Pünkösd jelentése, ünneplése – Mit ünneplünk pünkösdkor?

A húsvét utáni „legpogányabb vallásos” ünnepünk minden bizonnyal a pünkösd. Bár alapvetően egy keresztény hagyományról van szó, a vallásos életben betöltött szerepéhez jócskán hozzánőtt Magyarországon a pünkösdi népszokások tömege is. Nézzük tehát a május legnagyobb ünnepét!

Főoldal 9 Tavaszi ünnepek 9 Pünkösd

Biztosan ismerősek lesznek a pünkösdhöz köthető népszokásaink – ha máshonnan nem, hát a tankönyvekből, amikben bemutatják a tavaszi ünnepkör játékait, énekeit, szokásait. A májusfa állítása, a pünkösdi király és királynő választása vagy akár a zöldághajtás olyan népszokások, amelyek valamilyen formában gyakran még ma is élnek egyes vidékeken.

Mikor van pünkösd?

A szó jelentése rejti a titkot: a pünkösd szavunk a görög pentekoszté, azaz 50. szóból jön, jelentése így már könnyen megfejthető – a húsvét utáni 50. napon kezdődő ünnepet nevezzük így. Ez persze azt is jelenti, hogy a (Kr. u. 325-ös niceai zsinat határozata alapján) húsvéthoz hasonlóan mozgó dátumról van szó, jellemzően május 10 és június 13 közé esik, ahogy a húsvét is mozoghat a maga tartományában. Magyarországon a pünkösd munkaszüneti nap.

Mit ünneplünk ekkor?

Az ötvenedik nap eredete a zsidó vallásból érkezik a kereszténységhez. A három nagy zsidó ünnep egyikeként a zsidó vallás a Pészach utáni ötvenedik napon tartja a Sávuot ünnepét, a törvényadás (Tóra) emléknapját, ami egyben az aratás, az új kenyér, az első gyümölcsök ünnepe is. A kereszténység is ötvenedik napon tartja a pünkösdöt, de itt már a húsvéthoz képest ötvenedik napról van szó: a keresztények ekkor ünneplik azt, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek kiáradt az apostolokra.

A Szentírás szerint pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapra és hétfőre esik, bár a keresztény vallási felekezetek az egész hetet ennek az ünnepnek szentelik. Különös jelentősége az ünnepnek a római katolikus egyház liturgiájában, hogy ettől a naptól szokás a bérmálás szentségét kiszolgáltatni a fiatal híveknek.

Pünkösdvasárnap az egész anyaszentegyház (azaz minden, magát kereszténynek valló egyház) ünnepi misét és istentiszteletet tart, mivel a Szentlélek kiáradása az apostolokra az egyház megalapításának ünnepe is, ezt tarthatjuk az egyház születésnapjának. Az evangélium szerint a tanítványok közösen ünnepeltek ezen a napon, mikor a Szentlélek kiáradt az apostolokra. Miután Szent Péter szólt a néphez, sokan megtértek: így jöttek létre az első keresztény gyülekezetek.

Sávuot ünnepe – „A zsidó pünkösd”

A Sávuot a három zsidó zarándokünnep közül a második. A „Hetek ünnepe” a zsidó vallás szerint, a Sínai hegyen történt törvényadás napja. Egyben ez az új kenyér ünnepe is, a „zsengék ünnepe”, illetve nevezik még aratási ünnepnek is (Hág hakkácír). A pészah 2. napjától (az árpa aratásától) induló 7 héten keresztül tartó ómerszámlálás vége maga a hetek ünnepe, a sávuot.

Izraelben az ünnep 1 napos, Izraelen kívül 2 napon keresztül tartják. A sávuot szó esküvést jelent, ugyanis ezen a napon két eskü is elhangzott: egy a zsidó nép, egy pedig az Isten részéről, ez a Tóra átvétele és az Isten megnyilatkozása, a tízparancsolat kinyilatkoztatása. A zsidó hagyományban a pészah a „testi” szabadság elnyerésének ünnepe, ugyanis ekkor ünneplik az egyiptomi szolgaságból való szabadulást. A sávuot ennek a szabadságnak a szellemivé válását jelenti, így aztán a zsidó nép egységének ünnepe is. A sávuothoz nem tartoznak külsőleges szertartások, szokások, látványos ceremóniák, mint például a széder estéjéhez, mivel ez itt a lélek ünnepe: az estét a Tóra tanulmányozásával szokás tölteni.

