10+1 tény és érdekesség a Mikulásról

A Mikulás, az ünnepi szezon egyik legikonikusabb alakja, a világ számos kultúrájában szerepel, és a gyermekek szívében különleges helyet foglal el. A téli ünnepek közeledtével sokan várják, hogy a jó öreg Télapó megérkezzen az ajándékokkal és örömöt hozzon az otthonukba. Ám mennyire ismerjük valójában ezt az elbűvölő karaktert, aki a gyermekszívekbe örömet és csodát hoz? Ebben a cikkben 10+1 érdekességet gyűjtöttünk össze a Mikulásról, amelyek garantáltan feldobják az ünnepi hangulatot és segítenek mélyebben megérteni ezt a szerte a világon ünnepelt személyt.

1. Ded Moroz az orosz Mikulás, akit a szovjetek száműztek, mint felforgatót

Ded Moroz vagyis Fagyapó története teljesen máshogy alakult, mint az általunk ismert Mikulás fejlődése. Fagyapót nem manók segítik és nem is krampuszok, hanem gyönyörű unokája, Snegurochka vagyis Hóleány. Szánját sem az amerikai mesék 9 rénszarvasa húzza, hanem három ló. A nyugati Mikuláshoz képest pedig ruhája, szakálla és az egész kinézetéből adódóan inkább hasonlít egy Harry Potter történetből vett varázslóra, sem, mint a gyerekek kedvenc ajándékosztójára. Az igazán nagy különbség az orosz Mikulás és a világ más részén felbukkanó Télapó társai között, az a viharos évszázad, amellyel szembesült. Először betiltották, mint felforgató elemet, majd rehabilitálták, később egy komplett iparágat kapott Oroszországban.

Az új kommunista rezsim minden vallást betiltott, mivel azt a munkásosztály elnyomásának egyik eszközének tekintették. Ezért 1928-ban Ded Morozt is száműzték, majd 1935-ben Sztálin egy tollvonással rehabilitálta, de innentől kezdve csak január 1-jén vihette el az ajándékokat a gyerekeknek és a karácsonyfát is csak január 1-jén állíthatták az emberek, amit át is neveztek „újév fának”. Ezt követően Ded Morozt és unokáját egészen a Szovjetunió bukásáig a szovjet propaganda eszközeként tartották.

A széthullás és a nyugati nyitás hatására a nyugati minták beszivárgásával Ded Morozt is felturbózták és népszerűségének kihasználására több üzleti vállalkozást indítottak. 1998-ban Jurij Luzskov akkori moszkvai polgármester Ded Moroz otthonaként kijelölte Velikij Usztyug-ot, amely egy fenyőerdővel körülvett hangulatos kisváros. Ezen a helyen fel is építették az oroszok a saját Winter Wonderland-jüket egy 12 szobás fapalotával együtt. Az év 365 napján látogatható velikij usztyug-i palota évente mintegy 250 000 vendéget vonz a világ minden tájáról.

2. A Mikulásnak saját telefonszáma is van (nem is egy)

A technológia fejlődésének köszönhetően a Télapónál sem minden ugyanolyan, mint régen. Eddig csak levélben küldhettek a gyerekek kívánságokat, most már egyszerűen a Mikulás telefonszámának tárcsázásával is kapcsolatba léphetnek vele. Manapság már a Mikulásnak is van személyes forródrótja, amely 2009-ben mutatkozott be először az USA-ban, de mára 22 időzónában és 18 országban érhető el, de sajnos magyarul még nem. Így is évente közel 10 millió telefonhívást indítanak az emberek, hogy beszélhessenek a Mikulással, illetve leadhassák nála az ünnepi kívánságaikat.

Ha Magyarországról szeretnéd kipróbálni, akkor érdemes a német, brit, esetleg francia telefonszámot hívni, ahol értelemszerűen a helyi nyelven fog bejelentkezni a Mikulás. A telefonba a Mikulás egy felvett üzenetet mond el boldog karácsonyt kívánva és azt is elmondja, hogy el van foglalva a kézbesítendő játékok elkészítésével. Elmondja még a telefonálónak, hogy a családjuk nagyon szereti őket, valamint, hogy a Mikulás tudja, ki volt jó és rossz az év folyamán. A Mikulás még megkéri a telefonálókat, hogy legyenek jók, és ne felejtsenek el mindig hallgatni a szüleikre.

3. Most akkor a Coca-Cola miatt piros a Mikulás?

A Mikulás sokféleképpen ábrázolták az évszázadok folyamán. Ha nem is megyünk messzebb, csak a Magyarországon megjelenő láncos Miklóstól (aki szokás szerint egy bundába öltözött, bekormozott arcú férfi volt, Magyarország néhány területén pedig álarcot is öltöttek és láncot csörgettek), akkor láthatjuk, hogy mekkora különbségek voltak kinézetben a Télapók között a világon.

A Coca-Cola Mikulásának is saját története van, de az alapok mégsem a Coca-Cola-nak köszönhetőek: 1862-ben Thomas Nast a Harper’s Weekly újság megbízásából egy Mikulást rajzol akinek rajzain a Mikulás egy kis manószerű figura volt. Nast 30 éven keresztül többször is lerajzolta a Mikulást, és ez idő alatt változott a kabát színe is a barnáról a manapság jól ismert pirosra.

A Coca-Cola 1920-as évek karácsonyán kezdett a Mikulással reklámozni, ekkor a Thomas Nast féle Mikulás-alakot választották. 1931-ben a Coca-Cola úgy döntött, hogy a kampányuk egy másféle Mikulást mutasson be, ezért megbízták Haddon Sundblom illusztrátort, hogy készítsen reklámhoz a Thomas Nast által rajzolttal szemben egy sokkal valóságosabb, barátságosabb alakot.

Sundblom ihletet talált Clement Clark Moore 1823-as „A Visit from St. Nicholas” című költeményéből, amelyben a Télapó melegséget áraszt, barátságos, kövérkés és mindezek mellett nagyon emberi. Sundblom Mikulása még a megbízás évében, vagyis 1931-ben be is mutatkozott a The Saturday Evening Post-ban a Coca-Cola hirdetéseiben, és ezt követően rendszeresen megjelent itt is és további magazinokban, úgy mint a National Geographicben, a The New Yorkerben és sok más média oldalain.

Összességében tehát a Coca-Cola komoly szerepet játszott a Mikulásról kialakult képben, de a Télapó ruhája nem miattuk lett piros.

4. A japánoknak is megvan a saját Mikulásuk, aki hihetetlenül népszerű a szigetországban

Japán nem keresztény gyökerű ország, így a Mikulás a világ körüli útján sem érintette soha a szigetországot. Azonban a nyugati kultúra hatására, illetve köszönhetően a nagy áruházaknak a Télapó alakja meghonosodott náluk is, de nem abban a formában, ahogy mi ismerjük a piros ruhájával, nagy pocakjával, fehér szakállával és szánjával. Ismerd meg Hotei-t a japán Mikulást.

Hotei hihetetlenül népszerű a japán gyermekek körében: 2020-ban az All Nippon Airways 80.000-nél is több levelet juttatott el Hoteinek Japán minden tájáról, ami azt jelenti, hogy a japán gyermekek ugyanannyira számítanak a gyerekek barátjának érkezésére, akárcsak mi európaiak.

A japán mitológia szerint Hotei a hét szerencse isten közül az egyik és ugyanúgy, mint Szent Miklós vagyis a Mikulás, Hotei alakja is valós személyen alapszik. Hotei egy eredetileg Budai nevű kínai szerzetes volt, aki a 9. – 10. század körül élt és később a buddhizmusban kezdték el tisztelni, majd vált maga is istenné. Hotei alakja egyébként Kínában is ismert, itt nevető vagy ülő Buddhaként ismerik, akit számos szobor örökít meg a széles mosolyával, folyamatos nevetésével.

Hasonlóan a Mikuláshoz Hotei is nagy, kerek, vidám és zsákot cipel a hátán. Nagy hasonlóság még Hotei és a Mikulás között, hogy mindketten akkor a legboldogabbak, ha gyerekek veszik körül őket. Ez a tulajdonságuk, amely a legerősebben köti össze Hotei-t a Télapóval.

