Mikulás vagy Télapó. Ki hozza az ajándékot december 6-án?

Nincs olyan kisgyermek, aki ne tudná, ki az a Mikulás, és ne várná minden évben olyan nagyon a kedves, szakállas, piros ruhába öltözött bácsit. A Télapó története és létezése körül számos különböző legenda kering, amelyek mindegyike különleges.

Főoldal 9 Téli ünnepek 9 Mikulás – december 6.

Az igazi Mikulás története

Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis honnan ered a jótékony, rénszarvasszánon tovarepülő, kéményekbe ajándékot csempésző Mikulás története? Egyáltalán ugyanaz-e a Mikulás és a Télapó?

A legismertebb legenda

Bár a ma ismert Mikulás egy fiktív, kitalált személy, története mégis szorosan összefonódik a keresztények Szent Miklós alakjával, ahonnan egyébként maga a Mikulás kifejezés is ered. Szent Miklós (akkor még nem szentként) a 4. században  egy római provincia püspöke volt. Élete igen szomorúan kezdődött, a szülei korán meghaltak, ebből kifolyólag pedig a püspöki hivatalt viselő nagybátyjának gyámsága alá került. Innentől kezdve pedig teljesen egyértelművé vált az, hogy ő maga is egyházi pályára lép és ez lesz a hivatása.

Valójában igen sikeres is volt, ugyanis egy isteni jelnek tulajdonított történés kapcsán választották meg a mai Törökországban fekvő Demre püspökének. Hivatalát több mint fél évszázadon át, összesen 52 esztendeig töltötte be. Bőkezűsége, igazságérzete, jósága messze földön híressé tette, végül 343. december 6-án hunyt el.

Szent Miklós ábrázolása egy 13. században készült oroszországi ikonon.

Köztudott volt róla, hogy egész életét és vagyonát a szegények és a gyerekek megsegítésének szentelte, mégsem életműve, hanem egyetlen apró cselekedete miatt vált világszerte ismertté. Történt ugyanis, hogy Miklós püspök szomszédságában egy nagyon szegény ember lakott, akinek 3 felnőtt, éppen eladósorban levő lánya volt. A lányoknak semmilyen hozománya nem volt, annak idején szinte lehetetlen lett volna férjhez adni őket, így nagy volt az esély arra, hogy bordélyházba kerüljenek. A kegyes és jólelkű szomszéd azonban megtudta ezt, és megszánta őket. Hogy segítsen rajtuk, 3 egymást követő éjszaka teljesen titokban egy-egy aranyrögöt dobott be az ablakukon, így a lányok gond nélkül férjhez mehettek.

Bár ennek a legendának számos különböző változata kering a köztudatban, a lényege mindegyiknek a titokban történő, jótékony segítségnyújtás. Létezik egy olyan verziója is e mesének, hogy az egyik ablakon bejuttatott aranyrög pont az egyik lány száradó harisnyájában landolt, így innen ered a szokás, hogy a gyerekek máig a megtisztított cipőjükbe, csizmájukba, vagy angolszász területeken a kitett harisnyájukba kapják az ajándékokat ezen az izgalmas estén.

Tudtad, hogy Miklóshoz több történet is fűződik?

Egy másik, szintén Miklóshoz kapcsolódó legenda szerint annak idején élt egy férfi, aki iskolás fia iránti szeretetéből minden évben ünnepélyesen ülte meg Szent Miklós ünnepét. Egy ilyen eseményen eljött az ördög is a kapuhoz, zarándoknak öltözve, és alamizsnát kért, amit a fiú oda is szeretett volna neki adni. Mikor az ifjú visszaért a kapuhoz a pénzzel, nem találta ott az idegent, ezért utánament. Ám az ördög itt lecsapott rá és megfojtotta. Mikor ezt az apa megtudta, Szent Miklóshoz kezdett fohászkodni, mire a fiú kinyitotta szemét és talpra állt.

Egy szintén Miklós nevéhez fűződő történet szerint egy napon egy gonosz vendéglős elcsábított három iskolás fiút, majd megölte őket. Szent Miklóst azonban egy számára megjelenő angyal figyelmeztette arra, hogy mi is történt, a püspök ekkor azonnal útra kelt, és elment a vendéglős házához. Ott föltámasztotta a gyermekeket, a bűnöst pedig alaposan megbüntette. Nem véletlen tehát, hogy Miklóst már életében szentnek tartották, ő a keleti egyház máig legnagyobb tiszteletben tartott szentje.