Napközben általában felolvassák a Tízparancsolatot, amelyet a hívek állva hallgatnak végig, az ünnep végén pedig Hallél-mondással is hálát adnak az Istennek. Az otthonokat és a zsinagógákat az ünnep jelenként ezen a napon friss virágokkal, lombokkal, ágakkal díszítik fel, annak emlékéül, hogy a Tízparancsolat kinyilatkoztatásakor virágba borult a hegy. Ilyenkor általában tejes és túrós ételeket szolgálnak fel az ünnepi asztalokon. Mint ahogy a pünkösd a katolikus egyházban a bérmálás egyik ünnepe, a magyarországi zsidóság ilyenkor tartanak bár micvát, azaz a tizenkét éves lányok avatását, emellett nálunk ez az adakozás ünnepe is.

Melyik bibliai passzusok tartoznak a keresztény pünkösdhöz?

Elsősorban az Újszövetségben lehet megtalálni, a 4 evangélista utáni 5. könyvben, az Apostolok cselekedeteiben. A legszorosabban ide köthető szöveghely így hangzik:

|

„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.

Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”

Cselekedetek 2:1-4

Keresztény szokások pünkösd idejére

Az apostolok, tanítványok és Mária azok, akikről a Biblia adott helyén szó van, ám a folytatásból az derül ki, hogy ezen a napon mintegy 3000 fő csatlakozott a keresztény valláshoz, mivel a Szentlélek kiáradása az emberekre különös jelentőséggel bírt.

A középkorban a Szentlélek lánggal és széllel való megérkezésének jelképeként kürtöket, harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő szalagokkal, virágokkal jelképezték: a sokkal teátrálisabb középkori vallási ünnepeken gyakran rózsát, ostyát szórtak a templom padlásáról a hívekre, máshol a Szentlelket jelképező fehér galambokat engedték szabadon a tetőtérből.

A harmadik legszentebb ünnep

A keresztény világban a pünkösd a 3. legszentebb ünnep, mivel ekkor ünnepeljük a Szentlélek eljövetelét. Az ünnep az apostolok idejéből való, és mi, magyarok is régóta ünneplünk: Szent László „korlátozta” az ünnepi vigadalmat 4 napra, ami aztán a keresztény liturgia alapján mára két napra zsugorodott.

A Szentlélek kiáradása az egyházi művészeket is megihlette, a festményeken, irodalmi művekben a Bibliai passzushoz hasonlóan tűz és szél jelzi a Szentlélek érkezését.

Pünkösdi népszokások Magyarországon

Mint a népszokások általában, a pünkösdhöz köthető szokásaink is a pogány időbe nyúlnak vissza, többnyire a föld és a rajta élők termékenységének jegyében teltek, Ezek néhol összefonódtak a kereszténység egyes elemeivel, néhol attól teljesen külön váltak, és a templomtól metaforikusan is egyre kijjebb szorultak.

De melyek a leghíresebb pünkösdi népszokásaink?

A csíksomlyói búcsú

Rögtön az első „szokásunk” nem is annyira szokás, mint inkább egy erős, nagy hagyományokkal bíró vallási ünnep, amelynek története egészen 1444-ig nyúlik vissza. A csíksomlyói búcsú a székelyek fogadalmi zarándoklata, ami a magyarok egyik legfontosabb keresztény ünnepévé nőtte ki magát. Minden év pünkösdjén több százezer hívő érkezik Csíksomlyóra, hogy ott kegytemplomban tartott búcsún és az ünnepi, szabadtéri szentmisén részt vegyen. A bűnbocsánatért induló hívek gyakran messziről, gyalog, lóháton vagy szekérrel érnek a helyszínre, és nem ritka, hogy a zarándoklatra hetekkel, hónapokkal pünkösd előtt elindulnak. A kegyhely egy Máriához köthető kegytemplom köré épült, ahol egy híres Mária szobor található.

