Karácsony története, szokásai és minden, amit tudni akartál a karácsonyi ünnepkörről
A karácsony fogalma napjainkban inkább karácsonyi időszakként él a köztudatban, hiszen számos kisebb ünnep köthető a karácsonyhoz: advent, vízkereszt, Szenteste, és még sorolhatnánk. Milyen ünnep a karácsony, mi a története és hogyan is épül fel az év legmeghittebb ünnepe?
Reklám
Reklám vége
Tartalomjegyzék
A cikk tartalma:
Karácsony ünnepe mindenki számára mást jelent, de egy biztosan közös mindenkiben, túl sokat nem tudunk az ünnep eredetéről. Mit jelent az, hogy karácsony? Miért ünnepeljük Jézus születését egy fenyőfával, amit feldíszítünk? Hogyan kapcsolódik karácsonyi időszakhoz a hal, nálunk magyaroknál a mákos guba és töltött káposzta? Mi magyarok miért ünneplünk már december 24-én, amikor karácsony csak december 25. és 26.?
A karácsony, a karácsonyfa és a karácsony szó története
A karácsony szó eredete és története
A magyar nyelvet sokféle hatás érte az elmúlt évszázadok során. Sokféle szó érkezett sokféle nyelvből, amelyeket ma is használunk és a karácsony szó története is egy másik nyelvből indul.
A karácsony szó, amely immár a magyar nyelvben Jézus születésének ünnepét jelenti, eredetileg egy szláv szóból módosult. A szláv eredetű karácsony szó, a Kračun, Kracín vagy Karachun szavakból alakult ki, ami az Új Magyar Etimológiai szótár szerint feltételezhetően Dél-Szláv, bolgár jövevényszó. Az említett Dél-Szláv szavak a téli napforduló ünnepet jelentik, így közvetlenül kapcsolódnak ehhez az időszakhoz és a legvalószínűbb, hogy valóban ezekből a szavakból alakult ki maga a karácsony szó.
Nyelvtörténeti források szerint a magyar nyelvbe a keleti ortodox keresztény egyház által került, ahol már korábban is használatosak voltak ezek a szavak.
A karácsony története
Jézus Krisztus születésének története és időpontja
Tudtad, hogy a karácsony nem egyidős a kereszténységgel? Arról nem szólnak a beszámolók, hogy Jézus hogyan és mikor ünnepelte a születésnapját a maga idejében, de az az egyház hivatalosan 336-ban, Konstantin császár uralkodása alatt ünnepelte először december 25-én Jézus születését. Az egyik legérdekesebb elmélet szerint azért pont ezt a napot választották, mert a tavaszi napéjegyenlőséget tekintették a teremtés első napjának. A teremtés negyedik napján, március 25-én teremtette Isten a fényt, és ezt a napot tekintették Jézus fogantatásának is – az ettől számított 9 hónapból következett tehát, hogy Isten fia december 25-én látta meg a napvilágot abban a bizonyos názáreti istállóban.
A keresztény történet szerint időszámításunk kezdete előtt élt egy fiatal lány Názáretben, aki egy éjjeli látomásában találkozott Gábriel arkangyallal. Isten küldötte elárulta neki, hogy az Úr kiválasztotta Máriát egy nemes feladatra: ő lesz az édesanyja Isten fiának. Nem sokkal ez után Mária férjhez ment Józsefhez, majd a király által meghirdetett népszámlálásra már várandósan indult el férjével együtt Betlehembe. Hamarosan azonban beindult a szülés, Betlehemben pedig senki nem adott szállást a várandós Máriának, aki így Józseffel kénytelen volt egy istállóba behúzódni, az újszülöttet pedig egy jászolba fektetni.
Mindeközben az istállóhoz közeli mezőn pásztorok legeltették juhaikat, amikor egy angyal megjelent és közölte velük: Isten fia megszületett, és egy közeli istállóban fekszik. Útra is keltek a pásztorok azonnal, hogy megcsodálják a gyermeket. Ugyanekkor három bölcs is érkezett napkeletről Jeruzsálembe, ahol az istálló felett ragyogó csillagot követve tudták, hol találják meg Isten fiát, a Messiást.
A napkeleti bölcsek érkezése. Kép forrása: 123rf
Karácsony kialakulásának és ünneplésének története
A karácsony kialakulása előtt nem Jézus születésére emlékeztek meg a korai keresztények. Az ókorban fontosabb ünnep volt a manapság január 6.-án tartott vízkereszt, amely a megvilágosodás, az emberré váló isten születésének ünnepe.
Az ókori világban több hasonló pogány december végi ünnep is létezett. A téli napforduló körül, általában december 17. és 24. között tartották a római Szaturnália ünnepét. A germánok ilyenkor, a téli napforduló környéként tartották a Jul ünnepet, amikor egyes germán népcsoportoka a békéért ünnepeltek, míg mások a nap visszatérését, újjászületését ünnepelték meg. Hasonlóan az előzőekhez, december végén ünnepelték a Mithras-kultusz napisten születésnapját, amely pontosan december 25-ére esett.
Jézus Krisztus születéséről folyamatos viták voltak a korai keresztények között is, mivel nem volt egyértelműen meghatározott időpontja, május 15., és január 6. is szerepelt a dátumok között. A 335. május 20-tól július 25-ig tartott niceai (első egyetemes) zsinat határozata alapján december 25.-e lett karácsony, vagyis Jézus Krisztus születésnapja. A korábbi pogány téli ünnepek pedig beleolvadtak a karácsonyba, ezek szokásai a mai napig fellelhetőek karácsonyi szokások között.
„Szent Maximinus trieri püspök, az ariánusok kemény ellenfele, egyik karácsonyi szentbeszédében azt mondja, hogy Krisztusnak azért kellett pogány ünnepen megszületnie, hogy azok, akik a pogány babonában leledzenek, elpiruljanak.”
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
A niceai zsinat határozatáig nem volt hagyománya a karácsony megünneplésének. I. Gyula pápa kr. u. 337–ben a Vatikáni Szentszék élére kerülésével pedig elkezdett terjedni ennek a különleges napnak az ünneplése. Ebből az időszakból származó írásos emlékek szerint, I. Gyula pápa hatására kezdtek felépülni a karácsony ünneplésének szokásai Európában és a Közel-Kelet egyes részein.
„A szíreknek 343. dec. 25-én már prédikációt tartottak. Konstantinápolyban 379–380-ban nazianzi Szent Gergely emlékezik Krisztus születésére és megünnepli napját. Antiochiában Chrysostomus szerint 386-ban Krisztus születését dec. 25-én ünneplik”
Magyar Néprajzi Lexikon
I. Gyula pápa ideje alatt tehát már több esemény is volt, amellyel megalapozták a mai karácsonyi ünnepkör kialakulását.
Reklám
Reklám vége
A karácsonyfa története
Az örökzöld növények már a kereszténység előtt is az örök élet szimbólumai voltak: a házak ajtajain örökzöld ágak lógtak, hogy távol tartsák a rossz szellemeket, a boszorkányokat és minden egyebet, ami útjába állhatna egy teljes, boldog életnek.
A karácsonyfa állításának hagyománya a 16. században, a Német-Római Birodalomban terjedt el elsőként. Vélhetőleg Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített egy karácsonyfát, mert útban hazafelé egy keresztény otthonban figyelmes lett egy feldíszített fára, amelyen mintha fények szikráztak volna. Hazaérve nem tudta másként példázni az élményt a családja számára, így kerített egy fenyőfát, és gyertyákkal mutatta be a fényes ragyogást.
Természetesen, amint ez a hagyomány elérte Amerikát (körülbelül az 1890-es évekre, de már előtte is voltak törekvések a hagyomány átvételére), egyfajta versenybe csapott át, és minden család a legnagyobb karácsonyfákat igyekezett felmutatni. Míg Európában átlagosan 1,2 méter magas fenyőket vágtak ki, és állítottak fel a különböző otthonokban, addig Amerikában plafonig érő, szélesen terpeszkedő, sokszor akár 2,5-3 méter magas fenyőket díszítettek fel karácsonyfának.
Az olyan elterjedt díszeket, mint az aranyozott dió, alma, vagy éppen a finom marcipános sütemények (a szaloncukrok elődei) az amerikaiak hamar házilag gyártott díszekre, gömbökre és festett mézeskalácsokra cserélték. Az égősorok megjelenésével pedig már nem csak az otthonaikban élvezhették a családok a karácsonyfa által nyújtott meghitt hangulatot, egyre népszerűbbek lettek a köztereken elhelyezett óriási karácsonyfák is.
Karácsonyfa a budapesti Vörösmarty téren. Kép forrása: Globetrotter19 via Wikimedia Commons
Kattints ide, ha szeretnél megtudni még több érdekességet a karácsonyfa történetéről és a hagyomány kialakulásáról
A cikk az ajánló után folytatódik!
Érdekel, hogy honnan ered a karácsonyfa-állítás hagyománya? Vajon ki volt az első, aki Magyarországon fenyőt állított? Honnan származik az üveggömb és mi az a termőág? Olvasd el a cikket és elmeséljük a karácsonyfa történetét!
A karácsonyfa díszítésének időpontja országonként és családonként eltér egymástól: van, aki már az utolsó adventi héten feldíszíti a fát, van, aki 24-én reggel, de olyan is akad, aki december 24-ről 25-re virradóra, az éj leple alatt díszíti fel a karácsonyfát, hiszen ekkor kezdődik valójában Jézus születésnapja.
Ugyanígy az ajándékozás ideje is eltérhet, Magyarországon a legtöbb helyen már Szenteste „jön a Jézuska”, de az angolszász országokba például december 25. reggelre hozza az ajándékokat a Mikulás.
A karácsony története nyomán bizonyos dolgok a karácsony jelképei lettek, melyek az évszázadok során vissza-vissza térnek az ünnepek alatt. Ezek közül a legfontosabbak:
A karácsony szimbólumai
A karácsony szimbólumai közül a legismertebbek talán az angyalok, akik az örömhír hozói, ők újságolták el a Messiás érkeztét Máriának, Józsefnek, a pásztoroknak és a napkeleti bölcseknek is. Éppen ezért az angyalfigurák elengedhetetlen jelképei annak, hogy felkészültünk az áldott karácsonyra.
Az angyalhaj jelképezi a szalmát, amelyen Jézus a jászolban feküdt, de szimbolizálja a titkot, a megfoghatatlan dolgokat is. Isten útjai kifürkészhetetlenek – szokták mondani, ezt pedig az angyalhaj szimbolizálja karácsonykor.
A csillag, a karácsonyfa csúcsdísze épp úgy ragyog, mint Betlehemben a jászol feletti csillag, ami hírül adta Jézus érkezését, és odavezette a bölcseket.
A gyertya egyszerre szimbolizálja a fényt és Jézus életútját. Ahogyan a gyertya is megsemmisül, ha elvégezte feladatát, Jézusnak is meg kellett halnia ahhoz, hogy megváltsa az embereket tetteik súlyától. Mindemellett a kanóc, a viasz és a láng egyszerre a Szentháromság szimbóluma is.
A gömb forma is gyakran megjelenik a karácsony kapcsán, gondoljunk csak a karácsonyfadíszekre. Törékenységük az élet múlékonyságára figyelmeztet, formájuk pedig a teljességet, a tökéletességet hirdeti. Még a gömbök színe is meghatározó karácsonyi jelkép lehet, hiszen az arany a Nap színe, a férfi princípium, mellette az ezüst Hold, amely a női princípium szimbóluma. A piros a termékenység, a fehér a tisztaság, az ártatlanság, míg a zöld a remény és az élet színe.
A karácsony szimbólumai közül a dió és az alma jelképezik a bölcsességet, valamint a jövő nemzedékébe vetett hitet. A dió továbbá a Tudás Fáját, az Életfát testesíti meg, az alma pedig a bűnt: azt az almát, melyet Évának nem lett volna szabad leszakítani a fáról.
Karácsonyi szokások
A karácsonyt megelőző adventi időszakban elkezdjük feldíszíteni otthonainkat, kertjeinket, majd karácsony este egy bőséges vacsora mellett összeül a család, hogy közösen ünnepeljünk.
