Mohamed

Mohamed egy arab eredetű férfinév, amelynek jelentése a muszlim világban közismert módon „dicséretre méltó”. A hagyomány szerint ez a név az iszlám vallás alapítójához, Mohamed prófétához (arabul Muhammad) kötődik, akiről a muszlim közösség úgy tartja, hogy Isten küldötte, aki a Koránt kapta kinyilatkoztatásként. A magyar nyelvben a Mohamed név csak a 20. század második felétől terjedt el nagyon kis számban, jórészt bevándorlóknak, illetve külföldi kapcsolatokkal rendelkező családoknak köszönhetően, akik a Közel-Kelet, Észak-Afrika vagy a muszlim világ országaiban általános névadási hagyományt hozták magukkal. Bár a történelmi Magyarországon a 16–17. századtól a török kori jelenlét miatt sokféle oszmán-török név is átkerült a köztudatba, a Mohamed mint keresztnév a hivatalos anyakönyvi rendszerbe később került be, s a 21. században is „elég ritka” vagy éppen „nagyon ritka” minősítést kap. Ennek oka, hogy nyelvileg, kulturálisan inkább az iszlám közegben gyökerezik, és a magyar vallási, kulturális hagyományoktól jóval távolabb esik.

Az alábbiakban áttekintjük, honnan származik a Mohamed név és milyen történelmi–kulturális háttér övezi, miként rögzült névnapja Magyarországon (már amennyiben a polgári naptár beillesztette), milyen nyelvi sajátságok jellemzik a magyarban, milyen becézési formák alakultak ki, ha egyáltalán, továbbá milyen nemzetközi kapcsolódásai és jelentősége van e vallási–történelmi kontextusban meghatározó névnek.

Mohamed név eredete és történelmi háttere

A Mohamed név alapvetően az arab Muhammed, Mohammed, Muhammad alakból származik, amely az iszlám hagyomány szerint Isten (Allah) utolsó prófétájának neve. A 7. században élt Mohamed próféta az iszlám vallás központi alakja, aki a hívek szerint a Koránt, az iszlám szent könyvét, Allah kinyilatkoztatásaként kapta. A név a muszlim világban rendkívül elterjedt, sok országban a leggyakoribb férfinév, gyakran eltérő írásmóddal (Muhammad, Mehmet, Muhammed, Mohammed, Mohamad, stb.), a helyi ábécétől, kiejtéstől és a regionális nyelvi hagyományoktól függően.

Az arabban a Muhammed szó a hámid (dicsérni) ige formájára vezethető vissza, és a „dicsért, dicséretre méltó” jelentés kapcsolódik hozzá. A muszlim közösség a vallási tradíció részeként erősen tiszteli e nevet, a Korán is kiemeli a próféta fontosságát; számos muszlim család adja gyermekének tiszteletből a Mohamed (Muhammad) nevet, mivel vallási értékekkel, a próféta követésével, erkölcsi mintával párosul. Így a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Törökországban, Dél-Ázsia muszlim területein is számos embernek ez a keresztneve.

Magyarországon a török hódoltság (16–17. század) idején oszmán katonai, közigazgatási szereplők révén a név a köztudatba kerülhetett, ám az akkori magyarok nem vették át, hiszen a keresztény többség, a szokásos bibliai, latinos, ősi magyar neveket részesítette előnyben. A 19–20. században sem volt jellemző, hogy magyar családok gyermeküknek a Mohamed nevet válasszák, hiszen a név iszlám vallási kötődésű, és a magyar társadalom nem muszlim vallású. A 20. század második felében is inkább az arab vagy török származású bevándorlók, muszlim vallású, Magyarországon élő családok, illetve vegyes házasságok révén került be a név az anyakönyvi listákba. Az is lehetett a helyzet, hogy egy arab országban született gyermek, akit magyar környezetben nevelnek, de a család megtartja a vallási-nemzeti identitást is kifejező nevet.

Mivel a Mohamed keresztnév vallási és kulturális konnotációja nagyon erős, s a magyar társadalomban a muszlim vallás évszázadokon át kevésbé volt jelen, a név a 21. században is csak „elég ritka” vagy éppen „nagyon ritka” kategóriájú. A név azonban bejegyeztethető a hazai anyakönyvezésben, ha a szülők azt kérik, és a Hivatalos Keresztnevek jegyzékében is szerepel. Így a modern Magyarországon az etnikai, kulturális, vallási sokszínűség egyik lenyomata lehet a Mohamed.