csíksomlyói búcsú

A hagyományos csíksomlyói búcsú zarándokai. Forrás: 123RF

A hívek általában pünkösd szombatján érkeznek a Kissomlyó-hegyre, itt a katolikus székelyek nyírfaágas körmenetet tartanak. A szombati körmenetet is különböző tradíciók kísérik, a zarándokok hagyományos rendben mennek a körmenetre, a templomhoz érve az Egészen szép vagy Mária című éneket éneklik. A búcsú 1993-tól olyan ismertté és látogatottá vált, hogy kinőtte eredeti formáját és helyszínét. Ekkortól tartják a szombati katolikus misét szabadtéren, a kegytemplomtól párszáz méterre két hegyvonulat találkozásánál, a hegy nyergében: a mise lent, a hívek pedig a lankás hegyoldalakban helyezkednek el.

A pünkösdi, csíksomlyói szokások kevésbé ismert eleme a pünkösdi napének, amit hajnalban, a szentmisét követően énekelnek a szabadtéri mise helyszínén, a hegyoldalban. Ekkor még a nap felkelte előtt vallásos énekekkel „köszöntik” a Szentlélek kiáradását, aminek metaforája ekkor a napfelkeltével párosul.

Piros pünkösd

Piros pünkösd napja, bár népdalaink jellemző részeként a termékenységet, a piros rózsát jelenti, valójában a keresztény egyháznak a jelképe. Jelentése a Szentlélek lángjának pirosa mellett utal a pünkösdi papi öltözékre is: a templomokban bérmáláskor, a vértanúk napján és ilyenkor, pünkösdkor találhatjuk meg a színt.

Pünkösdi király, pünkösdi királyné

A legjellemzőbb pünkösdi magyar (és európai) népszokásunk a keresztény ünnephez ugyan nevében kötődik, de valójában egy erősen pogány rítusra épül. A pünkösdöléstől, azaz pünkösdi király és pünkösdi királynő vagy királyné választásáról már a XVI. századból is vannak emlékeink.

Bár területről-területre változott a pünkösdi királyság szokása, jellemzően egy játékos versenyről van szó, amelynek keretében tánccal, énekkel, kötélhúzással, ügyességi, vagy szerencsén múló versennyel mérik össze magukat a fiatalok, gyerekek. A győztes fiú a pünkösdi király, a győztes lány a pünkösdi királyné. A pünkösdi király és királyné valamiféle „kegyben” is részesülhetett, a királynét virággal díszítették fel lánytársai, néhol kifeszített kendőn cipelték. A királynéjárás során vagy vállon, vagy akár széken is vitték a pünkösdi királynét, közben énekeltek, mondókákat, jókívánságokat skandáltak – sőt, a Dunántúl egyes részein a Gergely-járáshoz hasonló adományokat, ételt, italt is gyűjtöttek ekkor. Volt olyan tájegység, ahol a pünkösdi királynő feje fölé baldachint tartottak kendőkből, és így énekeltek: „Nem anyától lettél, Rózsafán termettél, Piros Pünkösd napján hajnalban születtél.” Máshol a királynőt adományért cserébe mutatták meg a házbelieknek, miközben így énekeltek:

 „Adjatok, adjatok
Egy, két, három krajcárt,
Hogy a királynőnek
Vehessünk pántlikát!”

A dal végére a kendőkkel letakart királynőről lehajtották a leplet, és meg lehetett nézni, milyen szép.

Bár a mondás úgy tartja, hogy „rövid, mint a pünkösdi királyság”, valójában a király egy hétig, de néhol akár egy évig is viselhette a titulust, és hivatalos lett az év minden lakodalmára, esetleg ingyen ihatott a kocsmában. Mivel az ünnep köthető a termékenységi rítusokhoz is, beavató szertartás is lehetett: a pünkösdi királyválasztáson részt vett legények ettől a naptól udvarolhattak a leányoknak. A lányok körbejárásához hasonló játékos házassági menetben is megjelenhetett a király és a királynő.

