1989. október 23-a, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napja

1989. október 23-a volt. A Parlament előtt katonai díszegység sorakozott fel, ünnepélyesen felvonták az állami lobogót, majd 12 órakor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök parlamenti dolgozószobájának erkélyéről kikiáltotta a független Magyar Köztársaságot. Elképesztő ováció követte a bejelentést.

Miért volt olyan jelentős október 23.?

A harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása jelentős történelmi esemény volt, amely az ország demokratikus átalakulásának mérföldköveként vonult be a történelembe. 1989. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 33. évfordulóján kikiáltott köztársaság hivatalosan véget vetett a Magyar Népköztársaságnak, a kommunista rendszer államformájának. Ezzel Magyarország új korszakba lépett, amely a demokrácián, a jogállamiságon és a többpárti politikai rendszer alapelvein nyugodott.

Mi vezetett a Magyar Köztársaság kikiáltásához?

A rendszerváltás több lépésből állt, több kulcsfontosságú intézkedést hoztak meg, mielőtt kikiáltották az új államformát:

• márciusban létrejött az EKA, vagyis az Ellenzéki Kerekasztal
• júniusban megkezdődtek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások, amelyeken az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), az EKA és a harmadik oldalnak nevezett társadalmi szervezetek vettek részt
• az 1989. szeptember 18-án aláírt megállapodás alapot teremtett a többpárti demokratikus jogállam kialakításához, többek között rögzítve az alaptörvény preambulumának eltörlését, a Magyar Köztársaság elveinek visszaállítását, az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság létrehozását, valamint Magyarország új köztársasági államformáját
• októberben az MSZMP felbomlott, megalakult a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és új politikai pártok jöttek létre

Alaptörvénybe is foglalták a függetlenséget és demokráciát

Az Országgyűlés, amelyben még mindig túlnyomórészt MSZMP képviselők ültek, 1989. október 17-én elfogadta az Alkotmány módosítását annak érdekében, hogy elősegítse a békés politikai átmenetet egy többpártrendszert, parlamenti demokráciát és szociális piacgazdaságot megvalósító jogállam felé. Az új alaptörvény kinyilvánította, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, valamint szabályozta a központi állami szervek alapvető feladatait és hatáskörét, meghatározva a hatalommegosztás alkotmányos elvének megfelelő viszonyukat.

Létrejött az Alkotmánybíróság

Életre hívták az Alkotmánybíróságot, mint a legfőbb alkotmányvédelmi szervet, valamint az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző intézményét, az Állami Számvevőszéket és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tisztségét. Ezek az intézkedések lehetővé tették a jogi keretek között működő politikai pártok megalakulását és működését is. Az Alaptörvény külön szabályozta, hogy a pártok közvetlenül ne gyakorolhassanak közhatalmi funkciókat.

A jogszabály kimondta, hogy az ember alapvető jogai sérthetetlenek és elidegeníthetetlenek, és csak minősített többséggel korlátozhatók. Az alkotmány szerint Magyarország gazdasága piacgazdaság, amely magában foglalja a tervezés előnyeit, és amelyben a köztulajdon és magántulajdon egyenlő jogokat és védelmet élvez.

Az a bizonyos október 23…

A köztársaság kikiáltására a törvényi alapok megteremtése után kerülhetett sor. 1989. október 23-án több tízezer ember gyűlt össze a Kossuth Lajos téren, az Országház előtt. Katonai díszegység állt fel, ünnepélyesen felvonták az állami zászlót, és a magyar történelmi zászlókat is az állami zászlóhoz vitték.

Déli 12 órakor a harangszót követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, aki ideiglenesen a köztársasági elnöki feladatokat is ellátta, megjelent dolgozószobájának nemzeti színű zászlókkal díszített erkélyén. Beszédében köszöntötte az ország polgárait, a világ magyarjait és Magyarország külföldi barátait. Kiemelte, hogy az új köztársaság létrehozásával a Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán által fémjelzett korábbi köztársaságok demokratikus és nemzeti hagyományainak nyomdokain haladnak, és figyelembe vették az elmúlt 40 év, különösen az 1956-os népfelkelés tanulságait. Az új köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amely a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékeit egyaránt képviseli.

Az első legális megemlékezés

Az ország új államformájának és nevének bejelentését hatalmas ováció fogadta, a harsonások ünnepi jeleket fújtak. Aznap először emlékeztek meg legálisan az 1956-os forradalomról Budapesten és az egész országban. Este tízezrek gyűltek össze a Kossuth téren, ahol a rendezvénysorozat központi eseményére került sor.

• Magyarország először 1918. november 16-án lett köztársaság az őszirózsás forradalom után, amit 1919. március 21-én felváltott a Tanácsköztársaság.
• Az 1920. évi I. törvény hatályon kívül helyezte mind a népköztársaság, mind a Tanácsköztársaság intézkedéseit, így a két világháború között Horthy Miklós kormányzósága alatt Magyarország “király nélküli királyság” volt.
• Az 1946. évi I. törvény eltörölte a királyság intézményét, és Magyarországot köztársasággá nyilvánította, amelyet február 1-jén hirdettek ki.
• Az 1949. augusztus 20-án életbe lépő kommunista alkotmány után Magyarország népköztársasággá vált, majd a harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án kiáltották ki.
• Az 1990. május 2-án összeülő szabadon választott parlament első törvényében nemzeti ünneppé nyilvánította október 23-át az 1956-os forradalom és az 1989-es köztársaság kikiáltásának emlékére.

„Rehabilitált 56-os forradalom”

A köztársaság kikiáltásával párhuzamosan Magyarország hivatalosan is rehabilitálta az 1956-os forradalmat és szabadságharcot. Az akkori eseményeket, amelyeket addig a kommunista rezsim ellenforradalomként kezelt, mostantól hivatalosan is forradalomként és a nemzeti függetlenség küzdelmeként ismerték el.

Ez a rehabilitáció szimbolikusan is a kommunista rendszer végleges legitimitásvesztését jelentette, és hozzájárult a rendszer leváltásához. Az 1989. október 23-i ünnepségen így nemcsak az új köztársaság megalakulását, hanem az 1956-os hősök emlékének visszaállítását is ünnepelték.

Az új köztársaság elkötelezte magát a jogállamiság, a szabadság és a többpárti demokrácia mellett, ami hosszú távon megalapozta Magyarország modern politikai rendszerét. Ezt is ünnepeljük október 23-án!