KARÁCSONY

A karácsony fogalma napjainkban inkább karácsonyi időszakként él a köztudatban, hiszen számos kisebb ünnep köthető a karácsonyhoz: advent, vízkereszt, Szenteste, és még sorolhatnánk. Hogyan is épül fel az év legmeghittebb ünnepe?

Főoldal 9 Téli ünnepek 9 Karácsony

Tudtad, hogy a karácsony nem egyidős a kereszténységgel? Arról nem szólnak a beszámolók, hogy Jézus hogyan és mikor ünnepelte a születésnapját a maga idejében, de az az egyház hivatalosan 336-ban, Konstantin császár uralkodása alatt ünnepelte először december 25-én Jézus születését. Az egyik legérdekesebb elmélet szerint azért pont ezt a napot választották, mert a tavaszi napéjegyenlőséget tekintették a teremtés első napjának. A teremtés negyedik napján, március 25-én teremtette Isten a fényt, és ezt a napot tekintették Jézus fogantatásának is – az ettől számított 9 hónapból következett tehát, hogy Isten fia december 25-én látta meg a napvilágot abban a bizonyos názáreti istállóban.

Jézus születését egyébként korábban is ünnepelték már, de nem volt egyértelműen meghatározott időpontja, május 15., és január 6. is szerepelt a dátumok között.

Advent, a várakozás időszaka

Az advent szó eljövetel-t jelent, Jézus eljövetelét. Ez az időszak a december 25-ét megelőző 4.  vasárnapon kezdődik, ez egyben az egyházi év kezdete is. Advent ideje alatt a hívők böjtölnek, és felkészítik lelküket az ünnepre.

Advent utolsó napja december 24., ami a tévhittel ellentétben még nem karácsony, ellenben a Jézus születésére történő várakozás már elkezdődik, így sok háztartásban az adventi böjt még tart. Az adventi hagyományok legismertebb elemei az adventi böjt mellett:

Az adventi koszorú, amit először 1839-ben készített el egy Johann H. Wichern nevű, németalföldi evangélikus lelkész. Az első adventi koszorú tulajdonképpen egy szekérkerék volt, amire a lelkész örökzöldekről származó ágakat erősített, hogy elfedje a kerék anyagát, majd gyertyákkal díszítette, és minden nap egyel többet gyújtott meg belőlük egészen karácsony napjáig. Napjainkban az adventi koszorún 4 gyertya kap helyet, amelyek advent négy vasárnapját jelképezik.

Az adventi naptár használata egy nagyon kedves történettel kezdődött. Egy Gerhard névre hallgató kisfiú az 1800-as évek végén már hetekkel karácsony előtt türelmetlenül várta, milyen ajándékok várják majd őt a karácsonyfa alatt. Édesanyja, hogy kielégítse kisfia kíváncsiságát, megszámolta a karácsonyig hátra lévő napokat, majd egy kartonlapot felosztott 24 részre. Ezt követően minden egyes osztásra rögzített egy darab csokoládét, és megengedte kisfiának, hogy minden nap megegyen egy kis ajándékot, míg várakozik. A kisfiú felnőttként sem felejtette el az édesanyja által kitalált játékot: vállalkozást épített rá, és minden kisgyermek számára elérhetővé tette a különleges adventi naptárat, ahol kis számozott spaletták kinyitása után láthatóvá vált, milyen cukorkát vagy csokit rejt az aznapi ajándék.

Az adventi vásár eredetileg a különböző ételek, italok, édességek adás-vételéről szólt, valamint a karácsonyi vacsora kellékeinek beszerzéséről. Mindenki vitte, amije volt: juhot, bárányt, kacsát, gyümölcsöt, zöldséget, fazekat, fakanalat, asztalterítőt, gyertyákat, vagy éppen tálakat. Ezeket aztán vagy elcserélték egymás közt, vagy pénzért adták azoknak, akik ellátogattak a vásárra. Napjainkban az adventi vásárokról nem koptak ki a különféle ételek és italok, azonban a kínálat rengeteg kézműves ajándékkal, könyvvel és karácsonyi dekorációval bővült, továbbá gyakori, hogy élőzenés műsorokkal szórakoztatják az adventi vásárra látogatókat.

A karácsonyi időszak ünnepei

A karácsonyi időszak több ünnepet is magába foglal, amelyeket külön-külön is érdemes megemlíteni.