Betlehemezés
Számos helyen él még a betlehemezés, valamint a karácsonyi kórus szokása. Ilyenkor a családok házról-házra járják a szomszédságot, és mindenkinek egy-egy előadással kedveskednek: eljátsszák a karácsony történetét, vagy éppen szebbnél-szebb karácsonyi dalokat énekelnek. Az egyházi kórusok ezzel karitatív munkát is végeznek, a magukkal vitt adománygyűjtő ládába adakozhat előadásukért az, aki szeretne, a befolyt összeget pedig a következő egyházi évben jótékony célokra, vagy a közösség templomának javítására fordítják.
Karácsonyi betlehemes gyerekek, 1904, Balatonszentgyörgy. Kép forrása: Balatoni Múzeum – Fotótár, licence: CC BY-NC-ND
Betlehemi jászol felállítása
A betlehemi jászol egy pillanat megörökítése, amelyen az istállóban éppen megszületett Jézust ábrázolják szülei körében. A jászolban Józsefen, Márián kívül mindig megjelennek a napkeleti bölcsek figurái, az angyalok, a csillag, amely vezette a bölcseket, a bölcsek által adott ajándékok és természetesen a jászolban lévő állatok is. Érdekesség, hogy kis Jézus csak akkor kerül be a jászolba, amikor elérkezett karácsony napja és már megszületett.
A betlehemi jászol felállítása bárhol megtörténhet: templomban, köztéren vagy akár otthon is. Az ehhez szükséges kellékek és a különböző anyagokból készült figurák könnyen beszerezhetők a klasszikus boltokból vagy webshopokból. De természetesen a célnak bármilyen figura megfelel, amely az említett személyeket, állatokat, tárgyakat ábrázolja és természetesen otthon is elkészítheted magadnak kartonból, és papírból is.
Keresztény történetek szerint az első betlehemi jászol felállítása Assisi Szent Ferenc nevéhez kötődik és neki köszönhető, hogy elterjedt először Európában, majd a világ minden részén. Assisi Szent Ferenc, aki miután meglátogatta személyesen Betlehemet, 1222 karácsonya alkalmából saját betlehemi jászolt épített a betlehemi élmények hatására.
Ismerős jelenet a karácsony utáni jászolban, amelyben már az újszülött Jézus is szerepel. Kép forrása: 123rf
Ajándékozás
A karácsonyi ajándékok bontogatása kétségkívül a legizgalmasabb esemény mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek. De hogy miért kerülnek ezen a napon ajándékok a fa alá, hogyan alakult ki az ajándékozás szokása, már kevesen tudják. Ahogy az egész karácsonyi ünnepkörnek, az ajándékozásnak is az ókorig visszanyúló eredete van. A karácsonyi ajándékok előzménye a római kori újévi ünnep volt, amikor az emberek a szerencsés évkezdet érdekében süteményt, szerencsehozó gallyakat és később pénz ajándékot adtak egymásnak.
Manapság ajándék is bármi lehet, amelyről úgy gondoljuk, hogy akinek szánjuk kedvét leli benne: készíthetünk mi magunk ajándékot, a gyerekek is gyakran lepik meg a szüleiket rajzzal, gyurmafigurával vagy az óvodában, iskolában készített kézműves ajándékokkal. A karácsonyi ajándékok között lehet tárgy, élmény, egyéb szolgáltatás, amelyeknek az ára is csak megegyezés kérdése, az egészen olcsótól a méregdrága ajándékokig bármi, amit az ajándékozó pénztárcája elbír.
Karácsonyfaállítás
A karácsonyfaállítás a család, illetve azon szeretett személyek körében történik, akikkel meg akarjuk osztani a karácsonyi ünnepek meghittségét. Manapság pedig a karácsonyfa már nem is feltétlenül „készül” fenyőfából, csak az a lényeg, hogy karácsonyfa formája legyen és a család örömmel vegyen részt a közös munkában. A karácsonyfaállítás hagyománya a világ minden keresztény családjában szokás, csupán az a különbség, hogy a fenyő, műfenyő vagy az alternatívája lesz állítva, illetve, hogy mikor állítják és díszítik fel.
