Új keresztnevek a láthatáron: mostantól a Hirotó is anyakönyvezhető Magyarországon

A karácsonyra sokféle jelző illik, ám az ajándékozás fontosságát valószínűleg mindenki kivétel nélkül a dobogóra tenné. Januárban mindig izgalmas látni, mik voltak az elmúlt esztendő legnépszerűbb meglepetései az ünnepek alatt. Az ajándékozási trendek ismét érdekes képet mutattak mind a magán-, mind az üzleti szférában. Lássuk, 2024-ben minek örülhettek a legtöbben a fa alatt!

Az 551 kérelemből csak 66 járt sikerrel

A számok beszédesek: a 229 férfi és 322 női névkérelem közül mindösszesen 66-ot láttak el zöld pipával. Bőven akadtak tehát merész, de sikertelen próbálkozások, amelyek nem állták ki a magyar helyesírás és a hagyományos nyelvi-szakmai szempontok próbáját. Bár a siker aránya nem túl magas (mintegy 10-12%), mégis jelentős változásokat jelez a mostani névtrend.

Dr. Raátz Judit, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a 24.hu-nak adott interjúja szerint idén új divat körvonalazódik: visszaszorultak a skandináv nevek, helyüket pedig főként a héber és a görög eredetű nevek vették át, de egyre nagyobb az érdeklődés a török, a perzsa, a szanszkrit, sőt a japán nevek iránt is. A magyar helyesírás szabályainak egyértelműen meg kell felelnie minden új kérelemnek, így időnként egészen izgalmas magyarázatokat kap a bizottság a szülőktől (vagy adott esetben a névváltoztatásra vágyó felnőttektől), akik próbálják bizonyítani, hogy az általuk választott név teljes összhangban van a magyar nyelv rendszereivel.

Japán, török és perzsa: a távoli kultúrák vonzereje

A 2024-es esztendő legnagyobb szenzációja, hogy a japán nevek köréből több is szerepel az újonnan jóváhagyott listán. A lányoknál ott találjuk a „hercegnő” jelentésű Hime nevet, ami keleties csengésével valószínűleg sokak fantáziáját megmozgatja majd. A fiúknál a Hirotó és a Hideki neveket hagyták jóvá. Ezekről első hallásra talán nehéz eldönteni, hogy illenek-e a magyar környezetbe, de sokak számára épp ez a szokatlanság adja a vonzerőt.

Nem kevésbé érdekesek a török és perzsa nevek sem, amelyek egy része már eddig is jelen volt a köztudatban (például a Musztafa név nem ismeretlen a történelem iránt érdeklődők számára). Most viszont olyan új bejegyzettek születtek, mint a női Nármin és Öjkü, illetve a férfi Arszalan és Meszut. Aki kicsit is figyeli a török sorozatokat, talán felismeri e nevek hangzását: több is felbukkan különféle történelmi és modern tévés produkciókban.

Feltörekvőben a héber és újraéledő vagy éppen új szláv nevek

A héber nevek sem maradtak ki a kínálatbővülésből. Tavaly óta felerősödni látszik egy trend, miszerint a bibliai vagy héber hangzású nevek mellett új, de szintén héber gyökerű kérések is megjelennek. Az idei év újdonságai között szerepel a női Nira, illetve a Eldád férfinév. A szakemberek szerint ezeket a neveket sokszor vallási vagy kulturális indíttatásból választják, de van, aki egyszerűen csak szépnek találja az idegen csengést.

A szláv nyelvek területén is történt némi változás: a Jován, a Milász és a Miroszláv is átcsusszant a rostán. Elsőre talán furcsa, hogy pont ezekre érkezett kérelem, de úgy tűnik, valakiknek annyira megtetszett a dél-szláv vagy kelet-európai hangzás, hogy belevágtak a hosszadalmas folyamatba. Ráadásul előfordulhat, hogy családi gyökerekre építve, a hagyományt folytatva szerettek volna magyar anyakönyvezhető formát létrehozni.

A Lackó nyert, az Orbánviktor megbukott

A legtöbben talán arra kapják fel a fejüket, hogy egy olyan név is átment, amelyet korábban elutasítottak. A Lackó névről van szó, amelyet most valóban felvettek az anyakönyvezhető nevek listájára. Valamikor a múltban ugyanis már felmerült, de akkor nem sikerült elfogadtatni. Most viszont állítólag egy család olyan alapos és hiteles érvelést csatolt a kérelméhez, hogy a bizottság végül meghajolt a bizonyítékok előtt.