Szent András nap: Minden év november 30.-án ünnepeljük Szent Andrást, Skócia és a keleti egyház védőszentjét, aki apostol és vértanú is volt egykor. Ezen a napon volt szokás a férjjóslás: az asszonyok ólomöntéssel vagy főtt gombócból jóslással igyekeztek megtippelni a fiatal leányok számára, mi lesz a férjük foglalkozása vagy neve. A jövendőbeli megálmodására országszerte más-más praktikákat is alkalmaztak, a disznóól ajtajának rugdosásától a kutyaugatás hallgatásán át a megrázott zsúpfedéltől várt „jel” megpillantásáig. Az ehhez a naphoz legközelebb eső vasárnap az advent kezdete.

Karácsony előtt majdnem 1 hónappal van Szent András nap
Karácsony előtt, december 6-án jön a Mikulás

Szent Miklós nap (Mikulás, Télapó): Szent Miklós, Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában a nehéz körülmények között élők védőszentje. Magyarországon december hatodikára virradó hajnalban minden, az ablakba kihelyezett, fényesre suvickolt kiscipő megtelik ajándékkal. Van, aki csokoládét, mogyorót, almát, narancsot vagy játékot kap, más pedig szenet, virgácsot – attól függ, jó vagy rossz gyermekként viselkedett az év során. Napjainkban ez a hagyomány is kissé átalakult: a gyerekek már anélkül is (sokszor nagy értékű) ajándékot kapnak, hogy megtisztítanák vagy kiraknák a cipőjüket, az pedig tulajdonképp mindegy is, hogy viselkedett a gyerkőc az elmúlt évben: a Mikulás-napi csokoládé mindenképpen várja őt.

Luca nap: December 13-hoz számos néphagyomány kötődik. Az év legrövidebb napja ez, amelyen Szent Lúciára emlékezünk, aki fiatalon szüzességet fogadott, életét Jézusnak szentelte, majd mártírhalált halt hitéért. Így lett ő a tisztaság jelképe.

A néphit azonban a jóságos Luca mellett ismer egy kevésbé jót, a boszorkányost. A Luca-tök faragásával a boszorkányos Lucával ijesztgetik egymást a gyerekek és szomszédok: a tökökre vicces, morcos vagy ijesztő arcokat faragnak, sötétedéskor pedig gyertyát helyeznek el a belsejébe a még rémisztőbb hatás kedvéért.

Luca napján számos helyen fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, fokhagymás kenyeret vacsoráztak, keresztet rajzoltak az ólak ajtajára, és hamut szórtak a kapuk elé, hogy az újévben megóvják a családot, az állatokat és a termést a betegségektől, és minden rossz dologtól, amellyel egy boszorkány sújthatná őket.

Ilyenkor szokás elkészíteni Luca székét is, amely „A Pallas nagy lexikona szerint a lucaszék hagyományos alakja az ősrégi idők óta varázserejűnek hitt pentagramma vagy pentalfa (németül Drudenfuss vagy Alpfuss), magyarul boszorkányszög: egy szabályos ötszög köré írt öt egyenlő szárú háromszögből kialakuló csillag.

A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa. December 25-én az éjféli misére a >>mesterek<< (rendszerint fiatal emberek) a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba a széket, majd ráállva megláthatták a boszorkányt. A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak, és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték őket.

Ezután a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák széjjeltépjék őket. A menekülők a zsebükben mákot vittek, hogy menekülés közben elszórhassák. A boszorkányoknak a mákszemeket fel kellett szedegetniük, és így nem tudták elkapni a fiatalokat. A Luca székét aztán otthon tűzre vetették, a tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett, és ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták a boszorkányok a fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz a boszorkák végét jelentette.

Ezután a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni, a kést a bal ajtófélfába vágni, a söprűt pedig keresztbe állítani, hogy minden rontástól védve legyenek” (Wikipédia)

December 13-a Luca nap
December 24-én van Szenteste és egyben Karácsony vigíliája

Szenteste; Karácsony vigíliája, ami más néven a karácsony böjtje. Az adventi időszak alatt a keresztények Jézus érkezését várva böjtöt tartanak, amely december 24-én éjjel ér véget. Ez a szigorú böjt kizárólag gyümölcsök, zöldségek és tésztafélék fogyasztását engedélyezte, sem kenyér, sem hús nem lehetett az asztalon. A böjt végeztével a karácsonyi vacsorán azonban már helyet kap a hal, amely azóta is hagyományos karácsonyi ételnek számít. Ennek egyik magyarázata, hogy amikor Jézus az apostolokat az emberek halászaivá tette, a hal egyúttal a megtért és megkeresztelt ember szimbóluma is lett. A hal motívum a kereszt mellett az egyik legfontosabb jelentésű, mivel nemcsak a feltámadt Krisztusban való hitet jelképezi, hanem mindazokat, akik követik Krisztust.

