Karácsony története, szokásai és minden, amit tudni akartál a karácsonyi ünnepkörről

A karácsony szó eredete és története

A magyar nyelvet sokféle hatás érte az elmúlt évszázadok során. Sokféle szó érkezett sokféle nyelvből, amelyeket ma is használunk és a karácsony szó története is egy másik nyelvből indul.

A karácsony szó, amely immár a magyar nyelvben Jézus születésének ünnepét jelenti, eredetileg egy szláv szóból módosult. A szláv eredetű karácsony szó, a Kračun, Kracín vagy Karachun szavakból alakult ki, ami az Új Magyar Etimológiai szótár szerint feltételezhetően Dél-Szláv, bolgár jövevényszó. Az említett Dél-Szláv szavak a téli napforduló ünnepet jelentik, így közvetlenül kapcsolódnak ehhez az időszakhoz és a legvalószínűbb, hogy valóban ezekből a szavakból alakult ki maga a karácsony szó.

Nyelvtörténeti források szerint a magyar nyelvbe a keleti ortodox keresztény egyház által került, ahol már korábban is használatosak voltak ezek a szavak.

A karácsony története

Jézus Krisztus születésének története és időpontja

Tudtad, hogy a karácsony nem egyidős a kereszténységgel? Arról nem szólnak a beszámolók, hogy Jézus hogyan és mikor ünnepelte a születésnapját a maga idejében, de az az egyház hivatalosan 336-ban, Konstantin császár uralkodása alatt ünnepelte először december 25-én Jézus születését. Az egyik legérdekesebb elmélet szerint azért pont ezt a napot választották, mert a tavaszi napéjegyenlőséget tekintették a teremtés első napjának. A teremtés negyedik napján, március 25-én teremtette Isten a fényt, és ezt a napot tekintették Jézus fogantatásának is – az ettől számított 9 hónapból következett tehát, hogy Isten fia december 25-én látta meg a napvilágot abban a bizonyos názáreti istállóban.

Mindeközben az istállóhoz közeli mezőn pásztorok legeltették juhaikat, amikor egy angyal megjelent és közölte velük: Isten fia megszületett, és egy közeli istállóban fekszik. Útra is keltek a pásztorok azonnal, hogy megcsodálják a gyermeket. Ugyanekkor három bölcs is érkezett napkeletről Jeruzsálembe, ahol az istálló felett ragyogó csillagot követve tudták, hol találják meg Isten fiát, a Messiást.

Karácsony kialakulásának és ünneplésének története

A karácsony kialakulása előtt nem Jézus születésére emlékeztek meg a korai keresztények. Az ókorban fontosabb ünnep volt a manapság január 6.-án tartott vízkereszt, amely a megvilágosodás, az emberré váló isten születésének ünnepe.

Az ókori világban több hasonló pogány december végi ünnep is létezett. A téli napforduló körül, általában december 17. és 24. között tartották a római Szaturnália ünnepét. A germánok ilyenkor, a téli napforduló környéként tartották a Jul ünnepet, amikor egyes germán népcsoportoka a békéért ünnepeltek, míg mások a nap visszatérését, újjászületését ünnepelték meg. Hasonlóan az előzőekhez, december végén ünnepelték a Mithras-kultusz napisten születésnapját, amely pontosan december 25-ére esett.

Jézus Krisztus születéséről folyamatos viták voltak a korai keresztények között is, mivel nem volt egyértelműen meghatározott időpontja, május 15., és január 6. is szerepelt a dátumok között. A 335. május 20-tól július 25-ig tartott niceai (első egyetemes) zsinat határozata alapján december 25.-e lett karácsony, vagyis Jézus Krisztus születésnapja. A korábbi pogány téli ünnepek pedig beleolvadtak a karácsonyba, ezek szokásai a mai napig fellelhetőek karácsonyi szokások között.

A karácsonyfa története

Az örökzöld növények már a kereszténység előtt is az örök élet szimbólumai voltak: a házak ajtajain örökzöld ágak lógtak, hogy távol tartsák a rossz szellemeket, a boszorkányokat és minden egyebet, ami útjába állhatna egy teljes, boldog életnek.