Mohamed névnapjai

A hagyományos, keresztény alapú magyar naptárakban a Mohamed név sosem szerepelt korábban, hiszen sem a Biblia, sem a keresztény liturgia nem említi a próféta nevét szentként vagy boldogként. Ennek ellenére, a 20–21. századi polgári naptárkészítők időnként minden anyakönyvezett névhez szeretnének rendelni egy napot, hogy a név viselői is köszönthessék egymást. Így – bár ez távol áll a keresztény hagyományoktól – létrejöhetett egy polgári névnap, amely a Mohamedhez kapcsolódik.

A polgári források egy része szerint a Mohamed névnap június 12-ére esik Magyarországon. Ezt a szerkesztői döntés valószínűleg a Mohamed név kezdőbetűjének, a muszlim ünnepek vagy a polgári naptárban fennmaradt üres helyek egyéni összeillesztése nyomán alakulhatott ki – hivatalos egyházi vonzat nincsen. A muszlim vallási ünnepek a holdnaptár szerint mozognak, s a Mohamedhez kapcsolható iszlám ünnep is vándorol az éveken át, nincs fix napja a Gergely-naptárban. A 21. században a polgári gyakorlat – ha egyáltalán megjelölik – a június 12-ét említi.
Mindez azt jelenti, hogy ha valaki Magyarországon Mohamed nevűként szeretné a névnapot családi, baráti körben megtartani, akkor valószínűleg június 12-e lesz a kiválasztott időpont, de ez nincsen se történelmi, se egyházi tradícióval megalapozva, pusztán polgári-naptár szerkesztői döntés. Mivel a Mohamedet viselők száma csekély, a névnap megünneplése is ritka, egyedi, jellemzően a vallási és kulturális identitás előtérbe helyezésével.

Nyelvi és fonetikai jellemzők

A Mohamed név három szótagból áll: Mo-ha-med. A magyar kiejtés szerint az első szótag kap hangsúlyt MO-ha-med, s a magánhangzók [o], [a], [e] kissé „vegyes” hangrendet eredményeznek (az [o] mély, az [e] magas). Ezt a magyar kiejtést elég egyszerű alkalmazni, mivel nincs benne sem jellegzetes, torokhangú arab fonéma, a [h] is magyaros [h]. Az arabban a Muhammad formában a „h” az uvuláris kiejtéshez közelebbi hang lehet. A magyar fül számára a [Mo-ha-med] egyértelmű fonetikájú, a záró [d] is erős, míg a nemzetközi környezetben a nevet nagyon sokféleképp írják és ejtik.
A toldalékolás sem nehéz: Mohamednek, Mohameddel, Mohamedé stb. Az idegen anyanyelvűek magyar környezetben kicsit meglepődhetnek, hogy a magyarban a szó vége [med] hangzik, míg például angolban a név lehet [Muhammad], [Mohammed], [Mohammad], s többféle kiejtés alakulhat. A magyar karakterkészletben sincs gond, hat betű: M + o + h + a + m + e + d, összesen hét, de a kiejtés a [o], [a], [e] hármassal ismerős.

Mohamed becézési formái és modern használata

A Mohamedet – jórészt kulturális kötődés okán – a magyar nyelvben sem szokás hagyományos, kicsinyítő–kedveskedő formákkal ellátni, mint például a Peti, Laci, Jani esetében. Mivel a névnek erős vallási és kulturális jellege van, s a magyarban is viszonylag új, nem alakult ki rá széles körű becézési sor. Egyes baráti körökben előfordulhat a Moha (humoros, kedveskedő), Mo, Madi, vagy más improvizált lerövidítés. De a legtöbb Mohamed nevű felnőtt, aki muszlim háttérből származik, a teljes nevet használja, becézés nélkül. Magyar környezetben előfordulhat, hogy a barátok, munkatársak, ismerősök kérésre, vagy a nyelvi könnyítés végett egyszerűsítenek, de ez erősen egyéni.

A modern Magyarországon a Mohamed éppen „nagyon ritka”–„elég ritka” kategóriába tartozik, s inkább vallási, etnikai identitású választás, semmint divatos. Lehetséges, hogy a jövőben, ha a muszlim vallású migránsok száma növekedne, gyakoribbá válnék, de egyelőre a statisztikákban évente csak néhány regisztrált esetről beszélhetünk. Ez a ritka helyzet pedig biztosítja, hogy aki ezt a nevet viseli, nagyon egyedi névvel rendelkezik a magyar környezetben, s hamar felhívja magára a figyelmet.