A karácsony szó története

A karácsony szó szláv eredetű, ami lépő-t vagy átlépő-t jelent. Ezzel utalunk az új korszakra, amely Jézus születésével kezdődött, valamint az új esztendőbe való átlépés kezdetét is jelenti.

A keresztény történet szerint időszámításunk kezdete előtt élt egy fiatal lány Názáretben, aki egy éjjeli látomásában találkozott Gábriel arkangyallal. Isten küldötte elárulta neki, hogy az Úr kiválasztotta Máriát egy nemes feladatra: ő lesz az édesanyja Isten fiának. Nem sokkal ez után Mária férjhez ment Józsefhez, majd a király által meghirdetett népszámlálásra már várandósan indult el férjével együtt Betlehembe. Hamarosan azonban beindult a szülés, Betlehemben pedig senki nem adott szállást a várandós Máriának, aki így Józseffel kénytelen volt egy istállóba behúzódni, az újszülöttet pedig egy jászolba fektetni.

Mindeközben az istállóhoz közeli mezőn pásztorok legeltették juhaikat, amikor egy angyal megjelent és közölte velük: Isten fia megszületett, és egy közeli istállóban fekszik. Útra is keltek a pásztorok azonnal, hogy megcsodálják a gyermeket. Ugyanekkor három bölcs is érkezett napkeletről Jeruzsálembe, ahol az istálló felett ragyogó csillagot követve tudták, hol találják meg Isten fiát, a Messiást.

A karácsony története nyomán bizonyos dolgok a karácsony jelképei lettek, melyek az évszázadok során vissza-vissza térnek az ünnepek alatt. Ezek közül a legfontosabbak:

Karácsonyi angyal

Az angyalok az örömhír hozói, ők újságolták el a Messiás érkeztét Máriának, Józsefnek, a pásztoroknak és a napkeleti bölcseknek is. Éppen ezért az angyalfigurák elengedhetetlen jelképei annak, hogy felkészültünk az áldott karácsonyra.

Az angyalhaj jelképezi a szalmát, amelyen Jézus a jászolban feküdt, de szimbolizálja a titkot, a megfoghatatlan dolgokat is. Isten útjai kifürkészhetetlenek – szokták mondani, ezt pedig az angyalhaj szimbolizálja karácsonykor.

Karácsonyi angyal
karácsonyi csillag

A csillag, a karácsonyfa csúcsdísze épp úgy ragyog, mint Betlehemben a jászol feletti csillag, ami hírül adta Jézus érkezését, és odavezette a bölcseket.

karácsonyi csillag
Karácsonyi gyertya és gyetyatartó jelképezi a fényt

A gyertya egyszerre szimbolizálja a fényt és Jézus életútját. Ahogyan a gyertya is megsemmisül, ha elvégezte feladatát, Jézusnak is meg kellett halnia ahhoz, hogy megváltsa az embereket tetteik súlyától. Mindemellett a kanóc, a viasz és a láng egyszerre a Szentháromság szimbóluma is.

Karácsonyi gyertya és gyetyatartó jelképezi a fényt
karácsonyi dísz gömb

A gömb forma is gyakran megjelenik a karácsony kapcsán, gondoljunk csak a karácsonyfadíszekre. Törékenységük az élet múlékonyságára figyelmeztet, formájuk pedig a teljességet, a tökéletességet hirdeti. Még a gömbök színe is meghatározó karácsonyi jelkép lehet, hiszen az arany a Nap színe, a férfi princípium, mellette az ezüst Hold, amely a női princípium szimbóluma. A piros a termékenység, a fehér a tisztaság, az ártatlanság, míg a zöld a remény és az élet színe

karácsonyi dísz gömb
karácsonyi alma és dió

A dió és az alma jelképezik a bölcsességet, valamint a jövő nemzedékébe vetett hitet. A dió továbbá a Tudás Fáját, az Életfát testesíti meg, az alma pedig a bűnt: azt az almát, melyet Évának nem lett volna szabad leszakítani a fáról.