Mivanma vagy mavagyon-járás

Igencsak hasonló a pünkösdi királyasszony-járáshoz az alföldi hagyomány, a mivanma, máshol mavagyon-járás. A játékban csak lányok vesznek részt, ez az ő pünkösdi felvonulásuk. A mavagyon-járás egyfajta gyermek-lakodalmas menethez hasonló felvonulás, ahol a lányok zöld ággal sétálnak körbe. A menetben van vőlegény és menyasszony is, de érdekesség, hogy a vőlegényt is egy lány játssza. A menet énekelve, tréfálkozva megáll egy-egy ház előtt, ahol adományt kérnek jókívánságokért cserébe.

Hesspávázók

Székelyföldön ugyanennek egy verziójával találkozhattunk: itt 10-12 éves kisgyerekek alkották a felvonuló tömeget pünkösd első napján. A legnagyobb fiú volt a király, a legnagyobb lány a királyné, őket nyoszolyólányok és „ludak”, vagyis kisgyerekek követték. Az úton végig énekeltek, jókívánságokat mondtak, a dalolásért apróságokat és ételt kértek az emberektől. Az ekkor énekelt dal az ismert népdal volt:

Hess páva, hess páva,
királyné pávája.
Ha én páva volnék,
jó reggel felkelnék.

Májusfa vagy májfa

Bár ez nem kimondottan pünkösdi népszokás, mégis ehhez az ünnepkörhöz tartozó hagyományunk a májusfa-állítás. Ezt a május első napjára virradó éjszaka alatt a lányos házak elé állították a legények, szándékaik kifejezésére. A májusfa egy szimbolikus „virágzó” fa: valójában egy hosszú karó szalagokkal vagy koszorúkkal díszítve.

Olyan is akadt, ahol a lányos ház férfi rokonsága állította fel a májusfát, és a felaggatott apróságokat az udvarolni vágyó fiúknak kellett leszedni. Minél magasabbra hágott valaki a fán, annál nagyobb volt a becsülete.

A májusfa azért kötődik a pünkösdhöz, mert általában ekkor bontották le azt. Vannak vidékek, ahol a közösségnek egy fája van csupán – a pünkösd körüli lebontási ceremóniát tánc, mulatság, ünnepség kíséri.

májusfa állítás pünkösd

Nem kimondottan pünkösdi népszokás, mégis ehhez az ünnepkörhöz tartozó hagyományunk a májusfa-állítás. Forrás: 123RF

A Tápió mentén a májusfa állítása kimondottan pünkösdkor volt – mára került át május elejére, a többi tájegységhez hasonlóan. A májusfa itt fűzfaként vagy nyárfaként jelent meg, szalagokkal és üvegekkel díszítették. A legények nem titokban állították a lányos ház elé a fát, hanem még be is kopogtak, és így énekeltek:

Kelj fel rózsám, itt a májfa,
Jó éjszakát, vigyázz rája!

A lányok ekkor kimentek a ház elé, megkínálták pálinkával, ennivalóval a legényeket, sőt, volt, hogy a lányok kölcsönözték a hajukból a szalagot a fára. Szokás volt az is, hogy a májusfa helyett a legények virágkosarat küldtek a lányos házhoz. A lányoknak illet jelezni, hogy szívesen fogadják-e a májusfát, azaz az udvarlást. Ezt bizonyos területen három szál gyufa gyújtásával mutatták ki. Ha a háznál jó szemmel nézték a felállított májfát, a legény gyakran ott maradt éjjel is vigyázni a fára. Erre azért volt szükség, mert a fa állítását a fiúk, legények külön szokása kísérte: szokás volt ellopni, vagy tréfából arrébb vinni. Erről is van külön dal:

Ma van május első vasárnapja
Kinn alszik a legény a kapuba

Kelj fel legény oda van a kalap,
A májusfa a zöld erdőbe maradt

nem maradt ott mert én elültettem
Mit tehetek ha ellopták tőlem.

A májusfa állítását különböző szokások váltották fel később: ilyen virágkosárküldés, a kislányos házakban a virágszórás, gallyszúrás a kapu elé, újabban pedig a virágcsokor küldése. Az éjjeli virrasztást pedig éjjeli szerenád formájában köszönthetjük újkori szokásaink között, ha elég romantikus férfiakba botlunk.

Tavaszköszöntés, zöldághajtás

A tavaszi termékenységi rítusok egy része a tavaszköszöntés: azoknak a házaknak az ablakába, kerítésére, kapujára, ahol eladó lány volt, zöld ágakat tettek ki, így jelezve a legényeknek, hol érdemes udvarolni. Máshol a villám elleni védelemként hintették be az ablakokat pünkösdi rózsával.