A karácsonyfa állításának hagyománya a 16. században, a Német-Római Birodalomban terjedt el elsőként. Vélhetőleg Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített egy karácsonyfát, mert útban hazafelé egy keresztény otthonban figyelmes lett egy feldíszített fára, amelyen mintha fények szikráztak volna. Hazaérve nem tudta másként példázni az élményt a családja számára, így kerített egy fenyőfát, és gyertyákkal mutatta be a fényes ragyogást.

Természetesen, amint ez a hagyomány elérte Amerikát (körülbelül az 1890-es évekre, de már előtte is voltak törekvések a hagyomány átvételére), egyfajta versenybe csapott át, és minden család a legnagyobb karácsonyfákat igyekezett felmutatni. Míg Európában átlagosan 1,2 méter magas fenyőket vágtak ki, és állítottak fel a különböző otthonokban, addig Amerikában plafonig érő, szélesen terpeszkedő, sokszor akár 2,5-3 méter magas fenyőket díszítettek fel karácsonyfának.

Az olyan elterjedt díszeket, mint az aranyozott dió, alma, vagy éppen a finom marcipános sütemények (a szaloncukrok elődei) az amerikaiak hamar házilag gyártott díszekre, gömbökre és festett mézeskalácsokra cserélték. Az égősorok megjelenésével pedig már nem csak az otthonaikban élvezhették a családok a karácsonyfa által nyújtott meghitt hangulatot, egyre népszerűbbek lettek a köztereken elhelyezett óriási karácsonyfák is.

A karácsonyfa díszítésének időpontja országonként és családonként eltér egymástól: van, aki már az utolsó adventi héten feldíszíti a fát, van, aki 24-én reggel, de olyan is akad, aki december 24-ről 25-re virradóra, az éj leple alatt díszíti fel a karácsonyfát, hiszen ekkor kezdődik valójában Jézus születésnapja.

Ugyanígy az ajándékozás ideje is eltérhet, Magyarországon a legtöbb helyen már Szenteste „jön a Jézuska”, de az angolszász országokba például december 25. reggelre hozza az ajándékokat a Mikulás.

Betlehemezés

Számos helyen él még a betlehemezés, valamint a karácsonyi kórus szokása. Ilyenkor a családok házról-házra járják a szomszédságot, és mindenkinek egy-egy előadással kedveskednek: eljátsszák a karácsony történetét, vagy éppen szebbnél-szebb karácsonyi dalokat énekelnek. Az egyházi kórusok ezzel karitatív munkát is végeznek, a magukkal vitt adománygyűjtő ládába adakozhat előadásukért az, aki szeretne, a befolyt összeget pedig a következő egyházi évben jótékony célokra, vagy a közösség templomának javítására fordítják.

Betlehemi jászol felállítása

A betlehemi jászol egy pillanat megörökítése, amelyen az istállóban éppen megszületett Jézust ábrázolják szülei körében. A jászolban Józsefen, Márián kívül mindig megjelennek a napkeleti bölcsek figurái, az angyalok, a csillag, amely vezette a bölcseket, a bölcsek által adott ajándékok és természetesen a jászolban lévő állatok is. Érdekesség, hogy kis Jézus csak akkor kerül be a jászolba, amikor elérkezett karácsony napja és már megszületett.

A betlehemi jászol felállítása bárhol megtörténhet: templomban, köztéren vagy akár otthon is. Az ehhez szükséges kellékek és a különböző anyagokból készült figurák könnyen beszerezhetők a klasszikus boltokból vagy webshopokból. De természetesen a célnak bármilyen figura megfelel, amely az említett személyeket, állatokat, tárgyakat ábrázolja és természetesen otthon is elkészítheted magadnak kartonból, és papírból is.

Keresztény történetek szerint az első betlehemi jászol felállítása Assisi Szent Ferenc nevéhez kötődik és neki köszönhető, hogy elterjedt először Európában, majd a világ minden részén. Assisi Szent Ferenc, aki miután meglátogatta személyesen Betlehemet, 1222 karácsonya alkalmából saját betlehemi jászolt épített a betlehemi élmények hatására.