karácsonyi alma és dió

Karácsonyi szokások

A karácsonyt megelőző adventi időszakban elkezdjük feldíszíteni otthonainkat, kertjeinket, majd karácsony este egy bőséges vacsora mellett összeül a család, hogy közösen ünnepeljünk. Számos helyen él még a betlehemezés, valamint a karácsonyi kórus szokása. Ilyenkor a családok házról-házra járják a szomszédságot, és mindenkinek egy-egy előadással kedveskednek: eljátsszák a karácsony történetét, vagy éppen szebbnél-szebb karácsonyi dalokat énekelnek. Az egyházi kórusok ezzel karitatív munkát is végeznek, a magukkal vitt adománygyűjtő ládába adakozhat előadásukért az, aki szeretne, a befolyt összeget pedig a következő egyházi évben jótékony célokra, vagy a közösség templomának javítására fordítják.

betlehemesek

Karácsonyi betlehemes gyerekek, 1904, Balatonszentgyörgy, forrás: Balatoni Múzeum – Fotótár, licence: CC BY-NC-ND

Karácsonyi kórus

A karácsonyfa díszítésének időpontja országonként és családonként eltér egymástól: van, aki már az utolsó adventi héten feldíszíti a fát, van, aki 24-én reggel, de olyan is akad, aki 24-én az éj leple alatt díszíti fel a karácsonyfát, hiszen ekkor kezdődik valójában Jézus születésnapja.

Ugyanígy az ajándékozás ideje is eltérhet, Magyarországon a legtöbb helyen már Szenteste „jön a Jézuska”, de az angolszász országokba például december 25. reggelre hozza az ajándékokat a Mikulás.

A karácsonyfa története

Az örökzöld növények már a kereszténység előtt is az örök élet szimbólumai voltak: a házak ajtajain örökzöld ágak lógtak, hogy távol tartsák a rossz szellemeket, a boszorkányokat és minden egyebet, ami útjába állhatna egy teljes, boldog életnek.

A karácsonyfa állításának hagyománya a 16. században, a Német-Római Birodalomban terjedt el elsőként. Vélhetőleg Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített egy karácsonyfát, mert útban hazafelé egy keresztény otthonban figyelmes lett egy feldíszített fára, amelyen mintha fények szikráztak volna. Hazaérve nem tudta másként példázni az élményt a családja számára, így kerített egy fenyőfát, és gyertyákkal mutatta be a fényes ragyogást.

Természetesen, amint ez a hagyomány elérte Amerikát (körülbelül az 1890-es évekre, de már előtte is voltak törekvések a hagyomány átvételére), egyfajta versenybe csapott át, és minden család a legnagyobb karácsonyfákat igyekezett felmutatni. Míg Európában átlagosan 1,2 méter magas fenyőket vágtak ki, és állítottak fel a különböző otthonokban, addig Amerikában plafonig érő, szélesen terpeszkedő, sokszor akár 2,5-3 méter magas fenyőket díszítettek fel karácsonyfának.

Az olyan elterjedt díszeket, mint az aranyozott dió, alma, vagy éppen a finom marcipános sütemények (a szaloncukrok elődei) az amerikaiak hamar házilag gyártott díszekre, gömbökre és festett mézeskalácsokra cserélték. Az égősorok megjelenésével pedig már nem csak az otthonaikban élvezhették a családok a karácsonyfa által nyújtott meghitt hangulatot, egyre népszerűbbek lettek a köztereken elhelyezett óriási karácsonyfák is.

Budapest karácsonyfái

Ha szeretnél megtudni még több érdekességet a karácsonyfa történetéről és a hagyomány kialakulásáról, kattints a gombra!

Karácsonyi ételek

A karácsonyi vacsora hagyományosan egy olyan bőséges étkezés, amelyen a teljes család, de legalább a nagy része részt vesz. Hazánkban a hagyományos karácsonyi menü része a hal, amelyet főve, paprikás lisztben sütve, vagy ropogósra sült bundában tálalunk, általában majonézes salátákkal vagy tartármártással kísérve. Ez szintén Jézusra utal, egy ógörög szójáték eredménye:

|

…a Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó szavak görög kezdőbetűinek összeolvasása (ιχθυς, ichthüsz) görögül >>halat<< jelent. Később átvitt értelmet is tulajdonítottak neki, mivel a Megváltó teste >>lelki táplálékként<< szolgálhat (eucharisztia). A hal utalhat ugyanakkor egyes eredetileg halász foglalkozású apostolokra is. (Wikipédia)

|

A Galileai-tenger mentén járva meglátott két testvért: Simont, akit Péternek is neveznek, és Andrást, a testvérét. Éppen hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: Kövessetek engem, és én emberek halászává teszlek titeket!