Hogyan lett Szent Miklósból, a Mikulás és Télapó?

Sok-sok évvel ezelőtt Miklósra a legkevésbé sem gondoltak pozitívan a magyarok. Ennek hátterében az állhat, hogy Szent Miklós történetét a különböző népek igencsak átformálták, szájról-szájra terjedtek a különböző verziók, az aktuális mesélő mindig egy kicsit elvett belőle, és egy kicsit hozzá is tett. Így hazánkban a miklósolás népi hagyománya inkább volt ijesztő: Miklós napját megelőző este a fiatal férfiak félelmetes rémnek öltöztek, bekormozták az arcukat, kifordított bundát vettek, és láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a lányokat.

A Télapó egy modern ábrázolása.

Sőt, a magyar paraszti hagyományban igen ismert volt például az úgynevezett Mikulás-járás. Ekkor a vallási tisztséget viselők kíséretükkel együtt betértek olyan házakba, ahol gyerekek is éltek. Ott vizsgáztatták, imára szólították fel a gyerekeket, és tudásuk, valamint viselkedésük szerint jutalmazták vagy virgáccsal fenyítették meg őket. Sokszor nem is az egyházi méltóság, hanem a kíséretében lévő ördög, azaz krampusz büntetett.

Természetesen mindennek mára már nyoma sincs a köztudatban és kifejezetten jókedvű eseménynek számít Miklós napja.

Mégis honnan jött a Télapó elnevezés?

A fentieket látva teljesen joggal merül fel a kérdés, hogy mégis honnan jött a Télapó elnevezés, ha Miklósnak ilyen sokféle érdeme volt életében. Mégis miért kellene „helyettesíteni” egy ilyen embert?

A rejtély megfejtéséhez egészen az ez első világháború eseményeit követő időszakig kell visszautaznunk az időben. Ekkoriban ugyanis a Mikulás kifejezés egyre keserűbbé vált, így ezzel együtt megszületett az igény egy „helyettesítő” kifejezésre – így született meg a Télapó szavunk. Ez tulajdonképpen az orosz Gyed Maroz, vagyis Fagy apó megfelelője, Oroszországban ugyanis a hagyomány szerint Fagy apó Fagy anyóval és unokájukkal, Hópelyhecskével visznek ajándékokat a jó gyerekeknek. Ez a szokás kezdett megkapaszkodni a két világháború közti Magyarországon is.

Ám ezen a ponton joggal merül fel a kérdés, hogy mégis miként térhetett vissza Miklós, és miként vált a két szó egymás szinonimájává? A helyzet az, hogy az ötvenes években, mikor a régmúltban történtek halványulni kezdtek, igen nagy lendületet kapott újra a Miklós körüli kultusz. Pont akkor, amikor a szovjet csapatok bevonulását követően a hatalom amúgy rengeteget tett annak érdekében, hogy a vallási vonatkozású ünnepeket egy az egyben eltörölje. Ennek majdnem áldozatul esett a karácsony, Jézus születésének ünnepe is. A kormány olyannyira igyekezett érvényesíteni ezzel kapcsolatos akaratát, hogy az 50-es évek elején a karácsony másnapját törölték is a munkaszüneti napok sorából. December 24-e pedig ezzel egyidejűleg átalakult fenyőünneppé, amely a Télapó ajándéka volt.

Ez az ünnep végül 1988-ban teljesen megszűnt, mára pedig minden téren rendeződtek a viszonyok, hiszen a köznyelvben pontosan ugyanazt jelenti gyerekek és felnőttek számára a Télapó, mint a Mikulás. Innen is ered a hagyomány, hogy míg sok nyugati országban karácsonykor jön a Mikulás, addig a magyar gyerekekhez december 6-án érkezik.

Sajátos az is, hogy hazánkban a Télapó jellemzően inkább édességet vagy apró ajándékot hoz, a Jézuska ezzel szemben jóval nagyobb meglepetéseket tesz a fa alá. Ez valószínűleg onnan ered, hogy csaknem száz évvel ezelőtt a gyümölcsajándékozás volt a jellemző erre az időszakra.

