Mindenszentek napja

A november elsejére eső mindenszentek és a másodikára eső halottak napja szorosan összekapcsolódik egymással. A mindennapi emberek nem mindennapi ünnepköre ez: halottak napján az ősökre, a halott rokonokra, ismerősökre, barátokra emlékezünk, a legtöbben azonban az emlékezés koszorúit és mécseseit mindszentek estéjén helyezik el a temetőkben. Ez a régi rendszer miatt alakult ki, hiszen egykor egy nap napnyugtától napnyugtáig tartott. Ezért van az, hogy a hagyományt tartva, ma is a temetők Mindszentek „estéjén, éjszakáján világítanak. “

Főoldal 9 Őszi ünnepek 9 Mindenszentek napja – november 1.

Mindenszentek vagy halottak napja: mi a különbség?

A halottakról a világ minden táján megemlékeznek, minden kultúrában, minden vallásban saját keretek és rítusok szerint. A keresztény egyházon belül a halottak napja ma is egységes ünnep, a mindenszentek azonban a katolikus és az ortodox egyház ünnepévé vált az idők folyamán. Bár már korábban kialakult, de változott az időpontja, és az is, hogy mit is ünneplünk pontosan ezen a napon.

A halottakról a 3. századtól kezdve emlékeztek meg a szentmisékben, ezt tekinthetjük ezen egyházi ünnep előzményének. A 4. századból már vannak adataink a mindenszentek ünnepéről, de ekkor azt a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg. Nem mindenhol szakítottak ezzel a tradícióval: az ortodox keresztény egyházban ma is ezt a gyakorlatot követik. A keleti egyházban  az ortodox kereszténység mellett számos más irányzatnak is megvan a maga, ide vonatkoztatható ünnepe, illetve a vértanúk ünnepeként ünneplik a napot. Szíria május 13-án, Antiochia a pünkösdöt követő első vasárnapon, az örmény egyház a Szent Kereszt felmagasztalását követő 10. vasárnap utáni szombaton, a kopt közösség pedig október 23-án emlékezik meg a vértanúkról.

A kezdetben egyetemesen, valóban Szűz Mária és az összes keresztény vértanú emlékére találták ki ezt az ünnepet, tehát Isten anyja mellett azokra az emberekre utaltak vele, akik hitvallásuk miatt erőszakos halált haltak. Később minden, a mennybe jutott, megdicsőült lélek ünnepévé vált, ezért a hívők közössége úgy fogalmazott, hogy „minden tökéletes igazra” emlékező ünnep. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár állt ennek a változásnak a hátterében. Szent életű felesége emlékére szeretett volna elnevezni a templomot, de erre nem nyílt alkalma, így kiterjesztette az ünnepet erre a szélesebb közegre is, és így a mindenszentekről kapta nevét az építmény, amely közösségbe így már a felesége is beletartozott.

A keresztény ünnep a 8. században került át november 1-re. Jó egyházi szokás szerint összeboronálták egy olyan nappal, amikor egy hasonló és népszerű pogány ünnep napja volt: jelen esetben egy kelta hagyományra esett a választás.

A mindenszentek ókori gyökerei

A Samhain pogány ünnep vízválasztó, ellentmondásos volt a kelta népek számára, hiszen egyszerre jelentette az újév, az újrakezdés, a megújulás, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Az elképzelésük szerint az ünnep éjszakáján elmosódik a határ evilág és túlvilág között. Az előző évben meghalt emberek lelkei ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába, de még megérinthetik, és ezzel meg is betegíthetik az élők lelkét. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék az átkelést. Ugyanakkor maskarákat is öltöttek, hogy megtévesszék az átkelőket, nehogy felismerjenek bárkit azok közül, aki itt maradt. Ehhez a hagyományhoz kötődik egyébként az október 31-i ünnep, a Halloween is, melyet az ír bevándorlók vittek át Amerikába.