Reklám
Reklám vége
Ma már gyakori, hogy nem valódi, hanem műfenyő, vagy valamilyen alternatív megoldás kerül az otthonokba. A műfenyő is lehet sokféle: klasszikus műfenyő, 3D műfenyő, zöldszínű vagy fehér és sok egyéb, aminek csak a képzelet szab határt. Ugyanez igaz a fenyő alternatívákra, amely kreatív módon bármi lehet:
Fenyő alakban a falra erősített égősor
Égősor, ami fenyőt ábrázol. Kép forrása: Reddit
Otthon elkészített papír műfenyő, papír díszekkel
Kartonból is fantasztikus műfenyő készíthető, kép forrása: Pinterest
Könyvekből állított és fenyőalakúra formázott karácsonyfa
Karácsonyi alternatív fenyő könyvekből könyvmolyoknak, kép forrása: Pinterest
A plafonról lelógó damilokra erősített karácsonyi díszek, amelyek így egy láthatatlan karácsonyfát eredményeznek
Damilokon lógó karácsonyi fenyő alternatíva. Kép forrása: Instagram
Ha karácsonyfa alternatívát keresel és inspirálódni szeretnél, akkor itt rengeteget találsz.
A cikk az ajánló után folytatódik!
Érdekel, hogy honnan ered a karácsonyfa-állítás hagyománya? Vajon ki volt az első, aki Magyarországon fenyőt állított? Honnan származik az üveggömb és mi az a termőág? Olvasd el a cikket és elmeséljük a karácsonyfa történetét!
Karácsonyi ünnepi vacsora
Mivel a keresztény liturgia szerint december 24-e karácsony böjtje és ezen a napon késő esetig semmilyen étkezés nem megengedett, ezért a karácsonyi vacsora hagyományosan egy olyan bőséges étkezés, amelyen a teljes család, de legalább a nagy része részt vesz. Manapság nem csak a szűk családi kör találkozik a karácsonyi vacsorák alkalmával, hanem a tágabb család és barátok, baráti társaságok is egybegyűlnek a karácsony megünneplésére és a karácsonyi vacsora elköltésére.
Karácsonyi ételek
Hazánkban a hagyományos karácsonyi menü része a hal, amelyet főve, paprikás lisztben sütve, vagy ropogósra sült bundában tálalunk, általában majonézes salátákkal vagy tartármártással kísérve. A halas étel szintén Jézusra utal és egy ógörög szójáték eredménye:
…a Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó szavak görög kezdőbetűinek összeolvasása (ιχθυς, ichthüsz) görögül >>halat<< jelent. Később átvitt értelmet is tulajdonítottak neki, mivel a Megváltó teste >>lelki táplálékként<< szolgálhat (eucharisztia). A hal utalhat ugyanakkor egyes eredetileg halász foglalkozású apostolokra is. (Wikipédia)
A Galileai-tenger mentén járva meglátott két testvért: Simont, akit Péternek is neveznek, és Andrást, a testvérét. Éppen hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: Kövessetek engem, és én emberek halászává teszlek titeket!
Erre azok otthagyták hálóikat és követték őt. Amint onnan továbbment, meglátott másik két testvért is: Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Apjukkal, Zebedeussal a hálóikat javították a csónakban. Őket is elhívta. Ők is otthagyták a csónakot és az apjukat, és követték őt.
Jézus pedig bejárta egész Galileát. Tanított a zsinagógákban, hirdette a mennyek országa örömhírét, és meggyógyított a nép körében minden betegséget és minden gyötrelmet. (Mt 4,12-23)
A karácsonyi főételek közt igen népszerű még a töltött káposzta, a halászlé és a húsleves is, édességek tekintve pedig bejgli és mézeskalács mindig kerül az asztalra, de az aranygaluska, a flódni és a mákos guba is nagy kedvenc.
A bejgli nem hiányozhat egy magyar otthonból sem karácsonykor. Kép forrása: Wikimedia commons
Ezzel ellentétben egy amerikai háztartásban a karácsonyi vacsora főszereplője a töltött sült pulyka, amelyhez legalább 4 féle köretet, valamint különböző salátákat szolgálnak fel. Népszerű karácsonyi sült még a narancsos kacsa burgonyapürével, de előszeretettel fogyasztanak húsos pitét is. A desszertek közül nem maradhat ki a csokis süti és a gyömbéres keksz, és természetesen gyakran megjelenik a karácsonyi asztalon még az almás- és sütőtökös pite is.