Ajándékozás

A karácsonyi ajándékok bontogatása kétségkívül a legizgalmasabb esemény mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek. De hogy miért kerülnek ezen a napon ajándékok a fa alá, hogyan alakult ki az ajándékozás szokása, már kevesen tudják. Ahogy az egész karácsonyi ünnepkörnek, az ajándékozásnak is az ókorig visszanyúló eredete van. A karácsonyi ajándékok előzménye a római kori újévi ünnep volt, amikor az emberek a szerencsés évkezdet érdekében süteményt, szerencsehozó gallyakat és később pénz ajándékot adtak egymásnak*.

Manapság ajándék is bármi lehet, amelyről úgy gondoljuk, hogy akinek szánjuk kedvét leli benne: készíthetünk mi magunk ajándékot, a gyerekek is gyakran lepik meg a szüleiket rajzzal, gyurmafigurával vagy az óvodában, iskolában készített kézműves ajándékokkal. A karácsonyi ajándékok között lehet tárgy, élmény, egyéb szolgáltatás, amelyeknek az ára is csak megegyezés kérdése, az egészen olcsótól a méregdrága ajándékokig bármi, amit az ajándékozó pénztárcája elbír.

Karácsonyfaállítás

A karácsonyfaállítás a család, illetve azon szeretett személyek körében történik, akikkel meg akarjuk osztani a karácsonyi ünnepek meghittségét. Manapság pedig a karácsonyfa már nem is feltétlenül „készül” fenyőfából, csak az a lényeg, hogy karácsonyfa formája legyen és a család örömmel vegyen részt a közös munkában. A karácsonyfaállítás hagyománya a világ minden keresztény családjában szokás, csupán az a különbség, hogy a fenyő, műfenyő vagy az alternatívája lesz állítva, illetve, hogy mikor állítják és díszítik fel.

Ma már gyakori, hogy nem valódi, hanem műfenyő, vagy valamilyen alternatív megoldás kerül az otthonokba. A műfenyő is lehet sokféle: klasszikus műfenyő, 3D műfenyő, zöldszínű vagy fehér és sok egyéb, aminek csak a képzelet szab határt. Ugyanez igaz a fenyő alternatívákra, amely kreatív módon bármi lehet:

Karácsonyi ünnepi vacsora

Mivel a keresztény liturgia szerint december 24-e karácsony böjtje és ezen a napon késő esetig semmilyen étkezés nem megengedett, ezért a karácsonyi vacsora hagyományosan egy olyan bőséges étkezés, amelyen a teljes család, de legalább a nagy része részt vesz. Manapság nem csak a szűk családi kör találkozik a karácsonyi vacsorák alkalmával, hanem a tágabb család és barátok, baráti társaságok is egybegyűlnek a karácsony megünneplésére és a karácsonyi vacsora elköltésére.

Érdekesség, hogy az amerikai és kanadai karácsonyi menü szinte egy az egyben megegyezik a Hálaadás-napi vacsora menüjével.

Korábban számos szokás övezte a vízkereszt ünnepét, azonban ezek közül ma már csak a karácsonyfa lebontása él, minden más elkopott az évszázadok során. Korábban ez volt az egyetlen alkalom húsvét éjszakája mellett, amikor felnőtt embereket kereszteltek, valamint ilyenkor – Jézus keresztelésének emlékére – a katolikus templomokban vizet szenteltek. Ebből a szentelt vízből a hívek is hazavihettek, hogy megszentelhessék otthonaikat és megitathassák állataikat, hogy a következő év során ne legyenek betegek. Egyes helyeken az emberek magukra és a ház körüli földekre is locsolták, hogy egészséget, erőt és termékenységet kapjanak általa, valamint megóvják otthonukat és magukat a kísértéstől, a káros eseményektől.

Érdekel, melyik területen milyen hagyományokat őriztek az emberek a vízkereszt ünnepén? Olvass a vízkereszt ünnepéről bővebben itt!

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!