetben is megjelenhetett a király és a királynő.

Mivanma vagy mavagyon-járás

Igencsak hasonló a pünkösdi királyasszony-járáshoz az alföldi hagyomány, a mivanma, máshol mavagyon-járás. A játékban csak lányok vesznek részt, ez az ő pünkösdi felvonulásuk. A mavagyon-járás egyfajta gyermek-lakodalmas menethez hasonló felvonulás, ahol a lányok zöld ággal sétálnak körbe. A menetben van vőlegény és menyasszony is, de érdekesség, hogy a vőlegényt is egy lány játssza. A menet énekelve, tréfálkozva megáll egy-egy ház előtt, ahol adományt kérnek jókívánságokért cserébe.

Hesspávázók

Székelyföldön ugyanennek egy verziójával találkozhattunk: itt 10-12 éves kisgyerekek alkották a felvonuló tömeget pünkösd első napján. A legnagyobb fiú volt a király, a legnagyobb lány a királyné, őket nyoszolyólányok és „ludak”, vagyis kisgyerekek követték. Az úton végig énekeltek, jókívánságokat mondtak, a dalolásért apróságokat és ételt kértek az emberektől. Az ekkor énekelt dal az ismert népdal volt:

Hess páva, hess páva,
királyné pávája.
Ha én páva volnék,
jó reggel felkelnék.

Májusfa vagy májfa

Bár ez nem kimondottan pünkösdi népszokás, mégis ehhez az ünnepkörhöz tartozó hagyományunk a májusfa-állítás. Ezt a május első napjára virradó éjszaka alatt a lányos házak elé állították a legények, szándékaik kifejezésére. A májusfa egy szimbolikus „virágzó” fa: valójában egy hosszú karó szalagokkal vagy koszorúkkal díszítve.

Olyan is akadt, ahol a lányos ház férfi rokonsága állította fel a májusfát, és a felaggatott apróságokat az udvarolni vágyó fiúknak kellett leszedni. Minél magasabbra hágott valaki a fán, annál nagyobb volt a becsülete.

A májusfa azért kötődik a pünkösdhöz, mert általában ekkor bontották le azt. Vannak vidékek, ahol a közösségnek egy fája van csupán – a pünkösd körüli lebontási ceremóniát tánc, mulatság, ünnepség kíséri.

A Tápió mentén a májusfa állítása kimondottan pünkösdkor volt – mára került át május elejére, a többi tájegységhez hasonlóan. A májusfa itt fűzfaként vagy nyárfaként jelent meg, szalagokkal és üvegekkel díszítették. A legények nem titokban állították a lányos ház elé a fát, hanem még be is kopogtak, és így énekeltek:

Kelj fel rózsám, itt a májfa,
Jó éjszakát, vigyázz rája!

A lányok ekkor kimentek a ház elé, megkínálták pálinkával, ennivalóval a legényeket, sőt, volt, hogy a lányok kölcsönözték a hajukból a szalagot a fára. Szokás volt az is, hogy a májusfa helyett a legények virágkosarat küldtek a lányos házhoz. A lányoknak illet jelezni, hogy szívesen fogadják-e a májusfát, azaz az udvarlást. Ezt bizonyos területen három szál gyufa gyújtásával mutatták ki. Ha a háznál jó szemmel nézték a felállított májfát, a legény gyakran ott maradt éjjel is vigyázni a fára. Erre azért volt szükség, mert a fa állítását a fiúk, legények külön szokása kísérte: szokás volt ellopni, vagy tréfából arrébb vinni. Erről is van külön dal:

Ma van május első vasárnapja
Kinn alszik a legény a kapuba

Kelj fel legény oda van a kalap,
A májusfa a zöld erdőbe maradt

nem maradt ott mert én elültettem
Mit tehetek ha ellopták tőlem.

A májusfa állítását különböző szokások váltották fel később: ilyen virágkosárküldés, a kislányos házakban a virágszórás, gallyszúrás a kapu elé, újabban pedig a virágcsokor küldése. Az éjjeli virrasztást pedig éjjeli szerenád formájában köszönthetjük újkori szokásaink között, ha elég romantikus férfiakba botlunk.

Tavaszköszöntés, zöldághajtás

A tavaszi termékenységi rítusok egy része a tavaszköszöntés: azoknak a házaknak az ablakába, kerítésére, kapujára, ahol eladó lány volt, zöld ágakat tettek ki, így jelezve a legényeknek, hol érdemes udvarolni. Máshol a villám elleni védelemként hintették be az ablakokat pünkösdi rózsával.

Törökbasázás

Kevésbé ismert (egyébként Nyugat-Magyarországon dívó) népszokásaink közé tartozik a törökbasázás, ez a pünkösdi népszokás a gyerekek játékai közé tartozott. Egy kisfiú ruháját tömtek ki szalmával, rongyokkal, ő lett a török basa, aki ezután házról-házra járt a barátaival. A kitömött ruhájú kisfiút pálcákkal ütögették, ő ugrált: a vicces előadásért aztán a gyerekek ételt kaptak.

Rabjárók

A törökbasázáshoz hasonló adománykérő szokás volt a rabjárás: a fiúk bokájukat összekötve, „rabláncon” vonultak a lányos házak ajtajai előtt, hogy szegény elfogott katonáknak, a raboknak (azaz maguknak) némi alamizsnát kolduljanak össze.

Pünkösd jelképei

Pünkösdi énekek

A pünkösdi ünnephez hozzá tartozik az éneklés. Lássuk, miket énekeltek a menetekben, és hogy jelent meg a rózsa motívuma ezekben a dalokban!

Mi van ma?

Mi van ma, mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz,
A második napja.

Jó legény! Jól megfogd
Lovadnak kantárját!
Hogy el ne tapossa
A pünkösdi rózsát!

Én kicsike vagyok

Én kicsike vagyok, nagyot nem mondhatok,
Szüleim kertjében most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa,
Ha ki nem nyílhatok, csakúgy hervadozok.

A pünkösdi rózsa

A pünkösdi rózsa
Kihajlott az útra,
Én édesem, én kedvesem
Szakíts egyet róla.

Egyet szakasztottam,
El is hervasztottam.
Tejbe-vajba fürösztöttem,
Hóba szalasztottam.

Elhozta az Isten

Elhozta az Isten piros Pünkösd napját,
Mi is meghordozzuk király kisasszonykát.

Ma vagyon, ma vagyon piros Pünkösd napja.
Holnap leszen, holnap leszen a második napja.

Öregembereknek csutora-borocskát,
Öregasszonyoknak porhanyós pogácsát,
Kisebb gyerekeknek porba való játszást,
Nagyobb gyerekeknek iskolába járást.

Jácintos, pácintos, sárga tulipános.

Még több pünkösdi éneket, verset, mondókát itt találsz >>>

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!