Érdekesség, hogy az amerikai és kanadai karácsonyi menü szinte egy az egyben megegyezik a Hálaadás-napi vacsora menüjével.
December 24. – karácsony vigíliája, karácsony böjtje vagy karácsony előestéje
A vigília szó az ünnep előestéjét jelenti, amely vallásos családoknál böjtöléssel telt. Ezen a napon szerzetesek az éjszakát is imádkozással töltötték. Ekkor a magyar népszokások szerint a házak körül is nagy volt az ünnepi sürgés-forgás. Minden család előkészült a karácsonyra: kitakarították a házat, az ágyakat rendbe tették, megfürödtek, hajat mostak. Emellett pedig az esti (böjt utáni) és a másnapi, karácsonyi lakomára is folyt az előkészület: rendbe tették a konyhát, főztek, a karácsonyi asztal is előkészült.
„Karácsony böjtjén gondosan rendbeteszik, kitakarítják a házat, udvart, a jószág helyét is, hiszen vendéget várnak, a világra születő Kisdedet, de most fordulnak az új esztendőbe is.”
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
A magyar szokások között manapság megtalálható az közös esti vacsora, a vallásos családoknál az éjféli misén való részvétel, a karácsonyfa-állítás és Magyarországon jellemzően szenteste történik az ajándékozás is.
A cikk az ajánló után folytatódik!
Szenteste és Karácsony vigíliája – December 24.
Magyarországon karácsonykor kitüntetett figyelmet kap a szenteste. Ez nem véletlen, ráadásul nem is új dologról van szó: ez a nap a Karácsony Vigíliája vagy más néven a karácsony előestéje is.
Reklám
Reklám vége
Vízkereszt ünnepe, amikor elbúcsúzunk a karácsonyfától
A Vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, ami Jézus megjelenésének nagy momentumait kapcsolja össze: a napkeleti bölcsek imádását és Jézus születését, Jézus megkeresztelését, valamint Jézus első csodáját (a víz borrá változtatását). A római katolikus egyház szabályai szerint a vízkeresztet minden év január hatodikán ünnepeljük, míg a Gergely-naptár szerint január 19-re esik. A hagyományok szerint legkésőbb ilyenkor bontjuk le a feldíszített karácsonyfát, elbúcsúzunk a karácsonyi ünnepektől és egyben ez a nap jelenti a farsangi időszak kezdetét is.
Valaki csak szimplán kidobja, van aki újra felhasználja a karácsonyfa maradványait. Kép forrása: 123rf
Korábban számos szokás övezte a vízkereszt ünnepét, azonban ezek közül ma már csak a karácsonyfa lebontása él, minden más elkopott az évszázadok során. Korábban ez volt az egyetlen alkalom húsvét éjszakája mellett, amikor felnőtt embereket kereszteltek, valamint ilyenkor – Jézus keresztelésének emlékére – a katolikus templomokban vizet szenteltek. Ebből a szentelt vízből a hívek is hazavihettek, hogy megszentelhessék otthonaikat és megitathassák állataikat, hogy a következő év során ne legyenek betegek. Egyes helyeken az emberek magukra és a ház körüli földekre is locsolták, hogy egészséget, erőt és termékenységet kapjanak általa, valamint megóvják otthonukat és magukat a kísértéstől, a káros eseményektől.
Érdekel, melyik területen milyen hagyományokat őriztek az emberek a vízkereszt ünnepén? Olvass a vízkereszt ünnepéről bővebben itt!
A karácsonyi készülődés minden évben egy új kaland, mindig lehet egy picit érdekesebben, színesebben, különlegesebben ünnepelni. Oldalunkon alaposan körbejárhatod a témát, segítünk, hogyan alakítsd ki a saját hagyományaidat. Próbáld ki másokét, ami pedig igazán tetszett, azt őrizd meg évről-évre. Legyen szó díszítésről, karácsonyi tevékenységekről, a karácsonyi vacsora menüjéről vagy éppen az ajándékozásról, mi segítünk. Nálunk informálódhatsz és inspirálódhatsz!