Van azonban, ami nem ment át, és ez legalább akkora feltűnést keltett: valaki az Orbánviktor keresztnevet szerette volna bejegyeztetni (még 2023-ban előkerült egy hasonlóan különös ötlet: a Szentistván), ám a kérvényt ezúttal is elutasították. Noha indoklást nem részleteztek, könnyen elképzelhető, hogy a név politikai töltete és a magyar helyesírás szabályaitól való eltérése egyaránt közrejátszhatott.

Saját maguknak is kérvényezik

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy nem csak szülők kérnek új keresztnevet születendő gyermeküknek. Egyre gyakoribb, hogy felnőttek szeretnék hivatalosan is felvenni valamely exkluzívnak gondolt, addig nem bejegyezhető nevet. Sokan úgy érzik, a nevük nem illik igazán hozzájuk, vagy szeretnének kitörni a megszokott keretekből. Ez a trend tovább növeli a névkérelmek számát, hiszen már nem kizárólag a friss szülők fantáziája pörgeti a bizottságot.

Miért ilyen szigorú a bizottság?

Sokan teszik fel a kérdést: miért kell ennyire kötni az ebet a karóhoz? Miért nem lehet bármit bejegyezni, ha a család (vagy az egyén) úgy kívánja? Nos, a válasz a vonatkozó jogszabályban keresendő: a magyar helyesírás szabályaihoz és a nyelvi hagyományokhoz kell igazodni. Ez nem pusztán a papírforma miatt van így, hanem azért, hogy a magyar nyelv megőrizze sajátosságait, s ne legyen lépten-nyomon idegen betűkkel és hangokkal tűzdelt. Ha valaki például Conor vagy Connor néven szeretné anyakönyveztetni a gyermekét, akkor a helyesírási szabályok miatt azonnal beleütközik a bizottság szigorú előírásaiba. Ugyanígy a Carlos, Mattihas, Entony, Antony, Sophia, Maya és Aysa is az idegen írásmód miatt bukott el.

Ez persze nem azt jelenti, hogy soha nem kerülhet be egy külföldi név magyaros formája a listára. Többször megesik, hogy a kérelmezők maguk javasolnak magyaros átírást, vagy valamilyen észszerű etimológiai magyarázatot adnak, ami végül átsegíti a nevet a hivatalos engedélyezésen. A Lackó éppen azért lehet üdítő példa, mert a kérelmezők bebizonyították, hogy a név magyar nyelvhasználatban régóta előfordul becenévként, így némileg indokolható, hogy önálló keresztnévvé váljon.

A 2023-as és a 2024-es sikerek és bukások

A frissen elfogadott nevek listáján számos különlegesség szerepel, nem csak a fent említettek. A korábbi években is szép számmal akadtak meglepetések. Íme néhány példa a közelmúltból:

• Emilin, Ájlá, Kikerics, Ili, Teca – ők azok, akik már 2023-ban zöld utat kaptak.
• Rüntyi – nos, őt annyira szokatlannak találták a bizottság tagjai, hogy végül nem került fel a listára.

Fontos hozzátenni, hogy sokszor hosszú procedúra vezet egy-egy név elfogadásáig vagy elutasításáig. A bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a névnek van-e hagyománya magyar nyelvterületen, milyen eredettel rendelkezik, megfelel-e a kiejtési és írási szabályoknak, nem hordoz-e sértő vagy esetleg káros konnotációt. Természetesen minden kérelmező kap esélyt arra, hogy részletes indoklást nyújtson be, ám ez sem mindig vezet sikerre.

A névdivat következő hulláma

A kutatók szerint a névadási szokások folyamatosan változnak, és a nemzetközi trendek, a médiahatások, a világháló terjedése jelentős befolyást gyakorol arra, hogyan szeretnénk hívni gyermekeinket – vagy akár magunkat. A most elfogadott japán, török, perzsa, héber és szláv nevek a multikulturális közeg erősödését is tükrözik. A bizottság ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar nyelv keretei továbbra is meghatározóak, így akármilyen egzotikus névvel áll valaki elő, azt érdemes a magyar írásmódhoz szabni.

Az új névkérelmek gyakran arról is árulkodnak, hogy a családok törekednek valamilyen személyes, különleges jelentésű nevet választani. A Hime például „hercegnőt” jelent, és ez sokak számára vonzó, különösen, ha a kislányt szeretnék királyi pompával felruházni a név által. Ugyanígy a Musztafa vagy az Arszalan is ősi, tiszteletet parancsoló címeket, fogalmakat hordoz, ami miatt egyesek számára nagyon vonzó lehet.

Forrás: Telex.hu