Mohamed rokonnevei

A Mohamed név leginkább a muszlim (arab, török, perzsa, stb.) névcsaládon belül rokonítható: Muhammed, Muhammad, Mehmet, Mahmud, Ahmed, Hamza – a nyelvi közeledések, toldalékolási, hangzóváltozások miatt. A magyar nyelvű hivatalos rokon nevek között megemlíthető a Hamza, amely a muszlim–arab névanyagnak egy másik, jellegzetes darabja. Ugyanakkor a Hamza valójában másik gyökre megy vissza: a „h” + „m” + „z” arab gyök. Tehát a Mohamed rokonnevei általában a muszlim közegben keresendők, mint a Muhammád, Mohamet, Muhamad, de a magyar anyakönyvi formakincs nem sok ilyet tart számon. A magyarban a Mohamed, ahogy a Musa, Huszein, Ali, stb. egzotikus, vallásilag is erősen kötődő név, s rokon névként esetleg az Ahmed, Hamza is megemlíthető, noha etimológiailag nem feltétlenül azonos gyök.

Nemzetközi kapcsolatok és jelentőség

A Mohamed név a legelterjedtebb férfinév a világon, ha az összes Muhammed, Muhamad, Mohammed, Mehmet, Muhammet, stb. írásváltozatot egybevetjük. Az iszlám több mint másfél milliárd hívét felölelő világa az isten küldöttjének tartja Mohamed prófétát, így nagy megbecsülés övezi a nevet, a családok gyakran az elsőszülött fiúnak adják. A statisztikák szerint az arab országokban, Törökországban, Iránban, Afganisztánban, Pakisztánban, Malajziában, Indonéziában, valamint Nyugat-Európa muszlim közösségeiben is ez a leggyakrabban választott keresztnév. Magyarországon – eltérő vallási és kulturális összetétel miatt – csak a bevándorlók, muszlim, arab házasságok, külföldi szülőket is érintő családok, illetve néha az iszlám vallást felvett magyarok választják.

A globalizált világban, ha egy Mohamed nevű magyar külföldre kerül, valószínűleg a nemzetközi közeg jól felismeri a nevet, mivel a muszlim országokban rendkívül gyakori. A magyar környezetben is egyértelműen felismerhető, mint muszlim, arab eredetű, s ez némi egzotikus töltetet adhat. Emellett számolni lehet azzal, hogy a iszlám vallási hagyomány miatt Mohamed nevét igen nagy tisztelet övezi – a hívők számára tilos pl. a próféta ábrázolása. Magyarországon ez a kulturális összefüggés kevésbé egyértelmű, de a név hallatán sokan azonnal az iszlám vallásra asszociálnak.

A 21. században a Mohamedet viselők – ha ők maguk is muszlim vallásúak – a vallási identitás kifejezésének tekinthetik a nevüket, s a magyar társadalom egyre több tagja is tisztában van vele, hogy ez a név milyen kultúrából, tradícióból származik. A név a nemzetközi kapcsolatokban is hordoz jelentőséget: számos iszlám országban természetes, a magyar bevándorlás-, migráció- és multikulturalizmus-történet részeként is megjelent. A magyar anyakönyvi szabályok ugyan kicsit szigorúbbak a nyelvi formák bejegyzésével, de a Mohamed, mint arabul „dicséretre méltó” – s a legtöbb közegben elfogadják, noha a katolikus, protestáns, ortodox naptár gyökerekkel teljesen eltérő a muszlim hagyománytól.

Összességében a Mohamed név a magyarban mindmáig nagyon ritka, s a polgári kalendáriumban június 12-ét tűzik ki névnapként. Ez inkább adminisztratív, polgári szerkesztői döntés, semmint vallási megalapozottság. A név három szótagos, [Mo-ha-med], a jelentése arab gyökökre támaszkodva „dicséretes, dicséretre méltó”. Mivel erős vallási kötődése van, s a magyar keresztény hagyománytól élesen különbözik, a nevű emberek száma kicsi, de stabil, főleg muszlim családok, vegyes házasságok esetében. Nemzetközi összehasonlításban azonban a Mohamed / Muhammad / Mohammad / Muhammed a világ leggyakrabban viselt férfinevei közé tartozik, különösen a muszlim térségekben. Magyarországon egzotikus, keleties hangulatú, egyedi választás.