A Mikulás legendája: így lett egy püspökből a Télapó

Bár karácsonyig már nem sok van hátra, előtte még egy fontos ünnep van decemberben. Mikulás legendája, története eredetileg egy katolikus szent, Szent Miklós alakjához köthető, aki a 4. században egy római provincia püspökeként tevékenykedett. Hamar árvaságra jutott, a nagybátyja vette magához, aki szintén püspök volt – mondhatjuk, hogy a hivatást már gyerekkorában „megörökölte”. 343. december 6-án hunyt el, halálához kötik Szent Miklós ünnepét.

A Mikulás legendája és a tőle kapott ajándék története

A Mikulás, vagy más néven Szent Miklós, a téli ünnepek egyik legismertebb alakja, és a legtöbb kultúrában központi szerepet tölt be a karácsonyi időszakban. A Mikulás legendája számos történelmi és vallási elemre épül.

Szent Miklós egy valóságos személy volt, aki a 4. században élt a mai Törökország területén elhelyezkedő Myra nevű városban. De hogyan alakult ki a legenda, miért vált egy olyan figurává, aki a gyerekek kirakott, kitisztított cipőcskéjébe ajándékot rejt?

Szent Miklós volt Myra város püspöke, és híres volt jótevő és segítőkész természete miatt. A legenda szerint titokban adományokat osztott a rászorulóknak, gyakran éjszaka, hogy ne ismerjék fel.

Egy közismert történet szerint Miklós püspök szomszédságában egy nagyon szegény ember lakott, aki három leánnyal volt megáldva. Kilátástalannak tűnt jövőjük, mikor eladósorba kerültek. Erkölcsük volt veszélyben: közel álltak ahhoz, hogy bordélyházba kerüljenek, mivel máshogy nem tudták volna eltartani magukat. Ám a jószívű püspök gondoskodott róluk: 3 egymást követő éjszaka teljesen titokban egy-egy aranyrögöt dobott be az ablakukon, így a lányok gond nélkül férjhez mehettek.

A Mikulás legendája az idők során keveredett más hagyományokkal és vallási elemekkel. A 17. században például a holland bevándorlók átvitték Amerikába Szent Miklós tiszteletét, és itt kezdett kialakulni a modern Mikulás alakja. Az angol név, vagyis Santa Claus, a holland Sinterklaas névből ered.

A kéménybe is a hollandok miatt került; amikor az 1600-as években elkezdtek elterjedni az emeletes házak, felmerült a kérdés, hogyan látogatja meg Miklós a felsőbb lakókat, és így született az ötlet, hogy a kéményen közlekedik. Az Egyesült Államokban pedig történetírók kitalálták a Mikulás rénszarvasait is.

Az évszázadok során Mikulás legendája és külseje sokféle kultúrában és vallási hagyományban eltérően alakult, de a központi üzenet mindig az ajándékozás, a jóság és a szeretet megosztása maradt. Mikulás a téli ünnepkör egyik legkedveltebb alakja, és az ünnepi szezon során a gyerekek izgatottan várják érkezését, míg a felnőttek arra emlékeztetnek, hogy a szeretet és a segítőkészség az év minden napján fontos értékek.

Mi az a Miklósolás?

Vidéken szokásban volt, hogy Miklós napját megelőző este a fiatal férfiak félelmetesen öltöztek fel, bekormozták az arcukat, kifordított bundát vettek, és így jártak körbe ijesztgetve boldog-boldogtalant.

A magyar paraszti hagyományban egy másfajta Szent Miklós-napi hagyományok, amolyan Mikulás-járás is létezett; a vallási tisztséget viselők kíséretükkel együtt keresték fel a gyermekes családokat. A gyerekeknek vallási kérdéseket tettek fel, majd imádkozásra szólították fel őket. Aki ügyes volt, azt jutalmazták, aki több hibát is vétett, azt virgáccsal fenyítették – ebből a hagyományból ered részben a krampuszok büntető szerepköre.

A ma Magyarországon ismert Krampusz legendája eredetileg Ausztriából származik, először a német ajkú területeken, majd Közép-Európa országaiban, Szlovákiában, Szlovéniában, Csehországban, Horvátországban és Olaszországban is elterjedt az ördög-szerű lény, aki a Mikulást kíséri, vagy éppen az ellenlábasa.

Mikor jön a Mikulás?

Lehetetlennek tűnik, hogy egy éjszaka alatt járja körbe a világot, és ajándékozzon meg minden gyereket – de szerencsére, ha világviszonylatban nézzük, több ideje van a fehér szakállúnak.

A sort Magyarország kezdi, ahol hivatalosan december 6-án (de újabban sok családban már 5-én) érkezik, Ausztriába szintén 6-án jön. Ezután Finnországban Joulupukki – akit mostanában divat az igazi Mikulásnak nevezni – december 24-én érkezik, Csehországban szintén ezen a napon, az angolszász országokba Santa Claus december 25-ére virradóra keresi fel a gyerekeket.

Aztán Olaszország sem maradhat ki a jóból, manapság már az olasz gyerekekhez is egy nyugatról importált, Santa Claustól semmiben sem különböző Babbo Natale (magyarul karácsony apó) érkezik december 25-re virradóra. Az olasz Mikulásban az is különleges, hogy az olasz ünnepi tradíciókban nyoma sincs a Szent Miklósból kifejlődött Mikulás alakjának, így ez egy viszonylag új szokás.  A korábbi generációk szokása szerint a gyerekekhez csak január 6-án, vízkereszt napján érkezik az ajándékosztó, de nem a Mikulás, hanem La Befana a seprűn lovagló, ajándékosztó boszorkány.

Egy nappal később, 26-án megy a Mikulás Belgiumba, majd egy kis pihenő után Görögországba már átalakulva Agiozs Vaszilisz-szé (Szent Lászlóvá) és oda már ilyen néven viszi az ajándékokat szilveszter éjjelén.

Látható tehát, hogy bár zsúfolt a program, de szerencsére több éjszaka és jó néhány segítő is a rendelkezésére áll!

Az egyes országok eltérő hagyományairól bővebben ebben a cikkben olvashatsz:

Mi a különbség a Mikulás és a Télapó között?

Volt idő Magyarországon és tőle keletre, amikor a hivatalos állásfoglalás szerint a téli ünnepkörben nem volt túl nagy divat a szentek tisztelete. A karácsonyból fenyőünnepet csináltak, a Mikulásból Télapót, és a két eseményt összevonták. Ez tulajdonképpen az orosz Gyed Maroz, azaz Fagy Apó alakja miatt alakulhatott így, a hozzá kapcsolódó történetek szerint Fagy Apó Fagy Anyóval és unokájukkal, Hópelyhecskével ajándékozzák meg ilyenkor a gyerekeket.

A Mikulás-ünnep átalakítása mellett Magyarországon a karácsonyt, pontosabban a Fenyőünnepet is megkurtította az államvezetés az 50-es évek elején; karácsony másnapján már kötelező volt a munka felvétele.

Szent Miklós tisztelete

Végezetül pedig álljon itt egy ima azoknak, akik a Mikulás-ünnep vallásos vetületét is szeretnék átélni és megtisztelni: