Szent Orbán, az elkésett fagyosszent

Te hallottál már Szent Orbánról? A fagyosszentekről szóló cikkünkben említést tettünk már róla, de a mai írásban mélyedjünk el jobban az egykori pápa életében, és a hozzá kötődő szokásokban, hagyományokban!

Főoldal 9 Tavaszi ünnepek 9 Szent Orbán, az elkésett fagyosszent – május 25.

Szent Orbán, akinek alakja homályba vész…

Szent Orbán eredetileg egy Urbán vagy Urbanus nevű pápa volt, a történelem során változó kiejtések csiszolták Orbánná nevét. Ma az Orbán vezeték- és keresztnév számos alakban is megjelenik a magyar hagyományban: Orbók, Orbó, Orba, Orkó, Oros, de ezek mellett az Urbán is fennmaradt.

Orbán eredetileg Kr. u. 150-ben született és elég hosszú életet élt, Kr.u. 222 és 230 között uralkodott pápaként. Személyével kapcsolatban az egyháztörténeti hagyomány bizonytalan, az Érdy-kódexben két bekezdés szól róla, de a történet befejezetlen, ráadásul jegyzője át is húzta a bejegyzett sorokat.

Jacobus de Voragine Legenda Aurera gyűjteményes kötete szerint azonban a pápa mártírhalált halt az általa megkeresztelt Szent Ceciliával együtt:

|

Az Orbán (Urbanus) jelentése: ‚finom viselkedés’ (urbanitas), vagy az ur, azaz ‚világosság’ vagy ‚tűz’ és a banal, azaz ‚válasz’ szavak összetétele. Világosság volt tisztes életvitelében, tűz volt lángoló szeretetében, válasz volt tanítása mélységében. Világosság volt vagy fény, mivel a fény kellemes a ránézésben, szellemi a lényegében, égi a helyzetében, hasznos a tevékenységében. Így ez a szent szeretetre méltó volt életvitelében, szellemi a világ megvetésében, égi a szemlélődésben és hasznos a hit hirdetésében.

Orbán Calixtus pápa utóda volt. Az ő idejében kegyetlen keresztényüldözés folyt mindaddig, míg Alexander nem lett a császár, akinek anyját, Ammaeát Origenes térítette keresztény hitre. Ammaea könyörgéseivel vette rá Alexandert, hogy hagyjon föl a keresztények üldözésével, Almachius, Róma prefektusa azonban – ő fejeztette le Szent Cecíliát is – kegyetlenül acsarkodott a keresztények ellen: kinyomoztatta Szent Orbán hollétét, akit egykori szolgája, Carpasius segítségével, három pappal és három diákonussal együtt meg is találtak egy barlangban, és börtönbe vetette őket. Ezután maga elé vezettette Orbánt, és a szemére vetette, hogy a szentségtörő Cecíliával, továbbá Tiburtiussal és Valerianussal, emez előkelő férfiakkal egyetemben ötezer embert vezetett tévútra. Később Cecília vagyona felől tudakozódott, „A szentek elleni dühöngésedben, úgy látom, inkább a kapzsiság vezet téged, semmint az istenek tisztelete. Cecília vagyona a szegények keze által az égbe szállt” – válaszolta Orbán.

Szent Orbánt és társait ólmos korbáccsal megverték, ő azonban az Úr nevét, „Elyon”-t hívta segítségül. A prefektus nevetett: „Bölcsnek akar látszani ez a vénember, ezért mond ismeretlen szavakat.” Mivel azonban nem tudták legyőzni, ismét börtönbe csukták őket. Ott Szent Orbán három tribunust, akik eljöttek hozzá, és a börtönőrt, Anolinust megkeresztelte. Mikor a prefektus meghallotta, hogy Anolinus keresztény lett, megparancsolta, hogy vezessék elő és fejezzék le, mert megtagadta az áldozatbemutatást. Társaival együtt Szent Orbánt is egy bálványszobor elé vezették, és sürgették, hogy mutasson be tömjénáldozatot. Orbán imájára azonban a szobor ledőlt, és megölt huszonkét papot, akik a tűznél segédkeztek. Akkor összevissza szaggatták a keresztényeket, utána ismét áldozatbemutatáshoz vezették őket, de ők leköpték a bálványt, majd békecsókot váltva, homlokukat kereszttel megerősítve fogadták a halálos ítéletet, Alexander császár idején, aki az Úr 220. esztendeje táján kezdett uralkodni.

Carpasiust rögtön elragadta egy ördög és megfojtotta, közben pedig ócsárolta isteneiket, és akarata ellenére dicsérte a keresztényeket. Armenia, a felesége ezt látva, lányával, Lucinával és egész háza népével együtt fölvette Fortunatus paptól a keresztséget, és a szentek testét tisztességgel eltemette.

Forrás: http://mek.oszk.hu/04600/04626/html/legenda0051.html

Ám e rendkívül népszerű kötet hitelessége egyes személyeket illetően vitatott, többek között a pápa esetében is sokan megkérdőjelezik igazságtartalmát. Orbán egy békés korban élt, a kutatók többsége szerint természetes halált halt, az egyetlen dolog, amiről hivatalos adatunk van, hogy Szent Cecília ügyében valóban kihallgatták. A személyét övező folyamatos bizonytalanság miatt a modernkori egyház annyira nem tudott vele mit kezdeni, hogy ünnepét a II. vatikáni zsinaton (1962-1965) született döntés alapján hivatalosan törölték a római kalendáriumból.

Két szent, egy ünnep

Személyéről tehát a történeti hagyomány keretei közt igen keveset tudunk, ugyanakkor a párhuzamos, középkori legendahagyományokat őrző dokumentumok egységesen állítják, hogy ő volt az, aki az áldozás szentségét illetően luxusra kötelezte híveit. Ő rendelte el, hogy nemesfémből, aranyból vagy ezüstből kell készíteni azokat a tárgyakat, amelyeket a szentmise során az az átváltoztatáshoz és áldoztatáshoz használnak. Ez a rendelet köthetné össze alakját a szőlővel, ugyanis a szertartás tetőpontjához, az átváltoztatás rítusához még kenyérre (ostyára) és borra volt szükség.

A katolikus egyház mai álláspontja szerint azonban nem ezen, megosztó rendelet miatt ábrázolják őt a keresztény művészetben kehellyel vagy szőlőfürttel, s nem ezen okból kifolyólag ő a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok védőszentje.

Ennek valódi oka, hogy alakja a 9. században egybeolvadt a január 23.-ai ünnepnappal rendelkező langres-i Szent Orbán alakjával, akiről a hagyományban szőlőkhöz kapcsolódó csodák kötődtek. A langres-i szent Orbán püspök a 6. században élt, és a hagyomány szerint válóban hatalommal bírt az időjárás felett: szárazság idején esőt idézett elő, így mentve meg a gall szőlőműveseket és birtokaikat a végső sorscsapástól.

Szent Orbán kultusza a Sixtus és Cecilia tiszteletére alapított ernsteini apácakolostorból eredeztethető, ahol egykor ereklyéit őrizték. Az Orbán-kultusz innen indult diadalmas hóditó útjára Franciaországba, a Rajna vidékére és a Német Római Birodalomba, hogy végül a késő középkor legvégén Magyarországon is elterjedhessen.

Langres-i Szent Orbán szobra

Langres-i szent Orbán szobra
Kép forrása: Catholicsaints.info

A megkésett fagyosszent

Ezt a fajta kultuszt azonban egy Janus-arcú viszony jellemezte a népi kultúrában, mert Szent Orbánt tulajdonképpen egyfajta megkésett fagyosszentként tisztelték. Ennek fényében Szent Orbán alakjához kötődő hagyomány Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifácéhoz hasonlóan elkülönült a katolikus egyháznak a szentekkel kapcsolatos mentalitásától. A hitet képviselő és védelmező intézmény és az általa meghatározott, és elitélt eretnek mozgalmak között húzódó határvonalon a népi vallásosságnak, a népi hagyománynak megvoltak a maga, sajátos elképzelései. Ezeket az egyház sok esetben nem nézte jó szemmel, azonban mégis megtűrte saját berkeiben, látva, hogy az egyszerű embert mindez hogy segíti hitének megélésében és megőrzésében. Voltak támogatott, megtűrt és tiltott rítusok, szokások, és a fagyosszentekhez, Orbánhoz tartozó hiedelmek a középső kategóriába tartoznak. Ha a helyi egyházi tanítók, elöljárók fel is szólaltak a fagyosszentekhez kapcsolódó szokások ellen, nem tiltották be azokat.

A katolikus egyházban a szentek kizárólag pozitív, közbenjáró, védelmező funkciót nyerhetnek el haláluk után. A népi hagyományban azonban a fagyosszentek köré és egyben Orbán köré is egy olyan hiedelemkör épült ki, mely szerint ezek a szentek egyaránt jutalmaznak és büntetnek: egy speciális időjárási jelenségnek köszönhetően májusban még lehet annyira hideg az idő, hogy az akár talajmenti fagyokat is jelenthet. Ez még komoly kárt tehet a termésekben, ezért egyes érzékenyebb növényeket nem nagyon ültettek el május előtt. Előbb megvárták a „hideg kertészként” is emlegetett szentek napjait, s utána ültették el a paprika- és paradicsompalántákat.

A bor és borászok védőszentje

A népi hagyomány meghatározó része volt, hogy az évenkénti szőlőtermés alakította azt, hogy aktuálisan miként viszonyultak az adott közösségben a szent alakjához. Az Orbán-napi búcsún Mórban és Adonyban körmenet alkalmával az előző esztendő termésén múlott, hogy „mit kapott Orbán szobra.” Ha jó termést szüreteltek, szobrait felvirágozták és borral locsolták, ha viszont a fagy tönkretette a szőlőt, kövekkel hajigálták, sárral kenték be, sőt le is köpködték vagy szőlőkaróval elverték. Ha elfagyott a szőlő, olykor az is előfordult, hogy pusztult vele együtt az Orbán tiszteletére felállított Orbán kereszt is: kidöntötték, moslékkal locsolták le.

Csátalján, a sváb eredetű közösségben a század elején is megfigyelhető volt még az Orbán ereklyékhez köthető kettős viszonyulás, amely egészen naturális módon nyilvánult meg. A dávodi út mentén álló Orbán szoborhoz tartó körmenethez fúvószenekar is csatlakozott.

  • Ha fagyosszentek napjait és Orbán napját is kedvező időjárás jellemezte, akkor hangos vidám zenével, nótával járultak a szoborhoz. Tisztelettel viszonyultak hozzá, imádkoztak a szobor alatt és a magukkal hozott színborral bőségesen megöntözték.
  • Ha azonban a szőlő elfagyott, akkor némán mentek ki a szoborhoz, ahol aztán hangos kiabálásba kezdtek, hogy drink Urban, drink Urban és a feneküket verték a szobor felé.

A Nagykéren tartott körmenethez, amely a szőlőhegy tövében álló Urbánka szoborig tart, egyedi szokás kapcsolódott: a szobor kezében tartott edénybe frissen érett cseresznyét helyeznek. Amikor visszafelé tartanak a faluba, akkor a helyi szőlőcsőszök lövöldöznek, ezzel távol tartva a terméstől minden rontást, gonosz, kártékony hatást.

Mai napig is eljárnak Orbán szobrához egyes vidékeken a szőlősgazdák: bár a szobor megbüntetésére ma már nem ismerünk példát élő hagyományból, de borral locsolni, imádkozni, szobrokat díszíteni napjainkban is szoktak. Elterjedt szokás napjainkban az is, hogy ha esik az eső, akkor a szőlősgazdák megtöltik esővízzel a borosüvegeket, azt remélve, hogy a szüret idején azok majd jó borral telnek meg.

Általánosan elterjedt a mondás, hogy “ha Orbán nevet, a szőlő sír” vagy “Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.” Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint “Amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz”. Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert “Ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő”.

|

Hogyha eljön Orbán
Deres szakállával,
Nem lesz telé kamaránk
Isten áldásával.
De hogyha subáját
Oda fönt leveti,
Fényes napsugártól
Melege lesz neki:
Bő termése lészen
Az egész határnak
Búzája és bora
Bőven a gazdának.

Fejérmegyei Napló 1915. május 26

„Orbán a kocsmában felejtette magát.”

Ismert az a mondás szőlőgazdák körében hogy agyon kellett volna ütni azt, aki Orbánt „betette a kalendáriumba”.  Mások azonban úgy gondolják, hogy véletlenül rossz helyre került bele, és ezért is egyenesen a szentet okolták. Szőregi hagyomány szerint a fagyos nap azért került be május végére, mert amikor a helyeket osztogatták, Orbán a kocsmában mulatott. Mivel mindenki más képviselte a maga érdekeit, jobb híján maradt egy hozzá nem illő tavaszi nap a fagyos tél helyett. Mikor késő este hazament, már hiába bosszankodott, hogy az ő neve hova került. Kérdezgethette, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, a gyereket asszonyba. De azért május végén is megteszi, ami tőle telik.