Törökbasázás

Kevésbé ismert (egyébként Nyugat-Magyarországon dívó) népszokásaink közé tartozik a törökbasázás, ez a pünkösdi népszokás a gyerekek játékai közé tartozott. Egy kisfiú ruháját tömtek ki szalmával, rongyokkal, ő lett a török basa, aki ezután házról-házra járt a barátaival. A kitömött ruhájú kisfiút pálcákkal ütögették, ő ugrált: a vicces előadásért aztán a gyerekek ételt kaptak.

Rabjárók

A törökbasázáshoz hasonló adománykérő szokás volt a rabjárás: a fiúk bokájukat összekötve, „rabláncon” vonultak a lányos házak ajtajai előtt, hogy szegény elfogott katonáknak, a raboknak (azaz maguknak) némi alamizsnát kolduljanak össze.

Pünkösd jelképei

pünkösdi rózsa

A pünkösdi rózsa

„Szálljon erre a házra az Isten áldása,
mint pünkösdi harmat a piros rózsára.”

A pünkösdi rózsa a pünkösdi ünnepkör legfontosabb jelképe, teljes, nagy virága, a bazsarózsa pedig a pünkösdi udvarlás legfontosabb kelléke, számos dal főszereplője. Gyakran arra „használták”, hogy annak a háznak az ablakába tegyék, ahol udvarolni szerettek volna a legények. A lányok és asszonyok a gyermekáldás és a szerencse elhozatala végett fürdővízbe, mosdóvízbe szórták a virág szirmait, és abban fürödtek. Gyakran megjelenik a pünkösdi játékokban is.

Pünkösdi énekek

A pünkösdi ünnephez hozzá tartozik az éneklés. Lássuk, miket énekeltek a menetekben, és hogy jelent meg a rózsa motívuma ezekben a dalokban!

Mi van ma? 

Mi van ma, mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz,
A második napja.

Jó legény! Jól megfogd
Lovadnak kantárját!
Hogy el ne tapossa
A pünkösdi rózsát!

Én kicsike vagyok 

Én kicsike vagyok, nagyot nem mondhatok,
Szüleim kertjében most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa,
Ha ki nem nyílhatok, csakúgy hervadozok.

A pünkösdi rózsa 

A pünkösdi rózsa
Kihajlott az útra,
Én édesem, én kedvesem
Szakíts egyet róla.

Egyet szakasztottam,
El is hervasztottam.
Tejbe-vajba fürösztöttem,
Hóba szalasztottam.

Elhozta az Isten 

Elhozta az Isten piros Pünkösd napját,
Mi is meghordozzuk király kisasszonykát.

Ma vagyon, ma vagyon piros Pünkösd napja.
Holnap leszen, holnap leszen a második napja.

Öregembereknek csutora-borocskát,
Öregasszonyoknak porhanyós pogácsát,
Kisebb gyerekeknek porba való játszást,
Nagyobb gyerekeknek iskolába járást.

Jácintos, pácintos, sárga tulipános.

fehér galamb

A fehér galamb

A pünkösd másik jelképe a fehér galamb, ami egyrészt a Szentlélek eljövetelének egyik legfőbb képi ábrázolásaként jelent meg a Bibliában és a hozzá kapcsolódó műalkotásokon, másrészt azonban a tavaszi természet újjászületésének jelképe is volt. A babona szerint amelyik házra fehér galamb szállt pünkösdkor, jó szerencsére számíthatott.

Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, még Krisztus születése előtt. Keresztelő Szent János is jövendölt a Szentlélek kiáradásáról, majd a keresztelés után a Szentlélek galamb formájában szállt Jézusra: ezért a Szentlélek jele az ikonográfiában a galamb.

Pünkösd az egyik legfontosabb keresztény ünnepünk, melynek hagyományai megjelennek a zsidó ünnepkörben, és a pogány szokásokban is. Rítusai Európában az ősi termékenység-ünnepekkel fonódtak össze, így számos dal és népszokás kapcsolódik az „ötvenedik naphoz”.

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!