Zsák, zsák, teli zsák…a rizsnövény nem aranyág

A fentebbi néhány tulajdonsággal nagyjából ki is merül a két alak közötti hasonlóság. Különbségből azonban annál is több van:

Míg a Mikulás zsákja tele van játékokkal és ajándékokkal, addig Hotei zsákja (attól függően, hogy melyik legendát hallgatjuk róla) a szerény ruháktól a rizsnövényeken át a világ összes bajáig bármit tartalmazhat.

Mikulás hasát azért ábrázolják nagynak, mert túl sok karácsonyi csemegét eszik a meglátogatott gyerekeknél, a buddhisták szerint Hotei hatalmas hasa pedig a hatalmas lelkének köszönhető, amellyel az emberiséget szereti.

A Mikulás köpenyének nincs varázsereje és ünnepi okokból piros, egy egyszerű téli öltözék vastag kabáttal, nadrággal, bakanccsal, ezzel szemben Hotei ruhája egy buddhista szerzetesi ruha, amely megvédi őt a betegségektől és a démonoktól egyaránt.

A Mikulás az ajándékokat mindenképpen eljuttatja minden jó gyermekhez, a rosszul viselkedőket pedig virgáccsal, vagy egyes helyeken szénnel jutalmazza. Hotei-ről úgy tartják Japánban, hogy csak akkor teljesíti a kívánságokat, ha többen kérik ugyanazt. Emiatt a legtöbben csak egyszerű kívánságokkal élnek és olyasmit kérnek, amit többekkel megoszthatnak. 

5. La Befana, a karácsonyi boszorkány: a Télapó olaszul

A legenda szerint, a három bölcs, amikor Jézus tartózkodási helyéről kérdezősködött, La Befana-t is megkérdezte, de a boszorkány nem adott útbaigazítást, ellenben ételt és menedéket kínált nekik. Miután Gáspár, Menyhért és Boldizsár továbbállt, La Befana úgy döntött, hogy ő is látni akarja Jézust. Összeszedett néhány ajándékot, és elindult Jézushoz, de nem találta meg, ezért inkább más gyerekeknek adta ajándékait. Ennek a mesének létezik egy alternatív változata is, ami szerint végül megtalálja Jézust és a három király mellett negyedikként ő is megajándékozza a kisdedet.

La Befana január 6-ára virradóra érkezik, ami a katolikus egyház liturgiája szerint vízkereszt ünnepe és a karácsonyi időszak vége, ezzel együtt a farsangi időszak kezdete. Azonban egyházszakadás előtt Jézus születését és egyben a napkeleti bölcsek érkezését karácsonyra tették, ami január 6-a volt. A keleti egyház továbbra is ezen a napon ünnepli karácsonyt és Jézus születését, így valóban mondhatjuk, hogy az Ortodox egyház szokásai szerint La Befana egy karácsonyi boszorkány.

De hogyan került La Befana az olasz gyerekekhez? Vélhető a római Szaturnália ünnephez kapcsolódik az alakja. A Szaturnália ünnep teljesen be lett olvasztva a mai kereszténység ünnepeinek sorába. Az olaszok pedig az évszázadok során megtartottak több pogány szokást is, többek között a Szaturnáliához kapcsolódó öregasszony, illetve boszorkány alakot.

Az olasz gyerekek egyébként úgy ismerik La Befanát, mint aki seprűnyélen repülve járja világot, aki az éjszaka leple alatt lemászik a kéményeken, hogy megtöltse édességgel és ajándékkal a jó gyerekek zoknijait, harisnyáit, a rossz gyerekeket pedig egy darab szénnel jutalmazza.

Ismerős a kémény, az ajándék, a szén, a repülés? Teljesen olyan, mint az angolszász országokban ismert Mikulás, aki karácsony napján hozza az ajándékokat a kéményen keresztül érkezve. És a kandalló fölé helyezett zoknikat, harisnyákat tölti meg finomsággal, a rossz gyerekeknek pedig szenet ad.