Néha csupán aggodalommal várták a bizonytalan jövőt. Ha meg is úszták a gazdák a hármas ünnepet, mondogatták, hogy „Még hátra van Orbán”.

„Ha leszáll Orbán a kemencéről”

A népi megfigyelés alapján azt gondolták, ez az utolsó olyan nap a nyári időszak előtt, amikor még annyira lehűlhet a levegő, hogy végzetes kárt tegyen a szőlőben, amely ebben az időszakban virágzik. Úgy vélték, hogy már nincs mitől tartani, ha „leszáll Orbán a kemencéről”, vagyis ha elmúlik Orbán napja, már nem jöhet vissza a hűvös idő. Ehelyett szokták azt is mondani, hogy „már egyenesen száll a füst,” Göcsejben pedig az a mondás járja, hogy „ne vesd le a meleg nadrágot, míg Orbán a kemence hátán ül.”

Ha egy kicsit jobban utána járunk, láthatjuk, hogy Orbán nem mindig önszántából távozik a tűzhelyről. Pölöskefőn „ha Orbán le nem száll a tűzhelyről, akkor lelökik”. Elterjedt népszokásként tekinthetünk arra a jelenségre, miszerint a legtöbb családi házból ki is söprűzik a szentet. Ez a legtöbb helyen az öregasszonyok dolga volt: seprűt ragadtak, megveregették vele a kemencét, majd a konyhából kiindulva egészen a kertkapuig mentek, miközben ütögették a földet. Miután kiűzték az Orbánt, a családjaikhoz fordultak, és azt mondták: „na, gyerekek, Orbánt kiseprűztem, nem lesz többé hideg”.

Hasonló, helyspecifikus rítust ismerünk Kaposvárról is, ahol minden gazdasszony alaposan lesöpörte a tűzhelyet ezen a napon. Kiskanizsán azonban nem Orbánt távolítják el a kemencéről: a helyiek közt az a mondás járja, hogyha szép idő van azon a napon, akkor „lelöki az Orbán a macskát a kemencéről.”

Ha már állatokról van szó, meg kell jegyezni, hogy Orbán napja a népi gondolkodás szerint akkor is jár némi kellemetlenséggel, ha önszántából távozik a tűzhelyekről és jó időt hoz: Gutorföldön úgy tartják, hogy ő ereszti ki zsákjából a legyeket, Nemeshetésen pedig a dongókat.

Orbán ereklyéi és a monoki aszú

Kevesen tudják, hogy hol is találhatóak napjainkban Szent Orbán ereklyéi. A világhírű tokaji aszúnak köszönhetően Magyarországon, mégpedig Kossuth Lajos szülőhelyén, Monokon vannak elhelyezve, ahova a 18. században kerültek.

Ebben az időszakban az Andrássy grófok rendszeresen vendégeskedtek a pápánál, és a népszerű, magyar diplomataajándékról, a Tokaji hegyvidékről származó aszúról sem felekezetek meg soha. Igen ám, de történt egyszer – a legenda szerint – hogy az aszút igencsak kedvelő XIV. Kelemen pápa hoppon maradt gróf Andrássy István 1771-es látogatásakor. A korábbi alkalom esetén nem győzte dicsérni, most pedig nem győzte hiányolni a világhírű borocskát. Erre a gróf szomorúan megvallotta, hogy a monoki birtokán lefagytak a szőlőtőkék, nem volt termés. Az egyházfő erre a vallomásra nem sokat teketóriázott, azonnal elrendelte, hogy a szőlő és borászok védőszentjének egykori maradványait Monokra szállítsák. A szent csontjai csodát tettek: az Andrássy kastély magánkápolnájából megvédte a szőlőt Monokon és Tokaj-Hegyalján. A következő esztendőben semmi kár nem érte a szőlőt, bőséges, és semmihez sem fogható minőségű lett a termés. 1906-ban aztán, amikor a család a Gyermekjóléti Ligának adományozta a kastélyt, az ereklyék átkerültek a Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt, monoki plébániatemplomba.

Május 25-én ez az ereklye egy nagyszabású körmenetben napjainkban is eljut egészen a tokaji katolikus templomig. A környéken rendszerint megrendezik ebben az időszakban a Szent Orbán napokat, melyeknek része a körmenet, ahol a környékbeli falvak lakosai és a tokajiak együtt ünnepelnek. 2013-ban határozták el, hogy a Szent Orbán csontereklye megismertetésére és a védőszent kultuszának újraélesztésére a hegyaljai települések, egyházi és világi közösségek bevonásával hagyományt teremtenek.