Karácsony az ortodox egyházakban
Az ortodox karácsony mély spirituális jelentőséggel bír, amely összefonódik a böjt, az istentiszteletek és a közösségi ünneplés hagyományaival. Az ünnepi időszak központi eleme a Krisztus születésének misztériuma, amely az isteni szeretet és irgalmasság megnyilvánulását hirdeti.
A Julián-naptár szerint december 25-én ünnepelt ortodox karácsony a Gergely-naptárban január 7-ére esik, de az ünnepi készülődés már november 15-én elkezdődik a 40 napos karácsonyi böjttel. Ez az időszak a testi és lelki megtisztulásra hívja a híveket, akik tartózkodnak a hús és más állati eredetű ételek fogyasztásától, hogy méltó módon készüljenek Krisztus születésének fogadására.
Az ünnep egyik kiemelt eseménye az éjféli liturgia, amelyen a hívők Krisztus földre érkezését dicsőítik. Ezt követi a karácsony napján tartott ünnepi liturgia, amely a közösségi összetartozás erejét hangsúlyozza. Az ünneplés során fontos szerepet kapnak az ikonok, amelyek Krisztus születését és a betlehemi eseményeket ábrázolják. Az ikonok előtti imádkozás és gyertyagyújtás mély spirituális kapcsolatot teremt az ünnep résztvevői és az isteni misztérium között.
Az ortodox karácsony gazdag hagyományai, a böjttől az ünnepi vacsoráig, a szeretet és béke jegyében zajlanak, amelyek minden hívő számára az isteni szeretet időtlen üzenetét közvetítik.
Már most tűkön ülsz, úgy várod a karácsonyt? Pillants rá karácsonyi visszaszámlálónkra, hogy megtud hány nap van még karácsonyig!
Hány nap van karácsonyig? Karácsonyi visszaszámláló
Mennyi idő van karácsonyig? Pillants rá karácsonyi visszaszámlálónkra, hogy megtudd mennyit kell még aludni a december 25-ig!
Forrás
https://mek.oszk.hu/04600/04645/html/khp0004.html
*Magyar Néprajzi Lexikon – https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-90.html
Százhalom.hu – szazhalom.hu/a-betlehemi-jaszol-tortenete/
Kapcsolódó cikkek
Mit ajándékoztunk 2024-ben? Ezek voltak a legnépszerűbb karácsonyi meglepetések! Kifutóra fel! Ilyen az idei karácsonyfa-divat A karácsony másik arca: ilyen az ortodox karácsony Karácsony: béke vagy stressz? Így úszd meg az idei őrületet! Hogyan ünnepelték a karácsonyt a háborúk során? Te tudod, mikor van a Ronda Karácsonyi Pulcsi nap? Mikortól énekelhetünk „All I want for Christmast”? A karácsonyi fűszerek, amelyektől ízletes lesz az ünnep Kolev András karácsonyi versei Karácsonyi rögtön puha mézeskalács recept Hány nap van karácsonyig? Karácsonyi visszaszámláló Szenteste és Karácsony vigíliája – December 24. Gyönyörű karácsonyi üdvözletek, képeslapok Karácsonyi versek, amiket idén meg kell ismerj az ünnepek előtt Szívhez szóló karácsonyi idézetek
2024-ben az ajándékozás középpontjában a technológiai újdonságok, mint az iPhone és PlayStation 5, valamint a klasszikus ajándékok, például LEGO és parfümök álltak. Az átlagos költés 102 ezer forint volt, 7 személy ajándékozása mellett. Az üzleti ajándékozásban az ökotudatos és prémium termékek domináltak.
Az idei karácsonyfa-divatban hódítanak a pasztellszínek, földszínek, luxus és erdei stílusok. Új színek, anyagok és ötletes díszek segítenek egyedi hangulatot teremteni. Fedezd fel a trendeket, és tedd különlegessé az ünnepi dekorációdat!
Az ortodox karácsony a keleti kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, mely a Gergely-naptár szerint január 7-re esik. Mély spirituális tartalommal és gazdag hagyományokkal hirdeti a szeretetet és az összetartozást.