6. Megtalálták Szent Miklós eredeti nyughelyét és földi maradványainak egy részét

Sokan, ha megkérdezik, hogy a Mikulás hol lakik, akkor rögtön az Északi-sarkot adják meg helyes válaszként. Miért is lenne ez másként, hiszen az újabb történetek mind arról szólnak, hogy valahol az északi jégmezők alatt elrejtve egy egész kis birodalom található, ahol a szorgos manók segítségével készül elő a Télapó az ajándékok osztására.

Ha viszont ismered Szent Miklós történetét, legendáját, akkor tudod, hogy a mai Törökország területén, a Földközi-tenger partján fekvő Demre (korábbi nevén Myra nevű város) püspöke volt. Ezért ezen a ma üdülőparadicsomként ismert területen kell keresgélnünk, ha a valódi Mikulás története után kutatunk.

Az eddig is ismert volt, hogy a Mikulást ihlető Szent Miklóst a mai Dél-Törökország területén temették el, azonban a nyughelyéül szolgáló koporsó vagy szarkofág hollétét eddig homály fedte. A Livescience.com 2022 októberében adott hírt arról a szenzációs felfedezésről, hogy török régészek feltárták a pontos helyet, ahol Szent Miklóst eredetileg eltemették.

Mivel Miklós püspök földi maradványait a 11. században, nagyjából 700 évvel a halála után ellopták az eredeti sírhelyéről, ezért az a hely, ahol nyugszik továbbra is ismeretlen. Azonban az eredeti szarkofágot és néhány csonttöredéket mégis sikerült megtalálni Demrében egy i.sz 6. században épített templom alatt, amelyet egy korábbira építettek rá. Mint végül kiderült ez a korábbi templom adott végső nyughelyet az eredeti Mikulásnak.

7. A Télapó rénszarvasai egy amerikai író 1823-as versében jelentek meg először

1823. december 23-án az USA-beli New York állam Troy nevű városának helyi újságjában, a Sentinelben jelent meg Clement Clark Moore verse „Szent Miklós látogatása”, eredetileg „A Visit from Saint Nicholas” címmel. Ez a költemény egy teljesen új megközelítést kínál Szent Miklós alakjára, aki addig általában vékonyabb, komolyabb megjelenésű, lovon ülő alak volt, mint ahogy azt a brit Santa Claus, a holland Sinterklaas, a magyar Mikulás és más mitológiák ábrázolták. Az alapja mégis a 4. századi Szent Miklós püspök legendája volt. Az újságban közölt vers azonban forradalmasította ezt a képet: egy olyan Mikulást mutatott be a mű, aki varázslatos módon tudott be- és kisurranni az otthonokból a kéményeken keresztül; és létrehozta azt a boldog, pocakos Mikulást, amit ma is ismer mindenki.

A Télapó megreformálása mellett a vers bemutatott nyolc rénszarvast is, akik a Mikulás szánját húzzák, és még neveket is adott nekik a szerző: Dasher, Dancer, Prancer, Vixen, Comet, Cupid, Donder, Blitzen. Ezek szabad magyar fordításban általában Üstökös, Íjas, Csillag, Táncos, Pompás, Villám, Táltos és Ágas, de többféle néven is illetik magyarul a 8 szarvast.

A rénszarvasok történetéről mi is írtunk részletesebben, amit ide kattintva olvashatsz:

A teljes verset elolvashatod itt:

https://allpoetry.com/A-Visit-from-St.-Nicholas

8. Minden karácsonykor követheted a Mikulás útját

A NORAD (North American Aerospace Defense Command), vagyis Észak-amerikai légvédelmi parancsnokság 1948. december 24-én közleményt adott ki, amelyben azt állították, hogy észleltek egy nyolc rénszarvas által húzott szánt 4300 méter magasságban, 180 fokos szögben. Ez volt az első alkalom, hogy az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői közleményt adtak ki a Mikulás szánjának nyomon követéséről, ekkor még nem vált szokássá a Télapó éves megfigyelése, azonban később újra elindították a Mikulás-követést karácsony előtt.

