Luca naptár és hagymakalendárium: Izgalmas népszokás, hogy megtudjuk milyen időjárást hoz a jövő év

A Luca naptár és a hagymakalendárium hagyományai mélyen gyökereznek a magyar népi kultúrában. Mindkettő egyedi módon tükrözi a természettel való összhangot és a jövőbe látás vágyát. A Luca naptár az adventi időszakban készül Luca-naptól kezdve (de még sincs semmi köze az adventi kalendáriumhoz), míg a hagymakalendárium Szilveszterkor. Mindkét hagyomány segít megérteni a természet ciklusait és a korábbi korok emberei megpróbáltak belőle következtetéseket levonni az elkövetkező időszakra.

A Luca naptár

A mai modern technológia nélkül valószínűleg mi is a környezetünk megfigyeléséből próbálnánk kikövetkeztetni, hogy milyen jövő vár ránk. Az elmúlt korok emberinek is mindig fontos volt, hogy valamennyire képesek legyenek előre látni a jövőbeli eseményeket, hogy arra felkészülhessenek.

 A Luca naptár egy egyedi és figyelemre méltó hagyomány, amely az időjárás különféle titkainak megfejtésére összpontosít. Eltérően az adventi naptártól, amely az ünnepi várakozás időszakát jelzi és advent első napjától december 25-ig tartó időszakot öleli fel, a Luca-naptár az előrejelzések és jóslatok izgalmas világát nyitja meg előttünk.

Ennek az időjárási jóslásokkal teli Luca naptárnak az alapja az, hogy az adott napon tapasztalt időjárás az elkövetkező hónapok időjárását vetíti előre, tehát nem volt más dolga a megfigyelőnek mint feljegyezni naponta az időjárást. Képzeljük el, hogy december 13-án egy gyönyörű napfényes időben sétálunk, majd ezt feljegyezzük Luca naptárunkba, hogy ez napsütéses idő a következő év januári időjárását fogja jellemezni. Másnap pedig szeles időt tapasztalunk, akkor vélhetően az új év februárja többnyire szeles lesz és így tovább.

Így működik a Luca naptár

A Luca naptár működése nagyon egyszerű, csupán egy papírra és egy ceruzára lesz szükséged, de elkészítheted a telefonodon, tableteden vagy laptopodon is akár. Ha idén el akarod készíteni te is a saját naptáradat, akkor írd fel a dátumokat december 13-tól egészen december 24-ig. Így 12 napot fogsz kapni. Minden nap írd fel az aznapi időjárást, ez lehet egy szó is, vagy akár egy mondatot is írhatsz a jegyzetedbe, majd a jövő évben hónapról hónapra vedd elő a napi feljegyzéseidet és nézd meg, hogy az adott hónapban, többségében tényleg olyan volt-e az időjárás mint, amit a Luca naptáradba feljegyeztél.

Az alábbiakban találsz egy kis segítséget, hogy hogyan kell kinéznie a naptáradnak:

Ezek természetesen csak példák, mi találtuk ki, hogy szemléltethessük a naptár működését.

A hagymakalendárium

A hagymakalendárium, a Luca naptárhoz hasonlóan egy hagyományos időjárás jóslási módszer, amely a szinte minden otthonban megtalálható, a természet egyszerű elemét, a hagymát használja fel a következő évi időjárás előrejelzéséhez.

A módszer lényege nagyon egyszerű: Szilveszter napján egy nagyobb hagymafejet negyedekbe vágtak, majd annak rétegeit gondosan lehántották. Ezt követően kiválasztottak 12db szép és egészséges hagymadarabot, amelyeket rendezetten elhelyeztek egy tányérban vagy tepsiben egymás után sorban, vagy egymás mellé, de megjegyezve, hogy melyik hagymadarab, az év melyik hónapját jelképezi. Ezután gondosan minden hagymadarabot megszórtak egy csipet sóval.

Szilveszter estéjén még fel is rakták a kemence tetejére a hagymákkal teli tányért vagy tepsit, hogy másnapra – Újév reggelére – biztosan kiderüljön, hogy melyik hagymadarabon olvadt el a só és melyiken nem, hiszen ez mondta meg az időjárást. Az a hónap, amelynek hagymáján a rászórt csipetnyi só elolvadt vagy átnedvesedett, biztos, hogy esőben vagy más csapadékban bővelkedő lesz az új esztendő folyamán. Amelyik hagymán száraz maradt a só, annak a hónapján biztos, hogy nem várható eső, sem egyéb csapadék és aszályt is hozhat az a hónap.

Ezzel a két egyszerű módszerrel igyekeztek elődeink tehát megjósolni, hogy milyen év várt rájuk a következőben. Te ki fogod idén próbálni ezeket?