A Télapó érkezése a különböző országokban

Már ha csak Európát tekintjük is elképesztően színes képet mutatnak a különböző, Mikuláshoz kapcsolódó szokások és hiedelmek. Azt eddig is tudtuk, hogy Magyarország szinte egyedi e téren, hiszen az itt élő gyerekekhez már december elején megérkezik az öregúr, ám ezen kívül ezernyi más szokás létezik még.

 

  • Finnországban – a Mikulás lakhelyén – az év legnagyobb ünnepe a karácsony, Joulupukki pedig december 24-én este érkezik.
  • A cseh hagyományok is nagyon aranyosak, ott ugyanis úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, és ez az éjszaka megsúghatja a jövőt. Ekkor érkezik a Mikulás is, akinek az érkezését a kis Jézus csengettyűjével jelzi a házban lakók számára.
  • Belgiumban a gyerekeknek elég sokat kell várniuk az ajándékokra, ugyanis ide csak december 26-án érkezik az ajándékosztó, aki a karácsonyfa alá, vagy a tűzhely közelében lévő zoknikba pakolja az ajándékokat.
  • Nagy-Britanniában Santa Clausnak a gyerekek süteményeket és egy pohár portóit raknak a karácsonyfa alá, majd az ágyukra óriási zoknit akasztanak, amelyekbe a kéményen keresztül érkező Télapó belecsempészi a meglepetéseket.
  • Írországban sem marad vendéglátás nélkül a Mikulás, itt egy pohár whiskey-t készítenek ki a számára, a rénszarvasoknak pedig egy csomag répát.
  • Olaszországban is a Mikulás úgy juttatja el ajándékait, a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig szenet visz.
  • Németországban egészen másféle dologgal kedveskednek a gyerekek az érkező ajándékosztónak: ők december elején a karácsonyi ajándéklistát rajzokkal díszítik, és éjszakára az ablakpárkányra helyezik, ezt viszi magával az ekkor már szorgosan serénykedő Télapó (aki egyébként sok helyen hajóval érkezik a tenger felől.)
  • Szomszédunkban, Ausztriában Heiliger Nikolaus december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával.
  • Spanyolországban az erkélyen át mászik be a jótékony öregúr.
  • Görögországban az ajándékokat általában szilveszterkor hozza a gyerekeknek Agios Vaszilisz (Szent László), a Télapó.
  • Lengyelország esete sajátos, itt Csillag apó és a kis Jézus egyszerre ajándékoznak, gyakorlatilag házanként eltérhet, hogy melyik jóságos személy járt éjjel a karácsonyfa alatt.
  • Az Egyesült Államokra jellemző karácsonyi szokások és szimbólumok elsősorban az angolszász hagyományok átvételével alakultak ki, amelynek megfelelően a kandalló fölé kiakasztott zoknikba Santa Claus, az amerikai Télapó teszi az ajándékot karácsony estéjén.

A világ egyik leghíresebb modern ábrázolás az amerikai Coca-Cola Mikulása.

Mikor jön pontosan a Mikulás a magyar gyerekekhez?

Évről-évre felmerül a kérdés, hogy december 5-én éjjel vagy 6-án érkezik a Mikulás az itt élő gyerekekhez? Nos a válasz nem egyértelmű, ugyanis ahány ház, annyi szokás. Az ugyan tény, hogy Szent Miklós halálának napja december 6-a, viszont még a Télapó sem tud egyszerre mindenhol jelen lenni, sötétedéstől másnap hajnalig bárhol megjelenhet. Így lesznek olyan gyerekek, ahol már 5-én este örülhetnek az ajándékoknak, míg másoknak erre 24 órával többet kell várni.

Mikulás/Télapó érkezett a gyerekekhez

Mikulás érkezett a gyerekekhez 1946-ban. Forrás: Fortepan / Hámori Gyula

Miért jön sok helyen a Télapó a kéményen keresztül?

Ez a legenda valószínűleg Hollandiából ered, ahol az 1600-as évek végén, az emeletes házak megjelenésekor merült fel a kérdés, hogy mégis hogy fog bejutni a Mikulás az ott élő gyerekekhez? Így alakult ki a kéményen keresztül érkező Télapóról szóló mese, aki a zokniba vagy a csizmába rak ajándékot.

Mikulás dalok

A neves ünnep kapcsán számtalan gyermekdal és mondóka született már az idők során, amelyeket óvodások és kisiskolások is egyaránt szívesen dalolnak. Összegyűjtöttük ezek közül a 3 legnépszerűbbet, amelynek dallama a legtöbbeknek akkor is eszébe jut, ha csak olvassák e sorokat.

Suttog a fenyves

Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.

Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.

Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.

Libben a tarka nagykendő,
Húzza-rázza hűs szellő.

Suttog a fenyves, zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.

Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.

Hull a pelyhes

Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó!
Minden gyerek várva vár, vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró,
Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó!

Nagyszakállú Télapó, jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig, kis cipőcske megtelik.
Megtölti a Télapó, ha üresen látja. Fel

Télapó itt van

Télapó itt van,
Hó a subája,
Jég a cipője,
Leng a szakálla,
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.

Két szarvas húzta
Szán repítette,
Gömbölyű zsákját
Száz fele vitte.
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.

Ki is az a Krampusz?

A Mikulás fő kísérői a Krampuszok, ám kevesen tudják, milyen történet is kötődik e lényekhez. A barna vagy fekete szőrrel, és kecskeszarvval ábrázolt, hosszú hegyes nyelvvel rendelkező, rendetlen gyerekeket büntető lények az évszázadok során a Télapó hű társávaivá nőtték ki magukat, főként Közép-Európa területén. Érdekesség, hogy míg német eredetű az úgynevezett „karácsonyi ördög” hagyománya, számos nyugati országban jelen van hosszú évtizedek óta, addig az angolszász világban a Krampusz alakja sokkal kevesebb ideje jelent meg és honosodott meg az ünnepi szokások között.

A ma Magyarországon ismert Krampusz alakja Ausztriából ered, először a német területeken, később pedig hazánkban, Szlovákiában, Szlovéniában, Csehországban, Horvátországban és Olaszországban is elterjedt.

Egy Krampusz a Krampuszok éjszakáján 2012. december 5-én Dél-Tirolban.

Eredetileg a krampuszok a társadalmi kontroll kapcsán is lényeges szerepet játszottak, ugyanis megrótták a nem megfelelően viselkedő gyerekeket, vagy akár a túl szigorú munkaadót is. Ebből nőtte ki magát a hagyomány, amely szerint a sötét színű krampuszok december 5-én érkeznek, ám ilyenkor a jó gyerekeket békén hagyják, és csak a rossz gyerkőcökhöz térnek be. Ezzel szemben a december 6-án munkába álló Mikulás édességet vagy egyéb jutalmat hoz a jó gyermekek számára. Erre rímel a fentiekben már említett magyar „miklósolás” szokása is, amikor a férfiak beöltözve járták az utcákat december 5. estéjén.

Az 1800-as évek végén pedig már a kereskedelemben is megjelentek ezek a figurák, főleg különböző képeslapok képében. A világháború idején a Krampusz-járást betiltották, és később nem is igazán tért vissza ez a fajta hagyomány, azonban mindezekre emlékezve máig Krampuszokkal karöltve jár a Télapó a gyermekekhez minden év december 6-án. Mára már az egykor kifejezetten rémisztő Krampusz alakja főleg a fegyelmezés és nevelés eszközévé vált.

1911. Ausztriai képeslap egy Krampusszal, amely virgáccsal a kezében ijesztegeti a gyerekeket.

Miért hoz virgácsot a Mikulás?

Mindenki tudja, hogy ha a kifényesített, ablakba tett kis csizmákba virgács is kerül az ajándékok mellé, akkor bizony a Mikulás nem volt teljesen elégedett az adott gyermek viselkedésével. Ez korábban is jellemző volt, nem ritkán találtak a Szent Miklós által jelképezett értékeket – bőkezűség, felebaráti szeretet, nagylelkűség – kevéssé gyakorló elöljárók is virgácsot az ablakukban.

Mi kerül a Mikulás csomagba?

Évről-évre fejtörést okoz az embernek, hogy mi is kerüljön abba a bizonyos Mikulás csomagba, ami a megtisztított kiscipőkben vagy csizmákban landol minden egyes esztendőben a jeles napon. Lássuk, hogy mi mindent érdemes belepakolni ezekbe a piros kis csomagokba, amelyeknek örülnek kicsik és nagyon egyaránt!