1955 óta azonban már évente megrendezi a játékos Mikulás-követő szimulációját a NORAD és immár interneten te is meg tudod nézni, hogy merre jár a szánjával. Ezen linken te is követheted a Télapó útvonalát, a program december 1-jén indul, de a Mikulás-követő szimuláció csak december 23-án éjfélkor indul el.

9. A Mikulás ajándékozási sebessége körülbelül 6100 gyerek/másodperc

A Télapónak sok hihetetlen képessége van: képzeljük csak el, hogy az Északi-sarkon él a hómezők alatt elrejtve, szánon repül, amit repülő rénszarvasok húznak és még ráadásul körbe is repüli a világot egyetlen éjszaka alatt. Hogy kivitelezhesse a halandók által kivitelezhetetlent, Superman-t megszégyenítő sebességgel kell száguldania a jó gyerekekhez.

Tehát figyelembe véve, hogy mennyi keresztény gyerek van, mennyi ország és mennyi időzóna, illetve az egyszerűség kedvéért csak 14 éven aluli gyerekeket beszámítva az ajándékozásba, akkor jön ki a szédületes számú 22 millió gyerek/óra, vagyis 365 000 gyerek/perc, ami nagyjából 6100 ajándék átadást jelent másodpercenként.

Ha többet szeretnél tudni a számítás módszertanáról, látogass el az alábbi oldalra:

https://www.theatlantic.com/technology/archive/2011/12/santas-christmas-eve-workload-calculated/249844/

10. Az Egyesült Államokban már Mikulás egyetem is létezik

A Mikulásnak habár szédületes sebességgel hordja ki az ajándékokat, ahogy azt már fentebb olvashattad, mégis minden segítség jól jön. De nem lehet akárkiből Télapó segéd, ehhez jó, ha van egy Mikulás-képzős diploma a kezedben.

Az egyetem honlapja szerint a Nemzetközi Mikulás Egyetem a világ legnagyobb Mikulás-iskolája, amely eddigi 20 éves fennállása óta több mint 5000 diplomát adott át a leendő Télapók és Télapónék számára.

A 2 napos tanfolyam tematikája szerint a leendő Mikulások megtanulják a Mikuláskodás alapjaitól kezdve a fényképekhez történő helyes pózolásokon és arckifejezéseken keresztül a gyerekekkel való beszélgetést is.

Ha kedvet kaptál te is és szeretnél hivatalos Mikulás diplomát szerezni, akkor a 309 dolláros tandíj befizetését követően egy 16 órás képzésen vehetsz részt, amely során elsajátíthatod a Télapó lét minden csínját-bínját. Amikor elvégezted az alapképzést, akkor Mikulás oklevelet kapsz, valamint lehetőséged nyílik később bármikor ismétlő diákként újra részt venni a tanfolyamokon (természetesen kedvezményesebb áron). A második alkalommal a résztvevők mesterdiplomát kapnak, akik pedig több mint kétszer járják ki a Télapó-képzőt, akkor képzés végén Felsőfokú mesterdiplomát kapnak.  

+1. Magyarországon a Mikulást nem igazán lehetett a gyerekek barátjának nevezni

Magyarország területén a legkülönbözőbb Mikulás-napi népszokások alakultak ki, némelyik megmosolygtatóan furcsa, némelyik pedig a gyerekeknek egészen félelmetes. A fentebb már említett láncos Miklós szokása csak az egyik neve a népszokásnak, ami Szent Miklós kevésbé gyerekbarát arcát mutatta. A másik ismertebb neve a Miklós-napi alakoskodás, amely ijesztő lehetett a kisgyerekek számára, ugyanis a kifordított bundaruhába öltözött és bekormozott arcú férfiak vonultak végig a falun láncot csörgetve, hangoskodva.

A láncos Miklós nem érkezett szánon mint a mai Télapó és nem várták a gyerekek mindennél jobban az érkezését, mert nem osztott ajándékot. A Szent Miklós-napi alakoskodók inkább maguk voltak a Krampuszok, akik az ördögi kinézetükkel ijesztegették a gyerekeket és a leányokat szerte a faluban.

Szent Miklós-napi szokások cikkünkben olvashatsz bővebben ezekről a mai szemmel kicsit furának ható népszokásokról.