Politikai megerősítést is kapott az időpont változása és az ünnep egyetemes elismerése. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet, mely egységes keretek közé került. Ezzel szemben az első halottak napja, mint önálló, keresztény ünnep a hagyomány szerint először 998-ban lett megtartva: Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezésére, de csak a 14. században vált hivatalossá. Aztán jött az egyházszakadás…

Felekezeti különbségek a nyugat kereszténységen belül

Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. A református felekezet azonban elhatárolódik attól, hogy bármelyik nap egyházi ünnepeként legyen meghatározva, ezzel fejezve ki tiltakozását a katolikusok halott- és szentkultusza ellen: előbbit túlzónak tartja, utóbbi esetében tagadja létezését.  A reformátusok tehát nem ünneplik a két ünnepet, de a modern korban katolikus hatásra a hívő közösségben ugyanúgy jellemző hagyomány a sírlátogatás és a gyertyagyújtás.

Az evangélikusok kizárólag az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor, tehát halottak napja van náluk, a mindenszenteket azonban ők sem ünneplik, annak ellenére, hogy ők nem tagadják a szentek létezését.

A mindenszentek, illetve a halottak napja mára már annak is emléknap, aki nem kapcsolódik egyetlen egyházhoz sem: a modern korban fokozatosan vált ez egy felekezeti ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

Mindenszentek napi gyertyagyújtás

A gyertya gyújtásnak ősi hagyománya van, de ez jóval több egy puszta gesztusnál. A gyertya maga is egy keresztény szimbólum, és a temetőbe látogatást követő gyertyagyújtás nem csak egy szokás, hanem egy szakrális eredetű rítus is. A keresztény szimbolikában a gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A gyertyagyújtás szorosan összefügg a mindenszentek litániájával, amelyet rendszerint a temetőbe látogatók az elhunytak sírjainak felkeresése után, a „temetők nagy keresztjénél, a mindenki keresztjénél” imádkoznak el. Ennek szövegét ebben a cikkben is idézzük, egy kicsit lejjebb.

Magyarország egyes vidékein szokás volt az is, hogy ezen a napon folyamatosan zúgtak a harangok, mert a családok egyesével kereshették fel a plébániát, és kérhették fel az ott harangozót, hogy az elhunytaik emlékére húzza a kötelet a toronyban. 

Palócföldről terjedt el az a szokás, hogyha valaki nem tudott elmenni a temetőbe, az otthon gyújtott gyertyát a halottja emlékére. A gyertyagyújtáshoz nem csak egyházi, hanem népi tradíció is kötődött, azt gondolták például, hogy akinek hamarabb elég a gyertyája, az lesz a család vagy az adott közösség következő halottja. A gyertyagyújtás hagyománya a kereszténység előtti időkben is fellelhető: egyes tradíciók szerint a pogány hagyományokban azért gyújtottak lángot a sírokon, hogy a bolyongó lelkek megmelegedhessenek lángjuknál, és fényük visszavezesse őket sírjaikba.

Mindenszentek litániája

I. Könyörgés Istenhez

A verzió:

Pap: Uram, irgalmazz nekünk!
Hívek: Uram, irgalmazz nekünk!
Pap: Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Hívek: Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Pap: Uram, irgalmazz nekünk!
Hívek: Uram, irgalmazz nekünk!

B verzió:

Mennyei Atyaisten,*
Megváltó Fiúisten,
Szentlélek Úristen,
Szentháromság egy Isten,
* Irgalmazz nekünk!

 

II. Szentek segítségülhívása

Szentséges Szűz Mária,*
Istennek szent Anyja,
Szűzek szent Szűze,
Szent Mihály, Gábor és Ráfael,**
Mindnyájon szent angyalok;
* Könyörögj érettünk!
** Könyörögjetek érettünk!

Pátriárkák és próféták

Szent Ábrahám,*
Szent Mózes,
Szent Illés,
Szent József,
Keresztelő Szent János,
Mindnyájan szent pátriárkák és próféták,**
* Könyörögj érettünk!
** Könyörögjetek érettünk!

Apostolok és tanítványok

Szent Péter és Pál,**
Szent András,*
Szent János és Jakab,**
Szent Tamás,*
Szent Máté,
Mindnyájan szent apostolok,**
Szent Lukács,*
Szent Márk,
Szent Barnabás,
Szent Mária Magdolna
Mindnyájan az Úr tanítványai,**
* Könyörögj érettünk!
** Könyörögjetek érettünk!

Vértanúk

Szent István,*
Antiochiai Szent Ignác,
Szent Polikárp,
Szent Jusztin,
Szent Lőrinc,
Szent Ciprián,
Szent Bonifác,
Becket Szent Tamás,
Szent Szaniszló,
Fischer Szent János és Mórus Szent Tamás,**
Miki Szent Pál,*
Jogues Szent Izsák és Bréfeuf Szent János,**
Chanel Szent Péter,*
Lwanga Szent Károly,
Szent Perpétua és Felicitász,**
Szent Ágnes,*
Goretti Szent Mária,
Mindnyájan szent vértanúk,**
* Könyörögj érettünk!
** Könyörögjetek érettünk!

Püspökök és tanítók

Szent Leó és Gergely,**
Szent Ambrus,*
Szent Jeromos,
Szent Ágoston,
Szent Atanáz,
Szent Vazul és Naziánzi Szent Gergely,**
Aranyszájú Szent János,*
Szent Márton,
Szent Patrik,
Szent Cirill és Metód,**
Borromei Szent Károly,*
Szalézi Szent Ferenc,
Szent X. Piusz,
* Könyörögj érettünk!
** Könyörögjetek érettünk!

Papok és szerzetesek

Szent Antal,*
Szent Benedek,
Szent Bernát,
Szent Ferenc és Domonkos,**
Aquinói Szent Tamás,*
Loyolai Szent Ignác,
Xaviéri Szent Ferenc,
Páli Szent Vince,
Vianney Szent János,
Bosco Szent János,
Árpádházi Szent Erzsébet,
Sziénai Szent Katalin,
Ávilai Szent Teréz,
Límai Szent Rózsa,
* Könyörögj érettünk!
** Könyörögjetek érettünk!

Világiak

Szent Lajos király,*
Szent István király,
Szent László király,
Szent Imre,
Szent Mónika,
Istennek minden szentjei,**
* Könyörögj érettünk!
** Könyörögjetek érettünk!

III. Krisztus segítségülhívása

A verzió:

Légy irgalmas,*
Minden gonosztól,
Minden bűntől,
Az ördög cseleitől,
Haragtól, gyűlölségtől és minden gonosz akarattól,
Az örök haláltól,
Megtestesülésed által,
Születésed által,
Keresztséged és szent böjtölésed által,
Kereszted és kínszenvedésed által,
Halálod és temetésed által,
Szentséges feltámadásod által,
Csodálatos mennybmeneteled által,
A Szentlélek kiáradása által,
Dicsőséges eljöveteled által,
* Ments meg, Uram minket!

B verzió:

Krisztus, az élő Isten Fia,
Aki e világra jöttél,
Aki a kereszten függöttél,
Aki miattunk a halált választottad,
Aki a sírban feküdtél,
Aki a halálból feltámadtál,
Aki a mennybe felmentél,
Aki a Szentlelket az apostolokra elküldötted,
Aki az Atya jobbján ülsz,
Aki eljössz ítélni élőket és holtakat,
* Ments meg, Uram minket!

IV. Könyörgések különféle szükségleteknél

A verzió:

Hogy nekünk kegyelmezz,
Hogy minket igaz bűnbánatra vezérelni méltóztassál,
Hogy minket szent szolgálatodban megerősíteni és megtartani méltóztassál,
Hogy minden velünk jótevőnek örökkévaló javaidat adni méltóztassál,
Hogy a földnek bő gyümölcsét megadni méltóztassál,
* Kérünk Téged, hallgass meg minket!

B verzió:

Hogy nekünk megbocsáss,
Hogy elménket mennyei kívánságokra felindítani méltóztassál,
Hogy a magunk, testvéreink, rokonaink és jótevőink lelkét az örök kárhozattól megmenteni méltóztassál,
Hogy a megholt híveknek örök nyugodalmat engedni méltóztassál,
Hogy a világot ragálytól, éhségtől és háborútól megőrizni méltóztassál,
* Kérünk Téged, hallgass meg minket!

C (mindig mondandó):

Hogy az Anyaszentegyházat kormányozni és megerősíteni méltóztassál,
Hogy a római pápát és az egész papi rendet a szent vallásban megtartani méltóztassál,
Hogy az egész kereszténységnek egységet adni méltóztassál,
Hogy minden embert az evangélium világosságára elvezetni méltóztassál,
* Kérünk Téged, hallgass meg minket!

V. Befejezés

A verzió:

Pap: Krisztus, hallgass minket!
Hívek: Krisztus, hallgass minket!
Pap:  Krisztus, hallgass meg minket!
Hívek: Krisztus, hallgass meg minket!

B verzió:

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit,
Irgalmazz nekünk!
Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit,
Irgalmazz nekünk!
Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit,
Irgalmazz nekünk!

Könyörgés

A verzió:

Úristen, oltalmunk és erősségünk: hallgasd meg Egyházad buzgó könyörgését! Te adod lelkünkbe a vallásos buzgóságot: engedd, hogy amit hittel kérünk, azt valóban elnyerjük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen

B verzió:

Istenünk, te látod, hogy gyengeségünk mennyire megbénít bennünket. Szentjeid példájával kelts bennünk új erőt szeretetednek szolgálatára. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen

Mindenszentek-koszorúk

Magyarországon a sírokra helyezett koszorúk és virágok a 19 században váltak hagyománnyá – tehát az ünnep ősiségéhez képest ez egy viszonylag új keletű szokás. Egyben annak a tárgyi jelképe is, hogy az ünnep egyre inkább személyesebbé, családivá válik. A koszorúk legjellemzőbb virága a krizantém, melyek fehér és színes változatai mindenszentek és halottak napja körül virágoznak. A koszorú jellegzetes elemei ugyanakkor szimbolikus jelentésűek is: kör alakú formája a végtelenséget, a zöldek, és szárított virágok az örök életet jelképezik.

Leggyakrabban bukszust, ciprust, mohát, kövirózsát, tobozokat, terméseket, színes bogyókat és virágokat érdemes egy őszi koszorúba összeválogatni.

mindenszentek koszorúk

Mindenszentek az irodalomban

Ebben a bekezdésben olyan verseket, próza- és dalszövegeket válogattunk össze, melyek részben vagy egészben kötődnek a mindenszentek ünnepéhez. Hiszen ahogy a halottak napja és a mindszentek napja összekapcsolódik, határaik elmosódnak a népi hagyományokban és jelen szokásainkban, úgy mosódik el a két ünnep határa az azt ábrázoló művészetekben, művekben is. A versek általában olyan témákat ölelnek fel, mint a temetőbelátogatás, gyertyagyújtás, a halottakról szóló megemlékezés.

Karinthy Frigyes: Mindszenti Litánia (részlet)

 Emlék az, ami itt suhan el velem messze, az éjben
Emlék ez a hajó, emlék a város emlék vagyok én
Elszáll és múlnak az évmilliók s nem lesz pillanat, egy se
Robogó légigép visszarohanó Lethe-hajók
Ablaka mellől lesve ki fekete ködben
Hogy egymást messe mégegyszer szempillantásra a két út
Elvillanva hogy lássalak s te is, és intsünk az ablakon át
Csak ennyit, szervusz, isten veled, isten veled! élet,
Ifjúság, remegő remény, mámor, félszeg, gyönge mosoly
Halk, tehetetlen kis tiltakozás az Éjszaka ellen

Pilinszky János: A tél küszöbén

És nem véletlen az se, hogy az egyház épp ide, a tél küszöbére, az elmúlás kezdetére helyezte – s egymás mellé – mindenszentek és halottak napját, ünnepét. Tette ezt nyilván ama nagyszerű ellentmondás jegyében, melynek a halál csak látszata, tartalma azonban az élet, s tegyük hozzá, a szó legigazibb, legemberibb, tehát leginkább szellemi értelmében – élet. Halottaink szeretete elsőrendűen az élet iskolája. Igaz, nem az élet mechanikus folyamatainak, amelyeknek a nagy természet engedelmeskedik, hanem annak a másiknak, mely teremtő ellentmondásként épp a tél küszöbén kezd új munkába, fokozott kedvvel és lelkesedéssel. A külső kép: a hervadásé, a halálé és a menekülésé. Egyedül az ember függeszti szemét a mindenség lankadatlanul működő csillagaira, a távoli és nagy egészre, s azon is túlra…

Radnóti Miklós – Ikrek hava

S meghaltak sorra mind.
De mindazok, akik csak vélem éltek,
élnek ma is nehéz szívemben és
elég egy könnyű rebbenés,
kezemre hogyha röpke lepke száll,
vagy ág érinti vállamat,
ők adnak jelt, akiknek teste már
meghitt mosolygás, illat vagy virág
s csak csontjaik szorongnak lenn a föld alatt.

