Szent Miklós – napi szokások Magyarországon

December és a karácsony közeledtével elérkezünk az év legizgalmasabb időszakához, amikor többféle érdekes ünnep is vár kicsikre és nagyokra. Ilyen a Mikulás napja is, ami sokáig nem hasonlított a ma ismert változathoz. Tudd meg, hogy régen milyen Szent Miklós – napi szokások tették színessé a karácsonyi várakozást!

Ki ne ismerné a nagyszakállú, piros ruhában ajándékot osztó kedves urat, a gyerekek nagy barátját? Bármerre is jár az ember, a Mikulás vagyis Szent Miklós alakja mindenhol ismert mind a gyermekek, mind a felnőttek körében. December 6-án a télapó jó gyerekeknek ajándékot hoz, míg a rossz gyerekek virgácsot kapnak tőle, ez a szokás Magyarország-szerte él. Mindezeket már részletesen bemutattuk a Mikulásról szóló cikkünkben (olvasd el, nagyon sok érdekességet tudhatsz meg). De tudtad, hogy régen más és sokkal színesebb Mikulás – napi szokások tették érdekesebbé az advent hangulatát?

Többféle népi szokások alakult ki Szent Miklós napjára, ezek közül az egyik hasonlít is a manapság szokásként őrzött gyermekek megajándékozására. A ma is ismert Mikulás és ajándékozás teljesen más volt és csupán az 1950-es évek folyamán terjedt el a ma ismert ajándékozó szokás széleskörben a városoktól indulva egészen a falvakig.

Szent Miklós – napi szokások régen

A Szent Miklós – napi szokások többsége néphagyományként alakult ki és az ország különböző területeire más és más szokások voltak jellemzők. Összegyűjtöttünk néhányat a régmúlt legérdekesebb szokásai közül, amelyek többsége immár kikopott az ismert hagyományok közül, azonban olyan is létezik, amely még mindig él és virul:

Miklós-napi alakoskodás, zajkeltés, Miklós-járás

A Szent Miklós – napi szokások közül – mai szemmel – az egyik legfurább hagyomány az alakoskodás, amelyre már egészen a 18. századig visszamenőleg lehet feljegyzést találni. Az alakoskodás legjobban a mai farsangi beöltözéses ijesztegetéshez hasonlítható. Míg farsangkor a tél elmúltát ünnepeljük, a Szent Miklós – napi alakoskodás miértjére viszont kevés vagy egyáltalán nem maradt fenn magyarázat.

A Télapó alakja és megjelenése nem mindig volt kedves és várva várt, amilyen az manapság. Az alakoskodás úgy zajlott, hogy december 6-án az alakoskodók – jellemzően férfiak, fiatalabb nőtlen legények, de előfordult, hogy nős férfiak is – beöltöztek bundába, kifordított bundaruhába, bekormozták az arcukat, Magyarország néhány területén pedig álarcot is öltöttek.

Ezt követően hangoskodással, lánccsörgetéssel ijesztgették a gyerekeket és a leányokat. A lánccsörgetés miatt néhol elterjedt szokásnak a láncos Miklós elnevezése is.

Szent Miklós-napi tréfás gyóntatás

Magyarországon a néphagyományban az ország több részén is megjelent a szokás, hogy egy személy játszotta Szent Miklós püspököt, illetve többen a kíséretét, akik szénnel bekent arcú krampuszok voltak. Ezek a gyóntatók házakat látogattak meg és a gyerekeket imádkoztatták, illetve gyóntatták, majd ajándékozták vagy büntették meg.

Az Arcanum néprajzi lexikonja szerint a Csallóközben úgy változott a gyóntatás szokása, hogy a „püspök és krampusz kísérete” a meglátogatott házakban a lányokat kérdezgették. Ez nem volt valós gyóntatás, hanem a lányok szerelmeiről akartak többet megtudni a gyóntatók, ezért olyan kérdéseket tettek fel, mint a „van-e szeretőd?” vagy „aludtál-e vele már?”. Ekkor, ha nemmel felelt a lány a ministráns csengetett a csengettyűjével és a lányt az udvarra vitték, ahol „összefogdosták”.

Miklós-napi fonalvizsga

Habár ez a szokás nem kapcsolódik közvetlenül Szent Miklós püspök nevéhez, a ma már Romániához tartozó Kalotaszegen vált szokássá december 6-án a Miklós – napi fonalvizsga. Ez a szokás a fonalkészítéshez kapcsolódik, a vizsga pedig abból állt, hogy a legények végigjárták azokat a házakat, ahol fiatal, eladósorban lévő leányok voltak.

Ezeknél a házaknál a fiatal fiúk megvizsgálták az elkészült fonalakat, amelyeket a fiatal leányok november 1-je és december 6-a között készítettek. Ha a leány, akinek a fonalait megvizsgálták, nem tudott felmutatni annyi fonaldarabot, ahány hét telt el november első napja és Szent Miklós napja, vagyis december 6. között, azt megütögették egy hamuval töltött zsákkal.

Miklós-napi ajándékozás

Magyarországon kétféle Mikulás volt ismert, az egyik a titokban ajándékot adó jóságos figura. Ennek a jóságos Mikulásnak a legendája, hogy titokban aranyat dobott be egy szegény ember ablakán, hogy az kiházasíthassa lányait. Vélhetően ebből a legendából ered a Szent Miklós-napi ajándékozás szokása is, amely manapság a gyerekek megajándékozásának az alkalmává vált

Manapság a gyerekek ünnepi keretek között az óvodákban, iskolákban és otthon a szüleikkel ünnepelve többnyire gyümölcsöt, csokoládét, olajos magvakat kapnak, illetve egyéb apró ajándékokat. Mindemellett szokás a virgácsot is adni a gyerekeknek, egyfajta figyelmeztetésként, hogy a Mikulás valamilyen hibát talált a gyermek viselkedésében.

Magyarországon az ünnepségeken a piros ruhába öltözött, fehér szakállat öltő személy, vagyis a Mikulás és kísérője a krampusz adja át a csokimikulást. Míg hazánkban így jön el a Szent Miklós püspök vagyis a Télapó, addig más országokban ez lényegesen eltérhet, például a krampusz helyett a segítő és ugyancsak jóságos manók a társai az ajándékok kiosztásában.