A Jingle Bells története lenyűgöző utazás a szánversenyek világából a karácsonyi szimbólumokig. Eredetileg hálaadásra íródott, de vidám dallama és hangulata a karácsonyi dalok közé emelte. Ez a világ egyik legismertebb ünnepi himnusza, amely külöünböző kultúrákat köt össze.
A karácsonyi stressz gyakran a túlzott elvárásokból és a megfelelési kényszerből fakad. Az önismereti tréner tanácsaival elengedheted a tökéletességet, és a jelen pillanataira koncentrálhatsz. Tedd tudatossá az ünnepeidet, és éld át a karácsony valódi lényegét!
A karácsony, mint a szeretet és béke ünnepe, különösen fontos szerepet kapott a háborúk idején. Az első világháború lövészárkai, a második világháborús nélkülözés, vagy az ukrajnai háború mai kihívásai mind azt mutatják, hogy az ünnep reményt és összetartást hozhat a legnehezebb időkben is.
Várd a karácsonyt vicces, giccses ruhadarabokkal a ronda karácsonyi pulcsi napján. Tudd meg a hagyomány eredetét az 1950-es évektől kezdve egészen az elismert ünnepnapig. Megismerheted a hírességek által népszerűsített trendeket, a különleges eseményeket, és azt is, hogyan készíthetsz saját pulcsit.
Itt megtudhatod, hogy mikortól énekelhetünk karácsonyi dalokat, mik az advent hagyományos énekei, és miért érdemes tiszteletben tartani a karácsony ünnepkörének szokásait. Kiderül, hogy az „All I Want for Christmas” és a templomi himnuszok időzítése milyen jelentőséggel bír.
A karácsonyi fűszerek, mint a fahéj, szegfűszeg és gyömbér, nemcsak az ételek ízét gazdagítják, hanem meghitté varázsolják az ünnepi hangulatot is. Tudd meg, hogyan használhatod őket sütemények, italok és főételek elkészítéséhez, hogy a karácsony igazán különleges legyen!
Kolev András karácsonyi versei az ünnep meghittségét és spirituális mélységét tárják fel, egyedi költői látásmódon keresztül. Ezekben a versekben az emlékezés és a csendes elmélkedés keveredik, miközben meghívnak bennünket az ünnep lényegének felfedezésére.
Karácsonyi varázslat a sütőben! Készítsd el ezt a rögtön puha mézeskalács receptet és ünnepelj az ízletes, karácsonyi sütikkel.Mennyi idő van karácsonyig? Pillants rá karácsonyi visszaszámlálónkra, hogy megtudd mennyit kell még aludni a december 25-ig!Magyarországon karácsonykor kitüntetett figyelmet kap a szenteste. Ez nem véletlen, ráadásul nem is új dologról van szó: ez a nap a Karácsony Vigíliája vagy más néven a karácsony előestéje is.Érdekel, hogy honnan ered a karácsonyfa-állítás hagyománya? Vajon ki volt az első, aki Magyarországon fenyőt állított? Honnan származik az üveggömb és mi az a termőág? Olvasd el a cikket és elmeséljük a karácsonyfa történetét!
Egy karácsonyi üdvözlet feldobhatja a napodat, ha kapod. Ha küldöd, akkor szeretettel és melegséggel töltöd el annak a szívét, akire gondoltál. Küldd el szeretteidnek, barátaidnak a karácsonyi üdvözleteket képeslap formájában innen.
A karácsonyra történő várakozás minden pillanatát izgalmassá tudod tenni. Feldíszítheted otthonodat adventi díszekkel, amik már előrevetítik a karácsony hangulatát vagy olvashatod magyar költők karácsonyi verseit, amik meghozzák az ünnepek szeretetteljes hangulatát..
A karácsony nem lehet teljes a szívhez szóló karácsonyi idézetek nélkül. Olvasd el a legszebb gondolatokat magyar és külföldi szerzőktől!
Kapcsolódó cikkeink
Reklám
Reklám vége
Legújabb cikkeink
Reklám
Reklám vége
Reklám
Reklám vége
Reklám
Reklám vége