Adamecz László: Míg a gyertyák

Míg a gyertyák csonkig égnek,
emlékeid visszatérnek,
 és sóhaj tör ki belőled,  
siratod még az elmentet.  
Fáj, hogy nem szeret már téged,  
fáj, hogy nem öleled régen,
bánt, hogy magányos lettél,
bánt, hogy keveset szerettél.  
Álmaidban veled van ismét,  
vele oly jókat nevettél,
gazdag voltál általa,  
boldog voltál karjában.
Az szeretett, kitől vártad,
 mennyeket is vele jártad.
Ha a gyertyák csonkig égtek,
 vigaszod ő maradt néked.

Babits Mihály Mindszentek

“Mindenszentek: hideg ősz
bolyg a szellem fázva,
fázó népség temetőz
sírokon gyertyázva.

Jaj az év temető,
mindennap egy holt,
minden napra minden éj
ráírja, hogy: Volt.”

Juhász Gyula Temető

A hervadás bús pompájában áll most
A temető. Ó, mennyi szín, derű,
Fehér és lila őszi rózsatenger,
Mely hullámzik az enyészet szelére.

Egy alacsony pad vár rám pihenőül,
Előtte zöld deszkából ácsolt apró
Sírdomb szelíden mosolyog a fényben.
Fölöttem magyar égnek végtelenje,
Előttem a határtalan magyar táj.

E kicsi sírban egy csöpp lányka szunnyad,
Mint elhervadt virág az ősi kertben.
Köröttem mindenütt békés keresztek
S mély nyugalom beszédes csöndje hallgat.
Mely minden bölcsességnél igazabb.

E kicsi hant előtt, e nagy magányban
Megölelem az édes életet,
Mely ragyogást küld jeltelen sírokra
S virágözönt az ódon temetőkbe

S az őszi nap csókjával arcomon
Megindulok rózsásan, dalosan,
A boldog elmúlás víg vőlegénye.

Demjén Ferenc: Gyertyák

Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellened is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Égig érjen a fény, és mi úgy szeretnénk,
hogy sohase múljon el.
Égig érjen a fény egész életünkön át,
hogy nyithassa két szemét, ki mindig erre várt.

Mindazokért, kik ma egyedül ülnek a járdán,
Kikre család, gyermek, otthon rég nem vár már,
És mindenkiért, aki nem lehet itt,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik nem vették még észre,
Örök bilincs kell minden fegyvert fogó kézre
És mindenkiért, aki nem hiszi ezt,
Mindenkiért egy-egy gyertya égjen.

Kell ott fenn egy ország
Chris Rea – Magyar szöveg: Sztevanovity Dusán

Kendőbe zárta ősz haját
Ahogy a régi nagymamák
S ha látta, apánk nem figyel
Esténként súgva kezdte el

Tedd össze így a két kezed
Így teszi minden jó gyerek
S szomorú szemmel végigmért
S nevettünk – Isten tudja, miért

Nézz csak fel, az ég magas
Bár azt mondják, hogy nem igaz
Ott jártak ők, a repülők
És nem látták sehol

Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el

Felnőtt az ember, s mindent lát
Szobánkban ott a nagyvilág
Melyből egy gyermek mit sem
Egy kőre hajtja kis fejét

Az arca szép, nem álmodó
Nem kelti fel már ágyúszó
Csak egy hang szól, halk és fáradt
Mint egy régi altató

Nézz csak fel, az ég magas
Csak hadd mondják, hogy nem igaz
Mit tudnak ők, a repülők
A szívük jég, csak jég

Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!