Szent Orbán torony

Az Orbán-kultusz egyik legnagyobb tárgyi emléke, egyben Kassa második legrégebbi emlékhelye a főterén található. Ez a székesegyház mellett álló Orbán-torony, amelyben a hét tonnás Orbán-harangot is megcsodálhatjuk. Az eredeti, gótikus tornyot a 14. században építették át reneszánsz stílusban, ezt pedig 1628-ban alakították át úgy, ahogy napjainkban is kinéz. 1966-ban leégett, de a 17. századi verzió szerint rekonstruálták. Ahogy Szent Orbán tisztelete is több szent alakjából állt össze, úgy a mai torony is több kort olvaszt egybe: a leégett alkotóelemeit is felhasználták, de 36 darab 14-15. századi sírkő is be lett építve falaiba.

A kapu fölé helyezett egykorú márványtáblán latin nyelvű felirat 1628-as eseményt idézi meg:

|

 Ha ismerni akarod ó néző, e felállított torony alapítóit, ide vetett tekintettel megtudod. Mert itt ragyog a bíró és a szenátorok dicső sora, akiknek kezében volt ekkor a hatalom. Ne holmi vakhit fárassza ércemet, hanem az igaz vallás szeretete. Ó áldott Háromság! Add, hogy oly tetszésre találjanak tanaid, hogy az egeken át harsogjon ütésemnek szent szava. Az Úr 1628. esztendejében. Almásy István bíró.

Illenfeld Ferenc harang- és ágyúöntő 1557-ben készítette el a hatalmas Szent Orbán harangot, mely a toronyhoz hasonlóan magába „olvasztotta” régi korok emlékeit, az 1556. évi nagy tűzvészben megolvadt harangok maradványaiból született meg az alkotás. A harang mintázatai a szőlőműveléshez kötődnek. Még az egymásba fonódó halfarkú sziréneket is találunk rajta, akik az esőt és a vihart jelképezik, melyek egyaránt lehetnek veszélyesek a szőlőre, ugyanakkor jelentik a termés, a termőföld minőségének biztosítását is. Szőlővesszőket és puttonyos szőlőszedőket is láthatunk a harangon.

A Szent Orbánnak felajánlott harangról nem maradhatnak el a keresztény vallás fő alakjai sem. A harang derekán a keresztfán függő Jézus, Mária és János látható. Vállpárkányán két reneszánsz szalagdísz között Izajás próféta sorait olvashatjuk, mely a város sorsára is vonatkoztatható. A latin felirat jelentése: „Minden test olyan, mint a fű és minden szépsége, mint a mező virága. Valóban olyan a nép, mint a fű. Kiszárad a fű és elhervad a virág, de Istenünk szava örökké megmarad.”

Szent Orbán a magyar költészetben

Első hazai adatunk Szkhárosi Horvát Andrásnál bukkan föl:

„Trinck Urbán, sokszor részegségben mondják,
Bornak bőségét mert ő tüle várják.”

Legnevesebb alkotóink fantáziáját is megmozgatták a különböző szentek alakjai, attól függetlenül is, hogy miként viszonyultak a valláshoz, vagy milyen felekezetűek voltak.

Petőfi Sándor: Orbán

Komor, mogorva férfiú
Volt Orbán,
Bár oly vidám hajnal pirult
Az orrán.

De hisz mogorva ép azért
Volt Orbán,
Mert oly vidám hajnal pirult
Az orrán.

Oka egyébiránt maga
Volt Orbán,
Hogy oly vidám hajnal pirult
Az orrán.

Temérdek borfélét ivott
Meg Orbán,
Vidám hajnal azért pirult
Az orrán.

Pest, 1845. február-március

Jékely Zoltán: Orbán-napja

Hideg májusi kert!
Micsoda zordon évszakok
rejtőzhetnek tebenned?
Micsoda tél- és őszmagok?
S ezek a felhők hova mennek?
Hová viszik reményem, kedvemet?
S hol pihensz le, május, te kedvbeteg –?
Nyugvóhelyed temető sarka-árka,
virág szemét-domb, amelyet
csókot nem látott orgonák –
halál-látott koporsófedelek –
s elhervadt koszorúkból gyűjt a Párka,
s díszít, cifráz, mint vénlány otthonát.

Ahogy a fentiekben is látható, Szent Orbán igen ambivalens a népi hagyományokban, az utolsó a fagyosszentek közül, aki jót és rosszat is hozhat.

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!