Erre azok otthagyták hálóikat és követték őt. Amint onnan továbbment, meglátott másik két testvért is: Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Apjukkal, Zebedeussal a hálóikat javították a csónakban. Őket is elhívta. Ők is otthagyták a csónakot és az apjukat, és követték őt.

|

Jézus pedig bejárta egész Galileát. Tanított a zsinagógákban, hirdette a mennyek országa örömhírét, és meggyógyított a nép körében minden betegséget és minden gyötrelmet. (Mt 4,12-23)

A karácsonyi főételek közt igen népszerű még a töltött káposzta, a halászlé és a húsleves is, édességek tekintve pedig bejgli és mézeskalács mindig kerül az asztalra, de az aranygaluska, a flódni és a mákos guba is nagy kedvenc.

Ezzel ellentétben egy amerikai háztartásban a karácsonyi vacsora főszereplője a töltött sült pulyka, amelyhez legalább 4 féle köretet, valamint különböző salátákat szolgálnak fel. Népszerű karácsonyi sült még a narancsos kacsa burgonyapürével, de előszeretettel fogyasztanak húsos pitét is. A desszertek közül nem maradhat ki a csokis süti és a gyömbéres keksz, és természetesen gyakran megjelenik a karácsonyi asztalon még az almás- és sütőtökös pite is.

Érdekesség, hogy az amerikai és kanadai karácsonyi menü szinte egy az egyben megegyezik a Hálaadás-napi vacsora menüjével.

A különböző dél-amerikai országok mindegyike sajátos és különleges karácsonyi menüvel készül az évnek ezen a napján, ezekről bővebben itt olvashatsz. (HAMAROSAN)

Vízkereszt ünnepe

A Vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, ami Jézus megjelenésének nagy momentumait kapcsolja össze: a napkeleti bölcsek imádását és Jézus születését, Jézus megkeresztelését, valamint Jézus első csodáját (a víz borrá változtatását). A római katolikus egyház szabályai szerint a vízkeresztet minden év január hatodikán ünnepeljük, míg a Gergely-naptár szerint január 19-re esik. A hagyományok szerint legkésőbb ilyenkor bontjuk le a feldíszített karácsonyfát, és egyben ez a nap jelenti a farsangi időszak kezdetét is.

Korábban számos szokás övezte a vízkereszt ünnepét, azonban ezek közül ma már csak a karácsonyfa lebontása él, minden más elkopott az évszázadok során. Korábban ez volt az egyetlen alkalom húsvét éjszakája mellett, amikor felnőtt embereket kereszteltek, valamint ilyenkor – Jézus keresztelésének emlékére – a katolikus templomokban vizet szenteltek. Ebből a szentelt vízből a hívek is hazavihettek, hogy megszentelhessék otthonaikat és megitathassák állataikat, hogy a következő év során ne legyenek betegek. Egyes helyeken az emberek magukra és a ház körüli földekre is locsolták, hogy egészséget, erőt és termékenységet kapjanak általa, valamint megóvják otthonukat és magukat a kísértéstől, a káros eseményektől.

Érdekel, melyik területen milyen hagyományokat őriztek az emberek a vízkereszt ünnepén? Olvass a vízkereszt ünnepéről bővebben itt!

A karácsonyi készülődés minden évben egy új kaland, mindig lehet egy picit érdekesebben, színesebben, különlegesebben ünnepelni. Oldalunkon alaposan körbejárhatod a témát, segítünk, hogyan alakítsd ki a saját hagyományaidat. Próbáld ki másokét, ami pedig igazán tetszett, azt őrizd meg évről-évre. Legyen szó díszítésről, karácsonyi tevékenységekről, a karácsonyi vacsora menüjéről vagy éppen az ajándékozásról, mi segítünk. Nálunk informálódhatsz és inspirálódhatsz!

Karácsonyig hátralévő idő

Nap

:

Óra

:

Perc

:

Mp

Hangold barátaidat is az ünnepre, oszd meg velük ezt a cikket!