Ropogtatnivalók mindenkinek

Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt jó választás egy ilyen csomagba egy válogatás különböző nassolnivalókból. A klasszikus csokoládék, cukorkák, csokis szeletek és nyalókák mellett ennél jóval egészségesebb meglepetések is kerülhetnek a puttonyba. Mindenki örül az olyan friss gyümölcsöknek, mint például a mandarin, a narancs, a banán vagy akár a füge, és az ezekből készült, feldolgozott finomságok is nagy népszerűségnek örvendenek, mint például a zöldség- vagy gyümölcs chipsek, az aszalványok, vagy éppen az almaszirom.

Emellett a csonthéjas magvak és a diófélék is nagyon népszerűek, mint például a földimogyoró, a török mogyoró, a pisztácia, a mandula, vagy éppen a kesudió. Emellett jöhetnek a kekszek, a puffasztott finomságok vagy éppen némi házi sütemény is.

Finomabbnál finomabb édességek, ám ezek helyett vannak hasonlóan édes, de egészségesebb Mikulás ajándékok is.

Chips és ropi helyett hozhat a Télapó olajos magvakat is!

A kép egy török piacon készült, de egy magyar piacon ugyanilyen árubőség fogad aszalmányokból!

Ma már bárhol kapható és ízletes ropogtatni való az alma chips. Miért ne hozna a Télapó ilyet?

Egyéb meglepetések

Természetesen a finomságok mellé járnak apró ajándékok is, hiszen a meglepetés akkor teljes, ha valami kis extra is megbújik a csomagokban. A Mikulás általában apróságokat hoz, az igazi „nagy” ajándékokkal majd a Jézuska készül karácsonykor.

Nem lőhetsz mellé például egy buborékfújóval, valamilyen apró, a gyerkőc számára kedves figurát ábrázoló plüssállattal. Nagyon tudnak örülni a különböző mesekönyveknek is, amelyekből remek esti mese válhat, illetve az igazán hideg, bekuckózós délutánokra is szívmelengető választás egy-egy ilyen kis történet.

Belefér a csomagba egy-egy pakli kártya is, kisebb puzzle készletek, de természetesen a dínó- vagy állatrajongó gyerkőcök sem maradhatnak a gyűjtemény egy újabb darabja nélkül. Remek választás lehet mindezek mellett egy kézügyességet fejlesztő gyöngyfűző készlet, gyurma vagy akár színező is. Természetesen mindezek nagyban függnek a gyermek korától és érdeklődési körétől.

Ha pedig az örökmozgó gyerkőcöt a hideg idő sem tántorítja el a kinti játéktól, lehet a meglepetés egy meleg sapka, kesztyű vagy éppen néhány pár zokni is, hogy biztosan minden készen álljon a hóember készítéshez. Az természetesen nem kérdés, hogy ezeken valamilyen mesehősnek vagy karácsonyi mintának mindenképpen helyet kell kapnia!

Nem kézzel fogható ajándékok

Olyan ajándékok is kerülhetnek a csomagba, amelyek egy-egy élményre vagy eseményre szólnak. Hozhat a Mikulás jegyeket egy közelgő, a gyerkőc kedvelt koncertre vagy sporteseményre, de akár egy nagy, közös családi korcsolyázás, vagy egyéb szívének kedves program is lehet a meglepetés.

Ajándékok a felnőtteknek

Természetesen a felnőtteknek sem kell kimaradnia a jóból, számukra is számos olyan meglepetés van, amelyek garantáltan mosolyt csalnak az arcukra. A favorit édességek, finomságok és rágcsálnivalók mellett olyan ínyencségek is belekerülhetnek a tasakba, mint a kedvenc kávé, tea, sör, vagy éppen egyéb szeszes ital. De kedveskedhetsz valamilyen közelgő eseményre szóló jeggyel is, vagy éppen összeállíthatsz egy kuponfüzetet, amelyben bevállalsz egy kis mosogatást, telefonnyomkodás nélküli időtöltést, közös kirándulást, közös mozizást vagy egy színdarab megtekintését.

Elképesztő milyen legendák, történetek, mesék és történelmi események övezik a Mikulás és a Télapó történetét, aki oly sok kisgyermek kedvenc figurája, aki kedvéért hajlandóak a szokottnál is jobbak és szófogadóbbak lenni. Érdemes ezekről megemlékezni, amikor idén kinyitjuk az édességeket, apróságokat vagy kreatív ajándékokat rejtő csomagokat, és minőségi időt töltünk el a családunk körében az adventi időszakban, december 6-án. Ettől ugyanis még különlegesebb lesz ez az egyébként sem mindennapi ünnep!

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!